Őrzés-védelmi kockázatok
A kockázatok ismertetéséhez tisztáznunk kell, hogy az őrzés-védelem szempontjából mit értünk kockázat vagy kockázati tényező alatt.
Kockázat vagy kockázati tényező olyan szándékos vagy gondatlan magatartás – és ezek következtében várhatóan bekövetkező esemény, illetve azok bekövetkezését lehetővé tevő vagy elősegítő körülmény –, amely a védendő személy életére, testi épségére, a védendő vagyonra, beleértve az adatvagyont is vagy a védendő objektum, szervezet rendeltetésszerű működésére veszélyes lehet.
A kockázati besorolás nagyon sok körülmény függvénye. E körülmények feltárása, megismerése
- célirányos adatgyűjtéssel,
- az adatok feldolgozásával,
- rendszerezésével,
- elemzésével
azaz a kockázatelemzéssel valósul meg.
Biztonsági intézkedések
A kockázatelemzés során feltárt kockázati tényezők kezelését a hozzájuk rendelt biztonsági intézkedésekkel lehet megvalósítani. Ebből az következik, hogy egy adott rendszer biztonsága nem más, mint a rendszert veszélyeztető, megfelelő körültekintéssel felmért kockázati tényezők kezelése, a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. A biztonság és a költségek összefüggését elemezve, megállapíthatjuk, hogy valamilyen feltárt kockázati tényező bekövetkezésének megelőzése legtöbb esetben olcsóbb, mint a bekövetkezés utáni kárelhárítás. Ezért a kockázatkezelés során a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező események megelőzésétől haladunk, a legkevésbé valószínű események bekövetkezésének megelőzéséig, illetve a bekövetkezés utáni kárelhárításig. A kockázatkezelés őrzés-védelmi szempontból akkor lesz hatékony, ha a megvalósított védelmi intézkedések a megelőzést szolgálják.
A kockázatok típusai
A kezelendő kockázatok nagyon sokfélék lehetnek, ezért érdemes csoportosítani azokat, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyan használjuk fel. Általában a biztonsági jellegű kockázatelemzések során feltárt kockázatok, három kockázatkezelési csoportra oszthatók:
- általános vagyonvédelmi (őrzés-védelmi) kockázatok
- működőképesség fenntarthatóságának kockázata
- tevékenységi körből adódó speciális kockázatok
A kockázatelemzés során a feltárt kockázati tényezőket rendezve, azokhoz ideális megoldásokat, biztonsági intézkedéseket, eszközöket rendelünk. Következő lépésként az adott megoldás aktuális és ideális állapotát hasonlítjuk össze, valamilyen értéket rendelünk a jelenlegi állapothoz. Ezzel együtt meghatározzuk a szükséges teendőket az erőforrások függvényében az ideális állapot megközelítésére vagy elérésére. A következő táblázatban néhány példa olvasható (táblázat).
Kockázati tényezők rendezése
| Kockázat |
Javasolt megoldás |
Értékelés
|
Teendők |
| Általános őrzés-védelmi kockázatok |
82,35%
|
|
| Vagyon elleni bűncselekmények |
mechanikai védelem |
80
|
földszinti és I. emeleti nyílászárók fóliázása |
| CCTV-rendszer |
70
|
kültéri kamerák cseréje |
| riasztórendszer |
100
|
– |
| élőerő (létszáma) |
100
|
– |
| beléptetési rend, kísérés |
80
|
felülvizsgálat adatkezelési szempontból |
| objektum területén való tartózkodás szabályozása |
90
|
engedély |
| kulcskezelés |
50
|
főkulcs rendszer |
| anyag, eszköz be- és kiszállítás szabályozása |
80
|
aláírás minták |
| ruházat átvizsgálása (fémkereső) |
90
|
folyamatos képzés |
| csomagátvizsgálás (röntgensugaras eszköz) |
90
|
folyamatos képzés |
| Postai küldemények kockázata, közveszéllyel történő fenyegetés |
csomagátvizsgálás (röntgensugaras eszköz) |
90
|
folyamatos képzés |
| levélvizsgálat |
90
|
folyamatos képzés |
| robbanóanyag-maradvány kimutatása |
90
|
folyamatos képzés |
| kutatási eljárás |
90
|
gyakorlás |
| rendkívüli helyzet kezelése |
70
|
részletesebb szabályozás |
| beléptetési rend |
80
|
|
| kiürítés |
60
|
differenciálás (tűz vagy közveszéllyel fenyegetés esetén stb.) |
| Működés fenntarthatóságának kockázata |
66,67%
|
|
| Rendkívüli helyzet |
intézkedési terv kidolgozása |
70
|
részletesebb szabályozás |
| Őrzés-védelmi szolgáltató kockázata |
az őrzés-védelmi feladat ellátásának rendszeres ellenőrzése |
70
|
az ellenőrzés szabályozása |
| Külső beszállító, szolgáltató kockázata |
rendelkezésre állás, működőképesség rendszeres ellenőrzése |
60
|
szerződések felülvizsgálata, az ellenőrzés szabályozása |
A szerző által készített táblázat
Folyamatos kockázatelemzés
A kockázatelemzés nem egyszeri folyamat, hanem folyamatos tevékenység, amely a már feltárt, de változó illetve az újonnan megjelenő kockázati tényezőkre reagálva befolyásolhatja a végrehajtani kívánt védelmi feladatokat vagy azok végrehajtási fokozatait.
