Biztonságtechnikai szakportál

Konferenciát és konzultációt kíván szervezni az SzVMSzK Szakmai Kollégiuma a pénzszállítás biztonságáról, különös tekintettel a pénzszállítók védelmére.

A 22/2013. (03. 726.) számú elnökségi határozattal elfogadta a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökségea Szakmai Kollégium 2013. évre vonatkozó munkatervét. A munkaterv 6. pontja alapján, a Szakmai Kollégium konzultáció és/vagy konferencia rendezését kezdeményezi pénzszállítást végző cégekkel a páncélzat nélküli, a páncélozott pénzszállító járművekről, a bankjegy-érvénytelenítő rendszerekről és a testpáncélokról, figyelemmel:

• az „Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról” című rendeletére
• az „MSZ 20300:2002 Páncélozott pénz- és értékszállító gépjárművek. Követelmények, gyártás, javítás, üzemeltetés és ellenőrzés” című szabványra
• a NIJ Standard-0101.06 „Ballistic Resistance of Body Armor” című szabványra
• az „MSZ K 1114-1 Testpáncélok” című szabványra és az
• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 11. §-ra

A konzultáció és/vagy a konferencia célja, hogy a pénzszállító cégek a védelemigényüket, a védelmi terveiket a konzultáció és/vagy a konferencia alapján tekintsék át, tekintettel arra, hogy a magyar nemzeti szabványtól eltérő, különböző megoldás alkalmazása során, vitás esetben a munkáltató köteles annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással. Továbbá azért is, mert bármely vállalkozás csak a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén végezheti euróbankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását.

A közelmúltban megjelent tanulmányomban foglalkoztam az Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) rendelet V. fejezetében írtakkal: jelesül azzal, hogy a szállítást végző jármű vezetőfülkéje olyan páncélzattal rendelkezzen, amely: 

„(…) ellenáll a 7,62 mm × 39 mm kaliberű, Kalasnyikov típusú fegyverek lövedékének, a vasmaggal és (lemezelt) acélköpennyel rendelkező, 7,97 gramm ±0,1 gramm) tömegű lövedéknek, legalább 700 méter/másodperces sebességnek, a 10 méteres (±0,5 méter) lőtávolságnak.”

Ennek a dolgozatnak célja pontosítani a rendelet 16. cikke c) pontjában foglalt meghatározást, amely szerint engedéllyel rendelkező vállalkozás, euróbankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását csak úgy végezheti, ha

              „c) …a pénzszállító jármű vezetőfülkéjét a járműben tartózkodó pénzszállító biztonsági személyzet minden tagja számára golyóálló mellénnyel látták el, amely megfelel legalább a NIJ IIIA VPAM szabvány 5. osztályának vagy azzal egyenértékű szabványnak…”

A védőmellényt a testen tépőzárak segítségével kell rögzíteni, beállítani

Háttér-információ

Az Európai Gazdasági Közösségek 89/656 (EGK) számú irányelve már régebben (1989. november 30.) megfogalmazta általános szabályként (3. cikkely), hogy az egyéni védőeszközt akkor kell használni, amikor a kockázat nem kerülhető el vagy nem csökkenthető a közös védekezés technikai eszközeivel, illetve munkaszervezési intézkedések, módszerek vagy eljárások segítségével. Ezt a cikkelyt a fokozott mértékben veszélyeztetett pénzszállítás biztonsági szintjének mérlegelésénél iránymutatónak célszerű tekinteni, hiszen itt a munkafolyamatból, illetve technológiából eredő egészséget veszélyeztető kockázatok csökkentésének egyik nagy lehetősége, ha a pénzszállító személy megfelelően megválasztott testpáncélt visel.

Lövedékálló védőmellény védelmi szintje

A rendelet magyar nyelvű szövege szerint a biztonsági személyzet minden tagja számára olyan lövedékálló védőmellényt kell biztosítani, amelynek védelmi szintje „…megfelel legalább a NIJ IIIA VPAM szabvány 5. osztályának vagy azzal egyenértékű szabványnak”
Az „Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról” című rendelet magyar nyelvű szövegében a „NIJ IIIA VPAM szabvány 5. osztály” néven jelölt védelmi szint nem található sem a NIJ Standard-0108.00 (1981. december) és a NIJ Standard-0108. 01 (1985. január) „Ballistic Resistant Protective Materials” szabványokban, sem a NILECJ-STD-0101.01-tól (1978. december), a NIJ Standard-0101.02 (1985. március)-tól a NIJ Standard-0101.06 (2008. július)-ig kiadott „Ballistic Resistance of Body Armor” című szabványokban.
Ezekben a szabványokban a védelmi szintek jelölése: IIA, II, IIIA, III, IV és Special. A NIJ Standard-0101.06 szabvány 4.1.5.1 pont szerint, egy lövedékálló védőmellény védelmi szintet a következőek szerint kell jelölni (például):
          „Type IIIA in accordance with NIJ Standard-0101.06”
          („IIIA védelmi szint a NIJ Standard-0101.06-nak megfelelően”)

Szükséges hangsúlyozni a 0101-06 számsorból az utolsó két szám (06) jelentőségét. Ugyanis a védelmi szintek megfelelési követelményei, a 01-től a 06-ig folyamatosan módosultak, korszerűsödtek, részletesebbé váltak. Vagyis a 06-al jelzett szabványnak megfelelő védőeszköz fokozottabb veszélyeztetettségnek áll ellen, a megelőzőekhez viszonyítva.

