A Modern Alarm Kft telepítő partnerei számára rendezett szakmai nap meghívott előadója Dr Szabó Endre Győző a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) elnökhelyettese volt, aki a kamerás megfigyelések adatvédelmi vonatkozásairól tartott konzultációval egybekötött előadást.
Régi és súlyos gond a biztonságtechnikai telepítők hiányos felkészültségéből adódó nem kevés probléma. Rácz Gézával és Balczó Rudolf rendszer mérnökökkel az egyik legdinamikusabban fejlődő hazai importőr vállalkozás szakembereivel beszélgetek a múltról és a jelen megoldásra váró gondjairól. A gyökereket még a 80-as évek közepén kereshetjük. Talán elmondható, hogy ez az időszak volt, a hazai elektronikus biztonságtechnika térhódításának a „ hajnala” .Ebben a periódusban és még az azt követő gyorsuló fejlődés 10 -12 évében is a szükségletekhez képest igen szűk volt a felkészült szakemberek köre és a kapcsolódó államilag koordinált képzések sem történtek meg.
Igaz ezekben a „boldog békeidőkben” nem volt az eszközök ilyen széles tárháza, no és persze a vagyonvédelem szükségessége sem volt ennyire a köztudatban, mint manapság. Így mondhatjuk, hogy boldog-boldogtalan és akármilyen végzettséggel, felkészültséggel is szerelhetett riasztókat, vagy akár bonyolultabb rendszereket is. A bimbózó szakma még csak épp a kezdeti lépéseket tette meg. Nem voltak képzések amelyeken az érdeklődő megismerhette volna mibe is csöppent bele.
Sajnos elmondható, hogy a problémát azóta sem lehetett igazán meghaladni, a képzési programok messze nem tudtak érdemi lépést tartani a szükségletekkel. Kötelező képzés, hogy „legyen legalább neve a gyereknek ” jó tíz éves késéssel 1997-től a vagyonőri képzés részeként indult. Ennek keretében kaptak az elektronikus szerelést végzők alapfokú felkészítést, és a tanfolyam eredményes elvégzése lett a feltétele a munkavégzés lehetőségének. 2006-ban módosították a vagyonőri és rendszerszerelői igazolványokat. Szétválasztották az élőerőt a technikától, azonban ezáltal a régi igazolványok érvénytelenné váltak, újra el kellett végezni egy tanfolyamot, de már szelektálva. Aztán ismét hosszú szünetet követően idén tavasztól végre már meglévő – legalább valamennyire – szakirányú középfokú végzettséghez kötötték az OKJ-s képzés keretében, a szerelési jogosultság megszerzését.
Azaz a jelentkezők annak idején a középfokú szakképző intézmények keretében szerezték meg az elektronikai, elektrotechnikai, villanyszerelői ismereteket, majd most erre az ismereti bázisra építve vesznek részt a vagyonvédelmi telepítői ráképzésen és ezzel a papírral a kézben aztán már szabad a gazda a piacon.
A jelen problémája tehát több szintű, hiszen a piacon tömegével dolgoznak a jogosultság nélküli kvázi „szakemberek”, de a végzettséget igazoló papírral rendelkezők is, akik esetében az elektronikus szakma mélyebb ismeretének feltételezése merő illúzió, igaz közülük sokan az eltelt évek alatt elsajátították legalább az alapokat. Ma már kimondható, hogy tényleges középfokú villamos ismeretek nélkül felelőtlenség szerelni engedni bárkit is. Aztán már csak hab a tortán – a kollégák elmondása szerint-, hogy a még a papíron középfokú végzettséggel rendelkezők esetében is megdöbbentő az ismerethiány mértéke, mindez akkor amikor egyre bonyolultabb, újabb, magasabb felkészültséget feltételező rendszerekkel kell dolgozni.
Mit lehet tenni. Az importőr cégek elitje maximálisan elkötelezett abban, hogy a tőlük vásárolt (általuk képviselt) technikák megfelelő színvonalon, megbízható üzemben és problémamentesen működjenek, ezért aztán a viszonteladó partnereikkel együttműködve folyamatos ráképzésekkel próbálnak segíteni az ismerethiányokon. Számtalan olyan szakmai napon vettem én magam is részt, ahol a termék support ismerteken túlmenően a programok részeként hangzottak el villamos technológia ismereteket bővítő előadások.