BCP és őrzésvédelem
A vállalkozás érdeke, hogy folyamatos legyen az üzletmenete. A kockázatelemzés, majd a üzletmenet folytonossági terv (Business Continuity Plan, BCP) segít abban, hogy a megbízó és az őrzésvédelemmel foglalkozó szolgáltató minél hatékonyabban végezze feladatát.
BCP fogalma
Minden vállalkozás, intézmény, üzem alapvető érdeke, hogy az általa végzett tevékenység hatékony és nyereséges legyen. Ennek alapfeltétele, hogy a rendeltetésszerű tevékenység folyamatos maradjon. A tevékenység folytonosságát, illetve annak biztosítását előre lehet tervezni. A tevékenység vagy üzletmenet folyamatosságát biztosító – megelőző – intézkedések rendszerét nevezzük üzletmenet folytonossági tervnek (Business Continuity Plan, BCP). A BCP elkészítését teljes körű kockázatelemzés előzi meg. A kockázatelemzés során feltárt kockázati tényezők értékelésével, azok bekövetkezésének megelőzésére hozott intézkedésekkel lehet felépíteni az üzletmenet folytonossági tervet.
Őrzésvédelem és BCP
Az őrzésvédelem vonatkozásában a védelmi feladatokat ellátó szolgáltatóról és a szolgáltatást megrendelő megbízóról beszélünk. Minden megbízó esetében a kockázatelemzés során megjelennek az őrzésvédelemre jellemző kockázatok. Ezek a kockázatok ugyanúgy hatással lehetnek a működés folyamatosságára, mint bármilyen más jellegű (pénzügyi, HR stb.) kockázatok. Ha az őrzésvédelmi jellegű kockázatok kezelésére őrzésvédelmi szolgáltatást választunk, mint eszközt, akkor nyilvánvaló, hogy ennek a szolgáltatásnak a megvalósulása és folyamatossága is egyfajta kockázatként jelentkezik a megbízó üzletmenet folytonossági tervében. Az őrzésvédelmi szolgáltatás folyamatosságának biztosítására is lehet önálló üzletmenet folytonossági tervet készíteni.
Az őrzésvédelmi szolgáltatás folyamatosságát két szempontból érdemes vizsgálni, és ennek megfelelően összeállítani. Az egyik szempont, hogy a szolgáltató mit tud megtenni az általa nyújtott szolgáltatás folytonosságáért, a másik szempont, hogy a megbízó milyen kompetenciákat vár el a szolgáltatótól annak érdekében, hogy az általa megrendelt szolgáltatás a kockázatelemzés során feltárt kockázatok megelőzését szolgálja, és folyamatos legyen.