A védőmellénynek teljes felületein, ráncmentesen kell illeszkednie a viselő testére

Lövedékálló védőmellény egyéni védőeszköz (EVE) státuszban

A pénzszállítás kockázatainak értékelésénél célszerű átgondolni a fegyveres támadások során utolsó lehetőségként védelmet nyújtó testpáncélok státuszát. Nevezetesen azt, hogy ez az eszköz alkalmazása esetén maradjon csak „védő funkciójú eszköz” vagy minősüljön „védőeszköznek”? Ennek a kérdésnek megfogalmazását indokolja, hogy a pénzszállítók ellen végrehajtott támadások alkalmával majdnem mindig van valamilyen fegyver – pisztoly, gépkarabély, kézigránát stb. Ennek következtében nem lehet közömbös, hogy miképpen védett a vagyonőr a ballisztikus hatások ellen. Hiszen a kritikus pillanatban a pénzt szállítónak kell dönteni – a védettség ismeretében – a sorsdöntő válaszlépésről.
Az említett „kritikus pillanatban” a testpáncélt viselő vagyonőrnek a túlélést biztosíthatja például az az ismeret, hogy a CIT jármű azon része ahol tartózkodik, megfelelően ellenáll legalább a rendelet V. mellékletben szereplő fegyverek lövedékének, így a tervezhető fegyver környezetből származó lövedékek célban kifejtett hatásai, még célzott lőtávolságon belül sem képesek számottevő sérülést okozni.
Az előzőekből következik, hogy a testpáncélok státusza kiemelt figyelmet igényel, használatának eldöntését nem lehet csak a piac szereplőinek önkéntes megállapodásaira bízni, itt elengedhetetlen az állami szerepvállalás. Jelesül, a testpáncélokat rögtön egyéni védőeszköz (EVE-) státuszba kellene emelni. A testpáncélok EVE-státuszba emelése esetén a biztonsági szint feltétlenül emelkedne, a maradék kockázat pedig csökkenne, mivel a testpáncél kötelező és ingyenes juttatásként jelenne meg a munkahelyen.
EVE-státusz esetében a munkáltatónak feladatai közé kerülne:

• a kockázatbecslés elvégzése,
• a juttatás rendjének írásban való meghatározása,
• a rendeltetésszerű használat ellenőrzése,
• a védőeszköz juttatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumról naprakész nyilvántartás vezetése,
• a védőeszköz védelmi képességének fenntartásáról való gondoskodás,
• a védőeszköz viselésének feltételeinek meghatározása,
• a védőeszköz higiéniás kockázatának csökkentéséről való gondoskodás,
• a vagyonőrök képzése a védőeszköz használatának módjáról és
• az ismeretek elsajátításának írásban való dokumentálása (a vagyonőr aláírása meglétével együtt),
• az elhasználódott védőeszköz hulladékként (veszélyes) történő kezelése stb.

EVE-státusz esetében a munkavállalónak (vagyonőrnek) is lennének speciális feladatai:

• haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, ha megítéléses szerint a védőeszköz elvesztette védelmi képességét,
• tudomásul venni, hogy a számára előírt védőeszköz használatáról érvényesen nem mondhat le,
• megtanulni a védőeszköz használatának módját stb.

Összefoglalás

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara Szakmai Kollégiuma a pénzszállítást végző cégek felkérésével, konzultáció és/vagy konferencia rendezését kezdeményezi euró készpénz, euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról, a páncélzat nélküli-, a páncélozott pénzszállító járművekről, a bankjegy-érvénytelenítő rendszerekről és a testpáncélokról.

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara Szakmai Kollégiuma kéri mindazokat, akik részt kívánnak venni a munkában, szíveskedjenek szándékukat a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamaratitkársága számára jelezni.
E-mail: titkarsag@szvmszk.hu

Eur. Ing. Frank György címzetes docens, MSc, az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke, „SzVMSzK mérnök szakértő” (B7)

Felhasznált irodalom

• http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:316:0001:0020:HU:PDF
• U.S. Congress, Office of Technology Assessment, Police Body Armor Standards and Testing:
• Volume I, OTA-ISC-534 (Washington, DC: U.S. Government Printing Office, August 1992).
• Michael A. Riley, Ph.D.: Revisions to the NIJ Ballistic Resistant Body Armor Test Standard. Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology. Gaithersburg, Maryland. 2008.
• Frank György Eur. Ing.: Páncélozott pénz- és értékszállító biztonsági gépkocsik. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Páncélos, Gépjármű és Közlekedési Tanszék. Egyetemi jegyzet. 2000. Budapest.
• Magyar Szabványügyi Testület: MSZ 20300:2002 Páncélozott pénz- és értékszállító biztonsági gépjárművek. Követelmények, gyártás, javítás, üzemeltetés és ellenőrzés. 2002. Budapest.

Kapcsolódó írásaink

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SzVMSzK) Szakmai Kollégiuma konzultációt és/vagy konferencia rendezését kezdeményezi páncélozott pénzszállító járművek biztonságáról. 

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SzVMSzK) Szakmai Kollégiuma, figyelemmel az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról megjelent rendeletre, különös tekintettel az V. mellékletben írtakra, konzultációt és/vagy konferencia rendezését kezdeményezi, ahol a témával foglalkozó szakemberek áttekintenék a páncélozott pénzszállító (CIT) járműveknél alkalmazott ballisztikai védőanyagok lövedékállóságának (védőképességének) meghatározásának fontos részleteit.

Az SzVMSzK Szakmai Kollégiumaa konzultáció és/vagy a konferencia további céljának tekinti, hogy a pénzszállító cégek a védelemigényüket, a védelmi terveiket azért vizsgálják fölül, hogy a magyar nemzeti szabványtól eltérő, különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

Az SzVMSzK Szakmai Kollégiuma kéri mindazokat, akik részt kívánnak venni a munkában, szíveskedjenek szándékukat az SzVMSzK titkárságán jelezni.

E-mail: titkarsag@szvmszk.hu

Kapcsolódó írásaink

Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégium elnöke

Bankjegyek védelme közúti szállítás közben színes füstöt fejlesztő patron alkalmazásával.