A telepítések során sajnos további gyakori probléma a termékismeret hiánya is, ami konkrét formában aztán a megrendelőnél a szerelés során derül ki. Ennek pedig súlyos romboló hatása van, mert az adott szerelőn, terméken, kívül sajnos az egész szakmát „prostituálja”. További gond a szereléshez nélkülözhetetlen, az érintett épület villamos terveinek előzetes áttekintéséhez, megértéséhez kapcsolódó hiányosságok. Fel kell ismerni a környezettel, vagy a villamos megtáplálási lehetőségekkel nem adekvát terveket is. Azaz az eredményes munkavégzéshez a telepítéseket megelőzően széleskörű helyszíni tájékozódás és felkészülés szükséges. Csak akkor lehet megbízható rendszert építeni, ha a tervező/telepítő tudatában van az eszközök működési elveivel, műszaki paramétereivel.
A szerelők leterheltségéhez kapcsolódó problémák is vannak. Van olyan távfelügyelet, ahol a penzum napi három telepítés, aminek egyenes következménye lehet az igénytelenség. Persze az igénytelenség nem köthető feltétlenül cégekhez, hiszen emberfüggő. Megannyi telepítő nem az időhiányában végez hitványmunkát. Nem tiszteli a szakmát, a megrendelőt, de önmagát sem.
Ami a dolgokat tovább nehezíti, hogy ugyan létezik az össz. szakmai igény magasabb színvonalú telepítésekre és telepítőkre, azonban a kemény szakmai konkurencia okán az importőrök döntően persze csak a saját partnereik színvonalas felkészítésében érdekeltek, kvázi csak korlátozott az igény a közérdeklődésre számot tartó képzési programok közreadására.
Hát akkor hogyan tovább? Mit tehet ebben a helyzetben egy biztonságtechnikai szakportál? Azt nyilván nem, hogy kurzusokat szervez, de azt igen, hogy a szélesebb körű nyilvánosságot biztosít a jó példák és a tanúságokkal járó elrettentő színvonalú telepítések közreadásának.
Erre teszünk kísérletet a közeljövőben.
Mérnöktovábbképzés végfelhasználóknak és rendszerintegrátoroknak
Előfordulnak gondok abból, ha a biztonsági szakember nem kellően jártas az informatikában. Mára az IT világa annyira áthatja a biztonságtechnikát, hogy elengedhetetlen a biztonsági szakemberek megfelelő informatikai képzése.
Nemrégiben Ausztráliában okozott gondot a biztonsági szakemberek nem elégséges számítógépes tudása. A Googl Wharf 7 office programján keresztül hackelte meg valaki épületfelügyeleti rendszerek bejelentkezési adatait, és átvette az irányítást a beléptetőrendszer felett. Ha a rendszer a távoli hozzáférés érdekében kapcsolódott az internethez, de nem a rendszergazda bejelentkezése volt az alapértelmezett, akkor a hacker könnyen betört a rendszerbe, és szerezte meg a bizalmas adatokat és vette át az ellenőrzését az ajtók felett.
Gyakran előfordul, hogy csak azért csatlakozunk egy helyi hálózathoz vagy az Internethez, mert lehet. Végfelhasználó esetén ez nem gond, de ha a telepítő, a szerelő vagy a biztonsági vezető csatlakozik bárhol a hálózatra, akkor nem kellő védelem esetén betörés áldozata lehet. Így ha épp nincs szükség a távoli hozzáférésre, akkor nem csatlakozzon az Internetre.
Az említett ausztráliai esetben azért lehetett könnyen betörni a beléptetőrendszerbe, mert volt egy hiba a szoftverben, amely megakadályozta, hogy bárki megváltoztatása a rendszer alapértelmezett jelszavát. De nem csak ez volt a gond, mert ehhez a programhibához már volt javítás, de ezt nem telepítették. A szoftverek naprakészen tartása lényeges, mégis egyszerű lépés a számítógépes bűnözés elleni védekezés során.
Beszélgessen az IT szakemberekkel, és beszéljen az ügyfél IT munkatársával. Sok biztonsági szakember kerüli a kommunikációt, mert attól tart, tudatlannak nézik. Házon belül is az IT-szakemberek is rengeteg tudással rendelkeznek, nem árt kérdezni őket, és fontos az is, hogy tudják, mit is tesz a biztonsági szakember. Érdemes megtudni tőlük, milyen biztonsági intézkedéseket tesznek a cég rendszereinek védelme érdekében.
Tanulja meg a legfontosabb internetes biztonsági lépéseket, mert így képes lesz követni a beszélgetést az IT-szakemberekkel. Ezzel elnyeri a bizalmukat, és ha valaha megtámadják a rendszert, akkor bízhat abban, hogy mindent megtett ennek elkerülése érdekében.
A fizikai és a digitális biztonság területén átfedés van, és ez egyre nő. A biztonsági vezetőknek, telepítőknek, szerelőknek folyamatos továbbképzésre van szükségük a számítógépes biztonságterületén. A naprakész tudás segít megelőzni a veszélyes helyzeteket a biztonság területén.
Forrás: www.ifsecglobal.com