A folytonosság biztosítása a megbízó részéről
- a tervezett őrzésvédelmi szolgáltatás kompetenciáinak, valamint a szolgáltató által végrehajtandó feladatoknak a kockázatelemzés során feltárt kockázatokhoz való igazítása
- a folyamatos kockázatelemzés során feltárt új kockázatok kezelésének beépítése az őrzésvédelmi feladatba
- a feladatok végrehajtása során a megbízót érintő feltételek biztosítása
- utasítások, szabályzatok megalkotása
- a szolgáltatás folyamatos, dokumentált ellenőrzése
A folytonosság biztosítása a szolgáltató részéről
- az őrzésvédelmi feladathoz szükséges létszám biztosítása a megfelelő tartalékokkal
- a megbízó részéről elvárt kompetenciáknak való megfelelés
- az őrzésvédelmi feladatot végrehajtó személyzetnek a feladatnak megfelelő elméleti és gyakorlati oktatása, képzése, az oktatási és képzési anyagok számonkérése
- dokumentáltság, utasítások, szabályzatok
- ellenőrzés
- minőségbiztosítási rendszer bevezetése
Összegzés
Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenképpen érdemes a BCP témaköreibe bevonni az őrzésvédelmet, hiszen az olyan szolgáltatás, amelyet akár a cég működését is befolyásoló kockázatok kezelésére rendel meg a megbízó. Ez alapján könnyen belátható, hogy ha ez a szolgáltatás nem működik folyamatosan, akkor a kockázatkezelés sem lesz működőképes. Mindezek mellett az őrzésvédelmi szolgáltatás bevonása az üzletmenet folytonossági tervbe – vagy önálló üzletmenet folytonossági terv készítése az őrzésvédelmi szolgáltatásra –, eredményezheti azt, hogy a szolgáltatás hatékonysága nő, és az ár-érték aránya javul.
Hauser Tamás, biztonságtechnikai mérnök, hausertamas@gmail.com
Bemutatkozik a CEIA levélátvizsgáló készüléke és mobiltelefon detektora
Az CEIA postai küldemény átvizsgáló készüléke, valamint kifejezetten mobiltelefonok keresésére kifejlesztett (MSD) eszköze olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a piacon kimagasló pozíciót biztosítanak a termékek számára.
Az EMIS-MAIL típusnevű postai küldemény átvizsgáló készülék – köznapi nevén levélbomba kereső – nem csak levelek, hanem 7,5 cm vastagságot meg nem haladó kis csomagok átvizsgálására is képes. A levelek síkbeli kiterjedése elérheti akár 45×100 cm is, azaz lehetséges az A2 méretű küldemények, csomagok átvizsgálása is. A konkurens levélbomba keresőkkel szemben az EMIS-MAIL alkalmas radioaktív anyagok (izotópok és szennyezett anyagok), lőszerek és gyutacsok felderítésére, ezzel kategóriájában egyedülálló termék a piacon.
Az EMIS-MAIL 12 órás hálózati áramkimaradás alatt is zavartalanul üzemel a beépített NiMH akkumulátorok segítségével, melyek 6 órás hálózati táplálás alatti üzemben automatikusan feltöltődnek. A készülék rendelkezik egy OLED grafikus kijelzővel, melyről a működési jellemzők mellett hasznos statisztikai adatok olvashatóak le, például az átvizsgált küldemények vagy a riasztások száma vagy az akkumulátorok állapota. Az EMIS-MAIL rendelkezik öndiagnosztikai rendszerrel is, amely külön lekérés nélkül figyelmeztet bármilyen meghibásodásra.
Az MSD-t kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték
A CEIA másik jelentős fejlesztése, az MSD (Magneto Static Detector) érzékelő eszköz új szegmenst követel magának a biztonságtechnikai eszközök piacán, mivel kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték. Az eszköz alkalmas arra, hogy a körülötte 1 méteres sugarú körben elhaladó mobiltelefonokat érzékelje és hang, valamint fényjelzéssel jelezze is. Minderre attól függetlenül képes, hogy a mobiltelefon be- vagy kikapcsolt állapotban van. A detektálási hatótávolság könnyen növelhető, például két MSD oszlop egymástól 2 méterre való elhelyezésével már 4 méter széles terület tartható teljes ellenőrzés alatt.
Az MSD egyik legfontosabb felhasználási területe a büntetés-végrehajtási intézményekben van, ahol a készülékkel teljesen kiküszöbölhető, hogy akár az elítéltek, akár a látogatók bejuttassanak mobiltelefont a védett területre. Az MSD nem igényel semmiféle telepítést, csak le kell tenni a helyére és be kell kapcsolni. Mivel a készülék képes téglafalon, üvegen, betonon, gipszkartonon és minden más olyan anyagon keresztül is detektálni, amely nem árnyékolja le a mágneses teret, az MSD könnyen elrejthető. Amellett, hogy a detektor teljesen vízálló, így akár külső térben, esőben is üzemeltethető, az MSD képes akkumulátoros és hálózati tápellátással is működni.
Forgalmazó – Z&Z Biztonságtechnika Kft.