Már a ZH 1/209 német előírás 1998. évi kiadásában (4.2.2 pont) is javasol rakodótérbe beépíteni kellő hatékonyságú, színes füstfejlesztő egységet, amelynek a rakodótérbe megkísérelt illetéktelen behatolás esetén kell működésbe lépnie. Hasonlóan a német előíráshoz az MSZ 20300:2002 „Páncélozott pénz-és értékszállító gépjárművek. Követelmények, gyártás, javítás, üzemeltetés és ellenőrzés” című szabvány is javasol pirotechnikai termék alkalmazását (lásd: 1.13 és a 2.7.3 pontokat) a szállított bankjegyek védelmére.

Az „Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról” című rendelete továbblépett, és intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszerrel felszerelt pénzszállító járművel történő bankjegyszállítást ír elő. Továbbá azt is meghatározza, hogy a járművön és a bankjegytárolón jól látható jelzés utaljon arra, hogy intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszerrel rendelkeznek.

Az intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszerrel felszerelt pénzszállító járművek piktogramja

A jelenleg leggyakrabban használt érvénytelenítési folyamatok pirotechnikával, festékkel valamint a kettő kombinációjával fejtik ki hatásukat. Követelmény, hogy ezek a módszerek a védett bankjegyek véglegesen érvénytelenítsék, mégpedig úgy, hogy a bankjegyek birtokosai számára az érvénytelenítés ténye egyértelmű legyen.

Ebben a tanulmányomban célom bemutatni azokat a kísérleteimet, amelyek érzékeltetik egy pirotechnikai eszköz, nevezetesen a színes füstöt fejlesztő patron, bankjegy érvénytelenítő képességét és használatának lehetséges veszélyét. Majd egy következő dolgozatban kívánom ismertetni az intelligens bankjegy-érvénytelenítő rendszereket.

A 35 mm-es piros színű füstöt fejlesztő patronok

 
A kísérletekhez felhasznált piros színű füstöt fejlesztő patron tulajdonságai

• Megfelel:                                                 MSZ 15761/94: V/2
• Hatóanyag tömege:                                  50 g
• Összetétele:                                          

• Színes füst keletkezése:                             porfestk szublimálódik
• Papírkorong:                                             pirosra festett
• Füstölési idő:                                            15–20 sec
• Tűzveszélyessége:                                    „A”
• Terítő képessége:                                     30 m³/patron
• Füst átláthatósága:                                   30 sec ideig átláthatatlan (szélcsendben)
• Színező képessége:                                   papíron, textilen, fémen, emberi bőrön a szublimált festék kicsapódik
• Élettani hatása:                                         ne legyen mérgező
• Gyújtás:                                                  elektromos (minimum 0,8 A, 4,5 V)
• Működési hőmérséklete:                            –20 °C-tól +50 °C-ig

A 35 mm-es piros színű füstöt fejlesztő patron metszete

A láng hatásának veszélye a patron működése során

A patronban a cukor égésekor keletkező hő (láng) következtében – az agresszív kálium-klorát oxidálja a cukrot – a szerves színezékek szublimálnak. A szublimáció olyan halmazállapot-változás, amely során hő (láng) hatására a szilárd halmazállapotú anyag gázzá fejlődik anélkül, hogy közben folyékony halmazállapotot vennefel. A szublimátum a hidegebb környezetben szétterülve, a festékanyag megfogja (elszínezi) az ott lévő tárgyakat. A képeken bemutatott kísérlet első célja megvizsgálni a keletkező szúró láng (hő) lehetséges következményeit a bankjegyekre, másodszor megoldást találni arra, hogy miként lehet elkerülni a védett dolgok meggyulladását. A kísérlet alkalmával a két patron 100 mm távolságra volt a fémlemezre felragasztott papírlapoktól.

A patronok működése után keletkező szúró lángok a papírlapokat elszenesítették

A szublimátum takaró képessége
Vizsgálat tárgya volt még, hogy milyen mértékben képes a fehérre festett, 900 × 400 × 900 mm nagyságú fém tartályba beépített, kettő darab 35 mm-es patron működése során pirosra színezni a fém tartály belső felületeit.

A patronok teljes mértékben elszínezték a belső felületeket

A gyakorlatban

A színező patronok segítettek felderíteni egy gépkocsiba telepített, 2 + 1 rekeszes, forgókanalas értékszállító konténer kirablóját.

A konténer belsejét a szakértői vizsgálat patronok által elszínezve találta, a fenéklemez teljes mértékben pirosra színeződött, a leszakított ajtó keretének helye nincs pirosra színeződve

A szakértői vizsgálat megállapította, hogy a konténerből a polietilénből készített pénzes zsákokat a színező patronok működése előtt már kivették.

Ha a fenéklemezen polietilén pénzes zsákok lettek volna a patronok működése során, akkor csak részleges lett volna az elszíneződés, az ajtókeret helyének elszíneződése azt jelzi, hogy az ajtó nem lehetett zárva

A kirabolt, gépkocsiba telepített, 2 + 1 rekeszes, forgókanalas értékszállító konténer

Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégium elnöke

Felhasznált irodalom

1. Eur. Ing. Frank György: Kísérletek a 35 mm-es színes füstöt (piros) fejlesztő patronnal – saját jegyzetek, saját fotók
2. Eur. Ing. Frank György: Szakértői vizsgálat – saját jegyzetek, saját fotók
3. BGF Berufsgenossenschaft für Fahrzeughaltungen: ZH 1/209 Oktober 1990: Sicherheitsregeln für Geldtransportfahrzeuge Aktualisierte Fassung 1998.
4. „Európai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU az euró készpénz euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállításáról” című rendelete, 2011. november 16.

Baleset esetén nem mindig lehet kimenteni a páncélozott pénz- és értékszállító gépkocsiból a bent ülőket. Ezért fontos, mindig legyen vészkijárat a páncélozott pénz- és értékszállító gépkocsin.

