NBF konferencia az információbiztonságról és a kibervédelemről

NBF konferencia az információbiztonságról és a kibervédelemről

 

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) 2013. szeptember 2-3-án Információbiztonság és Kibervédelem (ISCD 2013) címmel konferenciát rendezett Balatonőszödön.

 

Az NBF 1998-tól kezdve a nemzeti, EU és NATO minősített adatvédelmi funkciókon túl információbiztonsági, kibervédelmi feladatokat is ellát „Cyber Defence Management Authority” nevű, kiberbiztonsági központja révén. A tevékenység nemzetközi szinten is ritkaság számba menő szabályozási környezetét a kormányzati és a létfontosságú infrastruktúrák védelme érdekében megalkotott, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény teremtette meg.

2011-ben fogalmazták meg az igényt – a nemzetközi kibertérből érkező fenyegetések kezelése, a lehetséges információbitonsági incidensek elhárítása és az azokhoz igazodó hazai és nemzetközi intézményi változás eredményeként –, hogy a kormányzati és a piaci szereplők együttműködése céljából fórumot biztosítsanak az érintettek közötti párbeszédre.

Vendégek

Az eddigi két konferencián mind a magyar kormányzat, mind pedig a NATO és az EU információbiztonsággal foglalkozó képviselői is részt vettek a rendezvényen, és ez idén sem volt másként. A piaci szereplők közül –a teljesség igénye nélkül – megemlítjük a Cisco, a Kaspersky Lab., Symantec és a magyar CrySys Lab. magas szintű képviselőinek részvételét.

Témák

A résztvevők zárt körben hallgatták az előadók gondolatait az új szabályozási környezetről, a kritikus infrastruktúrákról, a botnet és malware fenyegetések új kihívásairól, a nemzeti biztonsági felügyeletek előtt álló kihívásokról, valamint az aktuális irányvonalakról, a fenyegető tényezőkről és a kiberbűnözés mögött meghúzódó motivációkról. A harmadik alkalommal megrendezett konferencián megvitatták az NBF „Humanfirewall” koncepcióját, Magyarország szerepvállalását a biztonságos kibertér megteremtésében, a magyar kiberbiztonság jövőjét az új információbiztonsági törvény tükrében, valamint az új magyar CERT-struktúrával kapcsolatos célokat és nehézségeket.
A III. Információbiztonsági és Kibervédelmi Konferencia (ISCD 2013) a felügyelet várakozásainak megfelelően a résztvevők számára jól hasznosítható információkat nyújtott, és egyben tovább erősítette Magyarország szerepét, súlyát és eszközrendszerét a kiberbűnözés elleni, a nemzeti kibertér biztonságát is óvó, világméretű küzdelem élmezőnyében.

További információk az NBF megújult honlapján (www.nbf.hu) találhatók.

Zala Mihály, prof. dr. Rudas Imre, dr. Gáti József

Együttműködés az Óbudai Egyetem és az NBF között

Együttműködési megállapodást írt alá Zala Mihály, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) elnöke és prof. dr. Rudas Imre az Óbudai Egyetem rektora 2013. március 25-én.

Az ünnepélyes aláíráson dr. Gáti József, az Óbudai Egyetem kancellárja bevezető szavai után prof. dr. Rudas Imre az Óbudai Egyetem rektora elmondta, hosszú előkészítő munka után írják alá a megállapodást. Bár már eddig is volt kapcsolat a két szervezet között, mostantól ez már hivatalossá vált. Majd hozzátette, szeretné, ha intenzíven részt vennének a közös munkában, és megfelelő tartalmat tudnának tenni a megállapodás mögé.

Zala Mihály, prof. dr. Rudas Imre, dr. Gáti József

Zala Mihály a rendezvényen elmondta, a felügyelet, mint hatóság a titokvédelemmel, és ezen belül a kibervédelemmel is foglalkozik. Ennek egyik területe a terméktanúsítás, az NBF feladata többek közt a terméktanúsítás hatósági tevékenységének szabályozása. Mivel fontos a felügyelet számára, hogy a titokvédelem területén használt eszközök kiállják-e a próbát, megnyugtató-e a biztonságuk, így majd a termékvizsgálatok lebonyolítása terén számít az Óbudai Egyetem több karának is – úgy, mint a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar, Neumann János Informatikai Kar, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar – szakértőire és laboratóriumi kapacitásaira.
Számos termék – így például biztonsági ajtók, riasztórendszerek – esetén ma még csak a Mabisz-minősítés áll rendelkezésre, azonban az IT hálózati eszközöknek, routereknek, switcheknek semmiféle biztonsági minősítése nincs. E termékek minősítésére lesz szükség az Óbudai Egyetem támogatása.

A megállapodás megkötésével az Óbudai Egyetem erősíti kapcsolatait a közigazgatásnak a Nemzeti Biztonsági Felügyelet nevével fémjelzett speciális területével, fejlesztve oktatási és kutatási tevékenységét, laboratóriumainak kihasználását.
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet hitet tesz szakmai feladatai végzésének tudományos megerősítése mellett, amellyel nem utolsó sorban a minősített adatvédelem ügyének és egyéb feladatainak fejlesztését, valamint esetleges szakmai utánpótlását is segíti.

 

Dr. Horváth Sándor, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának dékánja arról szólt, hogy a Bánkin immár 20 éves a biztonságtechnikai képzés: 1993-ban kezdődött a képzés az akkor még önálló Bánkin és a Kandón, a bolognai rendszer bevezetése után 2004-ben már Budapesti Műszaki Főiskolának hívták az intézményt, ahol elkezdődött a had- és biztonságtudományi képzés. És 2012-ben az Óbudai Egyetemen indította el a Biztonságtudományi Doktori Iskolát. Az évek során érékes tudás és tapasztalat halmozódott föl, széles körű hazai és külföldi kapcsolatrendszer alakítottak ki. Nagy tudású munkatársakkal, jól fölszerelt laborokkal rendelkeznek az egyetemen, így készek részt venni a terméktanúsításban és a törvény előkészítésében is. Az eredményekről a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett konferencián fognak beszámolni

Lap teteje