Kapcsolódó cikkek:
Fémkereső kapuk, nem csak repülőterekre
IP-kamera videomegfigyelő rendszer fémdetektor kapukhoz
Májusban kerül megrendezésre a VII. Ethical Hacking Konferencia
A NetAcademia május 22-én hetedik alkalommal rendezi meg szokásos tavaszi konferenciáját, ahova főként a biztonsági technológiák iránt bitszinten érdeklődő szakembereket várja előadásokkal etikus hekkelés témában. A konferencia helyszíne ezúttal a Lurdy Mozi lesz, és az idei rendezvényen a közösségi médiában előforduló visszaélések is szerepet kapnak majd.
A legújabb számítógépes hekkelési technikákat és kivédésüket évről évre bemutató egynapos összejövetelen ezúttal meglepő bemutatóra készülnek a konferencia előadói. Egy ma már elavultnak számító mobiltelefon segítségével indítják el a negyedik GSM szolgáltatót, melyre majd 10 méteres körzetben lehet 1 órán keresztül rákapcsolódni az idei Ethical Hacking Konferencián. A rendezvényt szervező NetAcademia Oktatóközpont ügyvezető igazgatója, Fóti Marcell így nyilatkozott a bemutatóval kapcsolatban: „Ma már szinte minden tudható a régebben az ismeretlenség homályában rejtőzködő GSM szabványról, s persze annak hibáiról is. Tomcsányi Domonkos előadása jó példa arra, hogy bárki által beszerezhető információk és eszközök segítségével milyen egyszerű egy fantom GSM szolgáltatást indítani, majd azon keresztül félrevezető hívásokat kezdeményezni, és hamis SMS-eket küldeni.”
Kovács Zsombor, a Deloitte képviseletében a kínai okostelefonok biztonságtechnikai buktatóit fogja elemezni a rendezvényen, valamint téma lesz az ilyen típusú készülékek operációs rendszerének túlzott mértékű adatkiszivárogtatása is.
A közösségi média határok nélküli játéktér
A közösségimédia-szolgáltatások és -alkalmazások ma már olyannyira népszerűek, hogy szinte nincs olyan szervezet, amely ne lenne valamilyen formában elérhető ezeken az oldalakon is. „Az idei Ethical Hacking Konferencián arra is példákat láthat majd a várhatóan 500 fős közönség, hogy ezeken a felületeken mi mindent tud megtenni egy rossz szándékú felhasználó” – tette hozzá Fóti Marcell.
Oroszi Eszter, a GRID CEE Zrt. tanácsadója szenzitív információk megszerzésére, és az azokkal való visszaélés lehetőségeire is mutat olyan módszereket, amelyek segítségével lényeges vállalati, bizalmas információk birtokába juthat egy támadó. Az előadás demonstrálja továbbá, hogyan alkalmazhatóak a közösségi média eszközei kártékony tartalmak terjesztésére.
A 9:00-től 17:00-ig tartó konferencia a JavaScript felhasználásával kapcsolatos biztonságtechnikai problémákra is kitér. Az Ethical Hacking Konferencia programjainak listája a Netacademia weboldalán érhető el, ahol az érdeklődők online jelentkezhetnek a rendezvényre.
Lövedékálló védőmellény megfelelőségének elemzése lenyomatmélységek (traumahatás) alapján
A lövedékálló védőmellények beszerzésekor ki kell választani az ajánlatokból a lehető legnagyobb biztonságot és megbízhatóságot kínáló védőeszközt.
A megbízhatóság fogalma alatt a lövedékálló védőmellénynek azt a tulajdonságát kell érteni, hogy az a szállítási szerződésben meghatározott ideig megtartja védőképességét és választott funkcióit, természetesen szakszerű használat és karbantartás mellett. Az eligazodást segíthetik (segítik) a rendelkezésre álló, megfelelően értékelhető szabványok, rendeletek.
A szabványokra vonatkozóan azonban szükséges megemlíteni, hogy a piaci igényeknek való megfelelésre és a hatékonyságra való tekintettel javasolt az összes szabványt 10 éves korszerűsítési ciklusba sorolni [1]. A rendeletek esetén, mint például azEurópai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) számú rendelet 17. cikkében, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ott csak a védelmi szintet jelölik (NIJ IIIA).A szükséges tartalom a védelmi szint meghatározásához ebben a szabványban szerepel: NIJ Standard-0101.06. IIIA)Azonban a rendeletben megadott tartalom kifogásolható, mivel a NIJ Standard-0101.06 nem egyenlő például a NIJ Standard időben előbb megjelent szabványainak [2., 3., 4., 5.]. követelményeivel.