A közelmúltban történt, hogy egy páncélozott pénz- és értékszállító gépkocsi havas, síkos úton haladva megcsúszott, majd az út menetirány szerinti bal oldalán az árokba sodródott, és ott a jobb oldalára borulva állapodott meg. A helyszínre érkező tűzoltók váratlan nehézségekkel találták magukat szemben.

• Először, a páncélautó úgy volt kialakítva, hogy a ki- és beszállást csak egy, a menetirány szerinti jobboldalán kialakított ajtó biztosította. Ez az ajtó viszont használhatatlan volt, mivel erre az oldalára borult a gépkocsi.
• Másodszor, az egyetlen ajtó zárszerkezete, ha hozzáférhető lett volna, csak a gépkocsivezetőnél tartott kulccsal volt nyitható. A kulcs viszont, természetesen a gépkocsi belsejében volt.
• Harmadszor a gépkocsiban rekedt pénzszállítók megsérültek. A szerencsétlenségben szerencse volt, hogy a gépkocsi nem gyulladt ki, és a gépkocsiban tartózkodó pénzszállítók, sérüléseik ellenére belűről segíteni tudtak a tűzoltóknak, akik feszítő-vágó eszközökkel nyitottak rést a jármű speciálisan megerősített oldalában [1].

A C. I. T. gépkocsik tudományos szabályrendszerének egyik támpillére, hogy a jármű felépítménye áttörésbiztos és bizonyos felületei minimum lövedékállók legyenek. A másik támpillér, hogy a jármű rendelkezzen olyan járulékos biztonsági berendezésekkel, amelyek a bent tartózkodó személyeket nagymértékben képesek védeni támadások alkalmával, így például behatolási kísérletekkel szemben. A védelemigényt, a védelmi tervet, a védelmi koncepció keretei között, mindig a pénz- és értékszállító cég vezetése fogalmazza meg veszélyelemzés, kockázatbecslés alapján.
Nos, ezeknek a gondolatoknak a C. I. T. járművek csak akkor tudnak megfelelni, ha a felépítményük sem anyagukban sem kialakításukban nem hétköznapiak.
A cikk célja, egy megtörtént eset alapján, ismételten [2] felhívni a szakemberek figyelmét a vészkijárat fontosságára különös tekintettel olyan C. I. T. jármű konstrukciónál, ahol csak egy külső ajtó biztosítja a ki- és beszállást [3].

C. I. T. gépkocsi védelmi terve
A terv középpontja a vagyonőrök és a szállítmány biztonsága

Mentés C. I. T. járműből

Nyilvánvaló az, hogy egy nem hétköznapi kialakítású C. I. T. járműből való mentés csak akkor lehet hatékony, ha

• a csak egy külső ajtós C. I. T. járművön legalább egy, megfelelően méretezett, külső vészkijárat is biztosított úgy, hogy az nem lehet ugyanazon az oldalon, mint az egyetlen külső ajtó,
• a vészkijárati ajtó vagy nyílás belülről bármikor könnyen legyen nyitható úgy, hogy a szerkezetet ne lehessen visszazárni nyom nélkül,
• a vészkijárat kívülről is nyitható, vezérelhető speciálisan, de egyszerűen,
• a mentők és/vagy a menekülők rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a különleges anyagokból készült felépítmény, zárszerkezetek vészhelyzet alkalmával történő nyitásának módszereiről,
• a mentők és/vagy a menekülők rendelkeznek a vészhelyzetben alkalmazható „mentőkulcsokkal”,
• a menekülők előzőleg begyakorolták a jármű vészkijáraton keresztül történő elhagyását,
• a vészkijárat belmérete legalább 400 × 600 mm,
• az osztott belsőterű (kamrás) felépítmény egyes terei átjáró ajtókkal összekötöttek.

Vészkijárati konstrukciók

(A „vészkijárat” olyan vészkijárati ajtót, vészkijárati ablakot vagy búvó nyílást jelent, amelyet csak vészhelyzetben lehet használni kijáratként)

„Üvegzárral” biztosított
A vészkijárati ajtó belülről egy egyszerű, robosztus kialakítású, üvegbetéttel kombinált tolózár (főelem) elmozdításával könnyen nyitható úgy, hogy a szerkezetet nem lehet visszazárni nyom nélkül. Ugyanis a nyitási művelet alkalmával az üvegbetét összetörik. Megfelelő ismeretek birtokában, például „mentőkulcs” segítségével, az ajtó kívülről is nyitható. A főelemre vonatkozóan követelmény lehet, hogy hosszabb ideig (több mint 10 perc) képes legyen ellenállni kézi szerszámokkal elkövetett támadásnak, feszegetésnek.

„Leeső zárral” biztosított
A vészkijárati ajtó akár belülről, akár kívülről nyitható, természetesen megfelelő ismeret birtokában. A belülről való nyitás szinte teljes mértékben megfelel az „üvegzárral” biztosított megoldásban írtakkal. Viszont a kívülről a nyitáshoz tudni kell, hogy hol kell megbontani a tetőn elhelyezett szerelvények közül azt, amelyik rejti a vészkijárati ajtót biztosító zárszerkezetet.

Áramkör-megszakítással nyitó
A vészkijárati ajtó zárt állapotát egy tartómágnes biztosítja belülről. A menekülő személyek vészhelyzetben, egy leplombált biztonsági doboz felnyitása után hozzáférnek ahhoz a kapcsolóhoz, amelynek segítségével képesek bontani a tartómágnes áramkörét.

Immobiliserrel kombinált
Az előzőekben írt konstrukciók kiegészíthetők immobiliserrel, amely a vészkijárat megnyitásának pillanatában vagy a szerkezeteknek meghatározott kezelési technológiától való eltérés esetén a jármű védelmi rendszere csendes és/vagy hangos riasztást indít be, közben működésbe hozza az indításgátló berendezést, amely több áramkört megszakít. Továbbá választható olyan megoldás, amellyel a vészkijárat-állapot (például: nyitva vagy zárva), valós időben központból figyelhető, és onnan a zárszerkezet működtethető is.