A védelmi szint megállapítása
A ballisztikus hatásokat gátló testpáncélok védelmi szintjének megállapításakor – többek között – szabványokban meghatározottak szerint mérik a vizsgált védőeszköz test felőli oldalán a lövedék becsapódásának hatására a háttéranyagban (plasztilin) létrejött maradandó alakváltozás legnagyobb mélységét az eredeti felszíntől kiindulva.
A NIJ Standard-0101.06 szerint a testpáncélok megfelelőségének követelményei közé tartozik, hogy
- 12 darab komplett védőeszközön, szabályos találatok által létrehozott lenyomatmélységeket (Backface Signature, BFS) elemezni, továbbá 12 darab komplett védőeszköz ballisztikai limit sebesség (BL) értékeit meghatározni,
- az összes szabályos találat által létrehozott lenyomatmélységnek (BFS) 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie,
- abban az esetben, ha a vizsgálat során, bizonyos számú lenyomatmélység (traumahatás) nagyobb 44 mm-nél, akkor 95 százalékos valószínűséggel az összes lenyomatmélység 80 százalékának 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie, ekkor a megfelelőség feltétele, matematikai statisztikában használt módszerrel kiszámítani a középértéktől eltérés felső határát,
- mért lenyomatmélység az 50 mm-t nem haladhatja meg.
A háttéranyagban létrejövő lenyomatmélységek – ezek modellezik a traumahatást – elemzésével lehet megítélni azt, hogy az adott testpáncél milyen mértékben képes védelmet biztosítani a tompított sérüléssel (blunt trauma) szemben.
A cikk célkitűzése bemutatni a NIJ Standard-0101.06 szerinti megfelelőség, matematikai statisztikában használt módszerével történő elemzését, a középértéktől eltérés határának számításával.
A középértéktől eltérés felső határa (Upper tolerance limit)
A testpáncél lövedékállósági vizsgálata során ezt a jellemzőt akkor kell kiszámolni, ha bármelyik lenyomatmélység (traumahatás) meghaladta a 44 mm nagyságot, de nem haladta meg az 50 mm-t, egy statisztikai sokaságból, véletlenszerűen kiválasztott, meghatározott számú védőeszközön, a mintán.
Yu = Ῡ + k1 • s
ahol
Az adott elemszámú minta átlaga (Average of all BFS)
Meghatározható a vizsgálólövedékek becsapódásainak hatásaira, például a megjelölt szabvány szerint, 8 darab szárazon kondicionált és 4 darab nedvesen kondicionált állapotú lövedékálló védőbetétek háttéranyagaiban létrejött maradandó alakváltozások, legnagyobb mélységei alapján. Az adatokra alapozott elemzés során a bizonytalanság csökkenthető, ha a minták száma nő.
ahol
Yi = vizsgálólövedékek becsapódásainak hatásaira a háttéranyagban létrejött maradandó alakváltozások legnagyobb mélységei (BFS), a kijelölt felszíntől mérve
N = szabályos találatok száma
A közelítő tényező (Approximate factor)
ahol
A z1–p normál eloszlás (normális eloszlású változó kritikus értéke) nagyobb az 1–p valószínűségével.
A Z1–γ normál eloszlás (normális eloszlású változó kritikus értéke) nagyobb az 1–γ valószínűségével.
A szabványnak [3] megfelelően elemezve a BFS mérések eredményeit, a lenyomatmélységek legalább 80 százaléka (p = 0,80), 95 százalékos valószínűség (γ = 0,95) mellett, nem lehet 44 mm-nél nagyobb. A normál eloszlás kritikus értékei meghatározhatók számítással vagy kikereshetők táblázatokból
Ha:
Z1–γ = Z0,05 = 1,645
Z1–p = Z0,20 = 0,842 és az
N = 12
Akkor:
Így:
A szórás (Standard deviation)
A szórás azt méri, hogy az értékek a várható értéktől (középértéktől) milyen mértékben térnek el.
 |
| k1 érték az összes lenyomatmélység 80 százalékán, 95 százalékos valószínűség mellett |
Lövedékálló védőbetét test felőli oldalán, utolsó rétegként elhelyezett, traumahatást jelző lexan (0,3 mm vastag) lemezre fröccsent plasztilin darabok, 5,0 m vizsgálati távolságból leadott, .44 Magnum SWC vizsgálólövedék hatására (dombmagasság 20 mm) (Frank György felvétele)
Összefoglalás
- A megengedett legnagyobb lenyomatmélységeknek (BFS) – amelyek a vizsgált lövedékálló betét test felőli oldalán, a vizsgáló lövedékek becsapódásainak hatásaira, a háttéranyagban (plasztilin) jönnek létre – 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie.
- Abban az esetben, ha a vizsgálat során, bizonyos számú lenyomatmélység (traumahatás) nagyobb 44 mm-nél, akkor 95 százalékos valószínűséggel, az összes lenyomatmélység 80 százalékának 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie. Ekkor a megfelelőség feltételét úgy kapjuk meg, hogy a matematikai statisztikában használt módszerrel ellenőrizzük a következő összefüggést:
Átlag BFS + 1,568 • k1 ≤ 44 mm
- A megbízhatósági együttható (k1) értékének növekedésével (szabályos találatok számának csökkenésekor) a testpáncél megbízhatósága csökken.
Eur. Ing. Frank György, címzetes docens, az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke, SzVMSzK mérnökszakértő (B5)
Felhasznált irodalom
- Szabványügyi Közlöny 1. szám, 2010. január, 42.
- Michael A. Riley: Revisions to the NIJ Ballistic Resistant Body Armor Test Standard. Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology. Gaithersburg, Maryland. 8 May 2008
- NIJ Standard–0101.06 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. July 2008
- NIJ Standard–0101.03 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. April 1987
- NIJ Standard–0101.02 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. March 1985
Az áruvédelem titkai
A plombálás és jelöléstechnika történetéről, problémáiról, a ma elérhető megoldásokról és a jövő technológiájáról szólt Noth Péter az MBF III. konferenciáján.
Egyre gyakrabban dézsmálják meg a szállítmányokat, egyre több a belső lopás, ezek ellen egyre újabb és újabb eszközökkel kell védekezni. Noth Péter a vagyonvédelem szükségességének számos területét ismeri, ingatlan értékbecslő, vámügyintéző, műanyag feldolgozó képesítéssel rendelkezik. 2006-ban átvette a Mega Fortris nemzetközi cég 12 kelet-közép európai képviseleteinek irányítását, jelenleg a nemzetközi árufuvarozás szállítmánybiztonságának tökéletesítésén, standardizálásán dolgozik, magyar, dán, holland, svéd, angol és francia együttműködőkkel.
Noth Péter a fórumon hangsúlyozta, a cégek nem engedhetik meg maguknak az olcsó, egyszerű, bármikor manipulálható plombák, zárak használatát, mert nagyon sokat veszíthetnek ezzel.
Tekintse meg az előadásról készült videót!
A történet
Az áruvédelmi eszközök, plombák, története messzire nyúlik vissza, a középkorban használt viaszpecsétek a mai plombák ősei. Azután egyre nagyobb zárak, lakatok születtek, majd az 1930-as években elkezdték fejleszteni a ma is használatos biztonsági termékeket. A plombákat, biztonsági szalagokat, címkéket rengeteg helyen használják, de csak akkor töltik be rendeltetésüket, ha megfelelő rendszerek állnak mögöttük, csak roncsolással nyithatók.
A plomba használata
E védelmi eszközök használatához három lényeges szempontot sorolt fel az előadó.
• Az első: a megfelelő termék kiválasztása– mire akarjuk használni, hova akarjuk felrakni.
• A második: a megfelelő beszállító, amely garantálja a magas biztonságú nemzetközi minősítésű terméket, és képzett szakemberrel kell felhelyeztetni a zárat, plombát, hogy ne legyen feltörhető.
• A harmadik: az ellenőrzés – követni kell a gyártástól a felhasználásig a plomba útját. Meg kell nézni például, feszesre van-e húzva, megvan-e a plombaszár vége.
Figyelni kell a kamionok tetejét is, a bűnözők megbontják, volt rá eset, hogy éjszaka 6 perc alatt kipakolták ilyen módon a rakományt. Sokan nem gondolná, hogy a raklap aljára lemezt kell rakni, a réseket eltömni, mert itt is megbontható a lezárt rakomány.
„Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsót vegyek”
A szállítmány sok kézen megy át, az olcsó, silány rossz plombát könnyen nyitják, ha nincs rendesen felrakva, egyszerűen el lehet eltávolítani. A gyártó felelőssége előírni, milyen konténerben szállítsák az árut, milyen biztonsági intézkedéseket kell megtenni. Egy zár nem zár – hosszú hajóút alatt a konténerekre minimum két plombát kell tenni, az ajtórudazaton lévő zárszerkezeten is legalább 2 plomba legyen, amelyeknek mindkét része sorszámozott.