Lövedékálló szélvédő lehetséges szerkezete

Szélvédőn keresztül
Vészhelyzetben a szélvédő vészkijárati ablaknak tekinthető, abban az esetben, ha nincs más megoldás a C. I. T. gépkocsiba, kívülről történő behatolásra. Ajánlatos ilyenkor a „kitépéses” módszert alkalmazni, amellyel néhány eszköz (feszítővas, tappancs, fúró) segítségével, szakmai hozzáértéssel a lövedékálló szélvédő, aránylag rövid idő alatt, helyéből eltávolítható. Kerülni kell a behatolást megkísérelni a lövedékálló szerkezet áttörésével, erős szilánkosodás miatt.

Lövedékálló szélvédőt befoglaló páncélkeret [4]

Összefoglalás

1. „Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.” [5]
2. Nem elég csak kialakítani a vészkijáratot, hanem annak használatát oktatni, gyakorolni is kell.
3. Célszerű lenne, ha a szakma képviselői a C. I. T. járművekből való mentés lehetőségeit áttekintenék, például egy konferencia keretén belül

Eur. Ing. Frank György c. docens
az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke. „SzVMSzK mérnök szakértő” (B5, B6, B7)

Felhasznált irodalom

1. Holes István tűzoltó alezredes: Ha kigyullad, bennégnek… Pénzszállító páncélautó az árokban- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tűzoltószövetség
2. Frank György: A vészkijárat fontossága páncélozott pénz- és értékszállító gépkocsiknál. Biztonság X. évfolyam 1998/4. szám
3. MSZ 20300:2002 Páncélozott pénz- és értékszállító gépjárművek. Követelmények, gyártás, javítás, üzemeltetés és ellenőrzés
4. Frank György: Páncélozott pénz- és értékszállító biztonsági gépkocsik, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Páncélos, Gépjármű és Közlekedési Tanszék, Jegyzet, 2000
5. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 11. §

A biztonsági szakértőknek ma már több száz elemmel kell számolniuk munkájuk során, és ez a világ egyre összetettebb és bonyolultabb. A biztonságtechnika periódusos táblája ebben segít eligazodni kicsit, ugyanis a 2014-ben ismeretes főbb elemeket tartalmazza, és vizuálisan ábrázolja, hogyan illeszkednek egymáshoz az egyes elemek.

A Biztonságtechnika Periódusos Táblája (nagy felbontás) 

Forrás: www.ifsecglobal.com  

Kapcsolódó cikkek:

Általános őrzés-védelmi kockázatok

A biztonsági szakembereknek jól kell érteniük az informatikához (is)

Adattárolási kapacitás kalkulátor a Boschtól

Hogyan fejlődik a video-kaputelefonok piaca?

Személyazonosítási módszerek

IP alapon: tűzjelzés és vészhangosítás 

Az CEIA postai küldemény átvizsgáló készüléke, valamint kifejezetten mobiltelefonok keresésére kifejlesztett (MSD) eszköze olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a piacon kimagasló pozíciót biztosítanak a termékek számára.

Az EMIS-MAIL típusnevű postai küldemény átvizsgáló készülék – köznapi nevén levélbomba kereső – nem csak levelek, hanem 7,5 cm vastagságot meg nem haladó kis csomagok átvizsgálására is képes. A levelek síkbeli kiterjedése elérheti akár 45×100 cm is, azaz lehetséges az A2 méretű küldemények, csomagok átvizsgálása is. A konkurens levélbomba keresőkkel szemben az EMIS-MAIL alkalmas radioaktív anyagok (izotópok és szennyezett anyagok), lőszerek és gyutacsok felderítésére, ezzel kategóriájában egyedülálló termék a piacon.

Az EMIS-MAIL 12 órás hálózati áramkimaradás alatt is zavartalanul üzemel a beépített NiMH akkumulátorok segítségével, melyek 6 órás hálózati táplálás alatti üzemben automatikusan feltöltődnek. A készülék rendelkezik egy OLED grafikus kijelzővel, melyről a működési jellemzők mellett hasznos statisztikai adatok olvashatóak le, például az átvizsgált küldemények vagy a riasztások száma vagy az akkumulátorok állapota. Az EMIS-MAIL rendelkezik öndiagnosztikai rendszerrel is, amely külön lekérés nélkül figyelmeztet bármilyen meghibásodásra.  

Az MSD-t kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték

A CEIA másik jelentős fejlesztése, az MSD (Magneto Static Detector) érzékelő eszköz új szegmenst követel magának a biztonságtechnikai eszközök piacán, mivel kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték. Az eszköz alkalmas arra, hogy a körülötte 1 méteres sugarú körben elhaladó mobiltelefonokat érzékelje és hang, valamint fényjelzéssel jelezze is. Minderre attól függetlenül képes, hogy a mobiltelefon be- vagy kikapcsolt állapotban van. A detektálási hatótávolság könnyen növelhető, például két MSD oszlop egymástól 2 méterre való elhelyezésével már 4 méter széles terület tartható teljes ellenőrzés alatt.

Az MSD egyik legfontosabb felhasználási területe a büntetés-végrehajtási intézményekben van, ahol a készülékkel teljesen kiküszöbölhető, hogy akár az elítéltek, akár a látogatók bejuttassanak mobiltelefont a védett területre. Az MSD nem igényel semmiféle telepítést, csak le kell tenni a helyére és be kell kapcsolni. Mivel a készülék képes téglafalon, üvegen, betonon, gipszkartonon és minden más olyan anyagon keresztül is detektálni, amely nem árnyékolja le a mágneses teret, az MSD könnyen elrejthető. Amellett, hogy a detektor teljesen vízálló, így akár külső térben, esőben is üzemeltethető, az MSD képes akkumulátoros és hálózati tápellátással is működni.