Gyakori probléma: nem nézik meg, milyen plombával indították útnak az árut, ezt ajánlatos ellenőrizni. Az előadó felhívta a figyelmet: ovális keresztmetszetű plombát kell választani, a kerek könnyen manipulálható.
Rádiófrekvenciás plomba
A jövőt a rádiófrekvenciás plombák jelentik, több mint 350 alkalommal lehet nyitni, zárni, megjegyzi, mikor, mennyi ideig volt nyitva, zöld LED jelzi, hogy érintetlen, pirosra változik, ha nyitják vagy lemerülőben van. A korszerű kültéri plomba a kamion hátuljára kerülhet, ha bezárják, generál egy sorszámot, ha menet közben nyitották, másik sorszám készül, s azt is megjegyzi, ha manipuláció érte. A terméket holland céggel együtt fejlesztették, 1500 alkalommal lehet használni.
Szintén a jövő a nanotechnológia alkalmazása, nagyon apró nikkel lapkákra a papírpénz gyártásánál használt fémszál melléktermékeinek hasznosításával 3-6 karakter jelölést fel lehet vinni a plombára.
A meghatalmazott ügynöki és ismert szállítói státusz megszerzése
A légi közlekedés biztonsága érdekében a szabályozott ügynöki és ismert beszállítói státusz megszerzésének komoly feltételei vannak, erről tartott előadást Imre Sándor, a DHL Express biztonsági igazgatója, aki egyúttal az MBF új elnöke a III. MBF Konferencián.
A köztudatban az ügynököket öltönyös, fehér inges, elegáns férfiaknak tartják, ám ez a jogkör ennél sokkal bonyolultabb. Az utóbbi évtizedekben egyre több olyan esemény történt, amelyek indokolttá tették a légi közlekedés biztonsága szabályozásának változását.
1988-ban a Panam járaton fennhagyott robbanószerkezet több száz életet követelt, ezután kezdték el a poggyászok és utasok egyeztetését. A 2001 szeptemberében eltérített repülőgépek már eszközök voltak a jóval nagyobb pusztításhoz, ekkor indult el az Európai Unióban az új szabályozás megalkotása. Az utastéren kívül kiterjesztették a biztonsági intézkedéseket a szállítmányokat tartalmazó alsó fedélzetre is.
Régebben a repülőtér személyzete ellenőrizte a szallítmányokat, ma már a szállítmányozó, logisztikai cégek felelőssége az ellenőrzőtt státusz megtartása. A 2008-ban kiadott uniós 300/2008. EK-rendelet, és a 2010-ben kiadott 185/2010. EU-rendelet meghatározza a légi közlekedés biztonsági előírásait, ezekhez kapcsolódik a magyarországi 169/2010 kormányrendelet, és a 22/2013 rendelet, amely a minőségbiztosítással kapcsolatos.
Az ismert szállítói vagy meghatalmazott ügynöki státusz megszerzése komoly feladat, ezek a cégek részesei lesznek a légi közlekedésnek. Mi szükséges ehhez?
- Tájékozottság: minden áruféle szállítására van a lehetőség, a megfelelő feltételek teljesülése esetén. Ki kell azonban szűrni a nem az alkalmazandó biztonsági előírásokkal összhangban szállított összeszerelt robbanó- és gyújtóeszközöket a légi küldemények közül.
- A dolgozók elkötelezettsége a biztonság maximális betartására.
- Pénz – ez sarkalatos kérdés, hiszen az eljárási díjak nem kis összegeket jelentenek, szükséges az éves kötelező képzés, fejlesztések, légi közlekedési szakértő bevonása.
- Védelmi terv, képzési terv, minőségbiztosítási program készítése, védelmi berendezések az ellenőrzéshez, technológiai utasítás készítése, kötelezettségvállalás a cég minden partnerétől, amelynek átadják az árut.
- Nagyon fontos a kapcsolat a hatóságokkal – Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Légiközlekedés-Védelmi Osztály –, amelyek sok segítséget tudnak adni a minősítés eléréséhez.
Tekintse meg az előadásról készült videót!