Forgalmazó – Z&Z Biztonságtechnika Kft.

Kapcsolódó cikkek:

Fémkereső kapuk, nem csak repülőterekre

IP-kamera videomegfigyelő rendszer fémdetektor kapukhoz 

Az általános őrzés-védelmi kockázatok feltárásakor az adatvédelemtől kezdve, az objektum helyén, környezetén át egészen a megbízó tevékenységéig számos szempontot kell figyelembe venni.

Az általános őrzés-védelmi kockázatok ismertetésekor induljunk ki az őrzés-védelem definíciójából, miszerint az őrzés-védelem nem más, mint:
a védendő személy, szervezet vagy objektum rendeltetésszerű működését veszélyeztető szándékos, jogellenes cselekmények megelőzésére, illetve elhárítására irányuló eszközök és tevékenységek rendszere.

Az általános őrzés-védelmi kockázatok esetén olyan kockázatokról beszélünk, amelyek

• a megbízóra,
• a védett objektumra,
• a védett személyre vagy
• a védett vagyonra jelenthetnek veszélyt.

Adatvagyon

Amikor védett vagyonról beszélünk, akkor mindenképpen tekintettel kell lenni az úgynevezett adatvagyonra is. A védendő adat vagy információ jelenléte, alapjában véve őrzés-védelmi kockázatot jelent, de a rendeltetésszerű működést veszélyeztető kockázatok vagy rendkívüli helyzet esetében kiemelt kockázatkezelést igényelhet. Az adatvagyon minősítésétől függően akár jelentős mértékben is növelheti a biztonsági kockázat szintjét, ezért fontos figyelembe venni az őrzés-védelmi kockázatok és ezzel együtt a védelmi feladatokat meghatározásakor is.

Az őrzés-védelmi kockázatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk továbbá

• a védendő objektum elhelyezkedését,
• környezetét,
• építészeti jellegéből adódó mechanikai védelmét,
• a telepített mechanikai védelmet
• az elektronikus jelzőrendszereket,
• az élőerő jelenlétét.

Befolyásolhatják a kockázati szintet a környező épületek funkciói, a megközelíthetőség, a környék infrastruktúrája, közbiztonsága is.
Általános őrzés-védelmi szempontból felmerülő kockázatok esetében feltétlenül vizsgálni kell, hogy megbízó milyen egyéb jellemzői lehetnek hatással az őrzés-védelmi feladatra. Kockázatot befolyásoló jellemző lehet a megbízó verseny- vagy a közszférában betöltött szerepe, pozíciója. További kockázatnövelő tényező lehet a megbízó tevékenysége, a tevékenységének különböző vonatkozású hatásai más szervezetekre, vállalkozásokra, a társadalomra vagy akár az egyénre is. Ilyen hatás lehet, például ha a megbízó tőkeerősebb, mint a versenyszféra adott területén a vetélytársai, vagy ha a megbízó tevékenységéből adódóan veszélyes anyagokkal foglalkozik. Kockázatnövelő tényező a megbízó médiaszereplése, illetve annak gyakorisága. Ezek a jellemzők befolyásolják a szolgáltató által védett objektumba belépő ügyfelek körét, az ügyfélforgalom nagyságát, a megbízó közmegítélését, ezáltal a megbízó objektumaiban az őrzés-védelmi feladatokat is.

A védett vagyon ellen irányuló kockázatok kezelése 

Az őrzés-védelem legnagyobb részét az objektumvédelem teszi ki. A hazai bűnügyi statisztikákból kiindulva az ismerté vált bűncselekmények 65 százaléka vagyon ellen irányul (táblázat).

Ismertté vált vagyonelleni bűncselekmények száma és aránya

(Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, crimestat.b-m.hu, letöltés: 2011.11.24.)

Figyelembe véve a bűnügyi statisztikákat az őrzés-védelmi feladatok jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése teszi ki. Ilyen típusú kockázatok kezelésére a megbízó részéről megfelelő intézkedés valamilyen be- és kilépési rend bevezetése és az élőerő általi folyamatos fenntartása és ezzel együtt a védett objektumban való tartózkodás szabályozása. Fontos megjegyezni, hogy be- és kiléptetéskor nem csak a személyforgalomra kell gondolnunk, hanem az objektum területére be- vagy onnan kilépő gépjárművekre is. Be- és kiléptetési rend kialakításakor célszerű valamilyen regisztráció bevezetése. A védett objektumba rendszeresen be- és kilépő személyek, például az ott dolgozók és az oda eseti alkalommal be- és kilépni akaró személyek például vendégek, ügyfelek vagy karbantartó személyzet részére. Ezzel együtt szükséges a gépjárművek regisztrációja valamint adott esetben a gépjárművek átvizsgálása is. A regisztráció vagy beléptetés kezelésére alkalmazhatunk csak papíralapú rendszert, elektronikus beléptetőrendszert, illetve a kettő kombinációját. Gyakorlatban a beléptetési rend a védett objektumba történő jogosulatlan belépés kockázatát oldja meg. Az épületben való tartózkodás rendje általában arról szól, hogy az eseti alkalommal belépők épületen belüli mozgásáért ki a felelős, illetve hogy az épületen belül az eseti belépők ne mozogjanak felügyelet nélküli. A vagyon elleni bűncselekmények kockázatának megoldását segíti a kulcskezelési rend, amelyben szabályozva van, hogy különböző helyiségek kulcsait kik jogosultak felvenni, illetve a kulcsok felvételét és leadását hogyan kell dokumentálni.
A vagyon elleni bűncselekmények kockázatát csökkenti az anyagok, eszközök a megbízó területére történő be- és kiszállításának szabályozása. Természetesen ezek az intézkedések elsősorban a megbízó vagyonának, értéktárgyainak a megóvására irányulnak, de ezzel együtt növelik a védett objektum területén tartózkodók saját értékeinek biztonságát.