Jogszabály határozza meg, ki lehet védelmi tiszt: munkavállalónak kell lennie, közvetlen ellenőrzési és utasítási jogkörrel kell rendelkeznie, más szervezetnél nem tölthet be védelmi pozíciót, külön képzésben kell részesülnie.
A védelmi tervet a Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá, ebben fel kell tüntetni többek között azt, hogyan zajlik az ellenőrzés, az áru és a termék mozgásának ellenőrzése, hogyan védik szállítás közben, milyen dokumentációk kísérik, hogyan adják át. A sérült áru kezelése magasabb kockázatot jelent, erre külön eljárást kell kidolgozni.
A védelmi berendezéseket is Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá, a technológiát pedig a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.
A védelmi személyzethez írásban kell jelentkezni, a felvételi eljárás során fontos személyazonosság megállapítása, a képességei megismerése, 5 évre visszamenőleg a bűnügyi háttér, a foglalkoztatási háttér, korábbi munkahelyek megismerése. A védelmi tevékenységtől eltérő munkát végzők külön képzést kapnak.
Védd magad – és az adataidat!
Dr. Pataki Gábor, adatvédelmi szakjogász és Molnár Gábor, az L-Tender Consulting ügyvezetője a személyes adatok kezeléséről beszélt az MBF III. Konferenciáján. Előadásukban adataink védelmének fontosságára hívták fel a figyelmet.
Sokan nincsenek tisztában, hogyan védjék a saját és partnereik, munkatársaik adatait. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2012-ben 18 600 000, 2013-ban 20 550 000 forint bírságot szabott ki a helytelen adatkezelésért, és több mint 30 eljárás folyamatban van.
Ellenőrzések
Az ellenőrzések során kiderült, sok helyütt, nagyvállalatoknál, önkormányzatoknál nincs megfelelő adatkezelési utasítás.
Idén különös figyelmet fordítottak a társkereső oldalak adatkezelésére, főként a 18 éven aluliak védelmére, és volt egy 3 milliós bírság ebben a témakörben. Vizsgálták a munkaerő közvetítőket is, hogyan kezelik a jelentkezők adatait, hiszen rengeteg magánszemély adatait gyűjtik össze. A legutóbbi bírság összege1 millió 200 ezer forint volt. Az előadó hangsúlyozta, nagyon fontos megfelelő figyelmet fordítani a szerződések tartalmára.
Adatkezelési szempontból lényeges vizsgálati szempont a követeléskezelés, a termékbemutatók, az adatbázisok vétele–eladása és még sok más terület is.
Személyes adat
Mi számít személyes adatnak? Gyakorlatilag minden: a névtől, a születési időtől kezdve az internet használata is, hiszen itt is nyomon követik szokásainkat.
Mindenki érintett, jobban vagy kevésbé, aki bármilyen tevékenységet végez. Egy átlagos magyar cégnél ott vannak a munkavállalók adatai, ha családi adókedvezményre jogosult, a házastársé is, ha elektronikus beléptetőrendszer van a cégnél, további adatokat gyűjtenek. Gyűlnek az adatok az állásra pályázók beküldött önéletrajzaiból is, s általában szabályozatlan, hogy ezeket az adatokat meddig tárolják.
Az előadás
Hatósági ellenőrzések
A hatósági ellenőrzések nagy része bejelentés alapján történik, elégedetlen ügyfél, a konkurencia, elküldött munkatárs tesz bejelentést. A jogosulatlan adatkezelés súlyos esetben akár 3 évig terjedő börtönnel is büntethető bűncselekmény, bár a gyakorlatban főleg pénzbüntetéssel sújtható szabálysértés, amely a 2011. évi CXII. törvény hatálya alá tartozik.
Belső szabályozás
A szolgáltatáshoz kapcsolódó adatkezelés vállalatonként változik, ezeknél a cégeknél egyedi belső szabályozásra van szükség Az ügyfélszolgálatoknál mindig adatkezelési tájékoztatóval kell kezdeni a beszélgetést, nem lehet úgy fölvenni az adatokat, hogy az ügyfél ne tudja, mi történik vele.
Megoldás az adatkezelésre
Mi lehet a megoldás? Az L-Tender Consulting cég módszere: a helyszínen felmérik, milyen adatokat használnak, audit jelentést írnak, elkészítik a szabályzatot, amely minden egyes adatkezelést rögzít, ezt bejelentik az adatvédelmi a hatóságnak, – a nyilvántartás kötelező – s ha ez megvan, akkor rendben a cég.
Interjú dr. Pataki Gáborral és Molnár Gáborral