Küldemények kockázata

Kiemelt kockázatú intézmények esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a levél jellegű küldemények kockázatát. Ide tartoznak a rendőrségi szakzsargonban bűnös szándékú robbanó postai küldeményeknek nevezett levélbombák vagy más postai küldeménynek, csomagnak álcázott robbanóeszközök, vagy valamilyen fertőző anyaggal szennyezett levelek, és bizonyos elkövetői körökben egyre inkább terjedő olyan küldemények, amelyek valós fenyegetést jelentő szerkezetet, anyagot nem tartalmaznak, de néhány jellemzőjük megegyezik ilyen küldeményekével. Az ilyen küldemények alkalmasak lehetnek pánik okozásra, a rendeltetésszerű működés megzavarására és speciális felderítő eszközök használata nélkül hatósági eljárás kiváltására, ez pedig a rendeltetésszerű működés részleges vagy teljes leállítását eredményezheti.
A megbízó szempontjából különös jelentősége van az ilyen típusú kockázatnak, hiszen ez a fajta kockázat egyszerre hordozza magában az életveszély, valamint jelentős anyagi kár bekövetkezésének és a rendeltetésszerű működés zavarásának vagy leállásának lehetőségét. Ilyen kockázat hatásos kezelése csak speciális eszközökkel lehetséges. Ha nincs a védett objektumra és a védelmi feladatot ellátó biztonsági szolgálatra vonatkozó olyan intézkedési rend, amelyet a rendőrség elfogad, akkor egy esetleg bekövetkező ilyen esetben az intézkedő hatóság kiürítéssel, azaz a rendeltetésszerű működés teljes felfüggesztésével kezdi meg az intézkedést.

A kockázatok ismertetéséhez tisztáznunk kell, hogy az őrzés-védelem szempontjából mit értünk kockázat vagy kockázati tényező alatt.

Kockázat vagy kockázati tényező olyan szándékos vagy gondatlan magatartás – és ezek következtében várhatóan bekövetkező esemény, illetve azok bekövetkezését lehetővé tevő vagy elősegítő körülmény –, amely a védendő személy életére, testi épségére, a védendő vagyonra, beleértve az adatvagyont is vagy a védendő objektum, szervezet rendeltetésszerű működésére veszélyes lehet.

A kockázati besorolás nagyon sok körülmény függvénye. E körülmények feltárása, megismerése

• célirányos adatgyűjtéssel,
• az adatok feldolgozásával,
• rendszerezésével,
• elemzésével

azaz a kockázatelemzéssel valósul meg.

Biztonsági intézkedések

A kockázatelemzés során feltárt kockázati tényezők kezelését a hozzájuk rendelt biztonsági intézkedésekkel lehet megvalósítani. Ebből az következik, hogy egy adott rendszer biztonsága nem más, mint a rendszert veszélyeztető, megfelelő körültekintéssel felmért kockázati tényezők kezelése, a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. A biztonság és a költségek összefüggését elemezve, megállapíthatjuk, hogy valamilyen feltárt kockázati tényező bekövetkezésének megelőzése legtöbb esetben olcsóbb, mint a bekövetkezés utáni kárelhárítás. Ezért a kockázatkezelés során a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező események megelőzésétől haladunk, a legkevésbé valószínű események bekövetkezésének megelőzéséig, illetve a bekövetkezés utáni kárelhárításig. A kockázatkezelés őrzés-védelmi szempontból akkor lesz hatékony, ha a megvalósított védelmi intézkedések a megelőzést szolgálják.

A kockázatok típusai

A kezelendő kockázatok nagyon sokfélék lehetnek, ezért érdemes csoportosítani azokat, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyan használjuk fel. Általában a biztonsági jellegű kockázatelemzések során feltárt kockázatok, három kockázatkezelési csoportra oszthatók:

• általános vagyonvédelmi (őrzés-védelmi) kockázatok
• működőképesség fenntarthatóságának kockázata
• tevékenységi körből adódó speciális kockázatok

A kockázatelemzés során a feltárt kockázati tényezőket rendezve, azokhoz ideális megoldásokat, biztonsági intézkedéseket, eszközöket rendelünk. Következő lépésként az adott megoldás aktuális és ideális állapotát hasonlítjuk össze, valamilyen értéket rendelünk a jelenlegi állapothoz. Ezzel együtt meghatározzuk a szükséges teendőket az erőforrások függvényében az ideális állapot megközelítésére vagy elérésére. A következő táblázatban néhány példa olvasható (táblázat).

Kockázati tényezők rendezése

 A szerző által készített táblázat

Folyamatos kockázatelemzés

A kockázatelemzés nem egyszeri folyamat, hanem folyamatos tevékenység, amely a már feltárt, de változó illetve az újonnan megjelenő kockázati tényezőkre reagálva befolyásolhatja a végrehajtani kívánt védelmi feladatokat vagy azok végrehajtási fokozatait.

A lövedékálló védőmellények beszerzésekor ki kell választani az ajánlatokból a lehető legnagyobb biztonságot és megbízhatóságot kínáló védőeszközt.

A megbízhatóság fogalma alatt a lövedékálló védőmellénynek azt a tulajdonságát kell érteni, hogy az a szállítási szerződésben meghatározott ideig megtartja védőképességét és választott funkcióit, természetesen szakszerű használat és karbantartás mellett. Az eligazodást segíthetik (segítik) a rendelkezésre álló, megfelelően értékelhető szabványok, rendeletek.

A szabványokra vonatkozóan azonban szükséges megemlíteni, hogy a piaci igényeknek való megfelelésre és a hatékonyságra való tekintettel javasolt az összes szabványt 10 éves korszerűsítési ciklusba sorolni [1]. A rendeletek esetén, mint például azEurópai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) számú rendelet 17. cikkében, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ott csak a védelmi szintet jelölik (NIJ IIIA).A szükséges tartalom a védelmi szint meghatározásához ebben a szabványban szerepel: NIJ Standard-0101.06. IIIA)Azonban a rendeletben megadott tartalom kifogásolható, mivel a NIJ Standard-0101.06 nem egyenlő például a NIJ Standard időben előbb megjelent szabványainak [2., 3., 4., 5.]. követelményeivel.

A védelmi szint megállapítása

A ballisztikus hatásokat gátló testpáncélok védelmi szintjének megállapításakor – többek között – szabványokban meghatározottak szerint mérik a vizsgált védőeszköz test felőli oldalán a lövedék becsapódásának hatására a háttéranyagban (plasztilin) létrejött maradandó alakváltozás legnagyobb mélységét az eredeti felszíntől kiindulva.
A NIJ Standard-0101.06 szerint a testpáncélok megfelelőségének követelményei közé tartozik, hogy

• 12 darab komplett védőeszközön, szabályos találatok által létrehozott lenyomatmélységeket (Backface Signature, BFS) elemezni, továbbá 12 darab komplett védőeszköz ballisztikai limit sebesség (BL) értékeit meghatározni,
• az összes szabályos találat által létrehozott lenyomatmélységnek (BFS) 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie,

• abban az esetben, ha a vizsgálat során, bizonyos számú lenyomatmélység (traumahatás) nagyobb 44 mm-nél, akkor 95 százalékos valószínűséggel az összes lenyomatmélység 80 százalékának 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie, ekkor a megfelelőség feltétele, matematikai statisztikában használt módszerrel kiszámítani a középértéktől eltérés felső határát,
• mért lenyomatmélység az 50 mm-t nem haladhatja meg.

A háttéranyagban létrejövő lenyomatmélységek – ezek modellezik a traumahatást – elemzésével lehet megítélni azt, hogy az adott testpáncél milyen mértékben képes védelmet biztosítani a tompított sérüléssel (blunt trauma) szemben.

A cikk célkitűzése bemutatni a NIJ Standard-0101.06 szerinti megfelelőség, matematikai statisztikában használt módszerével történő elemzését, a középértéktől eltérés határának számításával.

A középértéktől eltérés felső határa (Upper tolerance limit)

A testpáncél lövedékállósági vizsgálata során ezt a jellemzőt akkor kell kiszámolni, ha bármelyik lenyomatmélység (traumahatás) meghaladta a 44 mm nagyságot, de nem haladta meg az 50 mm-t, egy statisztikai sokaságból, véletlenszerűen kiválasztott, meghatározott számú védőeszközön, a mintán.

Y_u = Ῡ + k₁ • s

ahol

Az adott elemszámú minta átlaga (Average of all BFS)

Meghatározható a vizsgálólövedékek becsapódásainak hatásaira, például a megjelölt szabvány szerint, 8 darab szárazon kondicionált és 4 darab nedvesen kondicionált állapotú lövedékálló védőbetétek háttéranyagaiban létrejött maradandó alakváltozások, legnagyobb mélységei alapján. Az adatokra alapozott elemzés során a bizonytalanság csökkenthető, ha a minták száma nő.

ahol

Y_i = vizsgálólövedékek becsapódásainak hatásaira a háttéranyagban létrejött maradandó alakváltozások legnagyobb mélységei (BFS), a kijelölt felszíntől mérve
N = szabályos találatok száma

A közelítő tényező (Approximate factor)

ahol

A z_1–p normál eloszlás (normális eloszlású változó kritikus értéke) nagyobb az 1–p valószínűségével.

A Z_1–γ normál eloszlás (normális eloszlású változó kritikus értéke) nagyobb az 1–γ valószínűségével.

A szabványnak [3] megfelelően elemezve a BFS mérések eredményeit, a lenyomatmélységek legalább 80 százaléka (p = 0,80), 95 százalékos valószínűség (γ = 0,95) mellett, nem lehet 44 mm-nél nagyobb. A normál eloszlás kritikus értékei meghatározhatók számítással vagy kikereshetők táblázatokból

Ha:

Z_1–γ = Z0,05 = 1,645
Z_1–p = Z0,20 = 0,842 és az
N = 12

Akkor:

Így:

A szórás (Standard deviation)

A szórás azt méri, hogy az értékek a várható értéktől (középértéktől) milyen mértékben térnek el.

k1 érték az összes lenyomatmélység 80 százalékán, 95 százalékos valószínűség mellett

Lövedékálló védőbetét test felőli oldalán, utolsó rétegként elhelyezett, traumahatást jelző lexan (0,3 mm vastag) lemezre fröccsent plasztilin darabok, 5,0 m vizsgálati távolságból leadott, .44 Magnum SWC vizsgálólövedék hatására (dombmagasság 20 mm) (Frank György felvétele)

Összefoglalás

• A megengedett legnagyobb lenyomatmélységeknek (BFS) – amelyek a vizsgált lövedékálló betét test felőli oldalán, a vizsgáló lövedékek becsapódásainak hatásaira, a háttéranyagban (plasztilin) jönnek létre – 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie.
• Abban az esetben, ha a vizsgálat során, bizonyos számú lenyomatmélység (traumahatás) nagyobb 44 mm-nél, akkor 95 százalékos valószínűséggel, az összes lenyomatmélység 80 százalékának 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie. Ekkor a megfelelőség feltételét úgy kapjuk meg, hogy a matematikai statisztikában használt módszerrel ellenőrizzük a következő összefüggést:

Átlag BFS + 1,568 • k₁ ≤ 44 mm

• A megbízhatósági együttható (k₁) értékének növekedésével (szabályos találatok számának csökkenésekor) a testpáncél megbízhatósága csökken.

 Eur. Ing. Frank György, címzetes docens, az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke, SzVMSzK mérnökszakértő (B5)

Felhasznált irodalom

• Szabványügyi Közlöny 1. szám, 2010. január, 42.
• Michael A. Riley: Revisions to the NIJ Ballistic Resistant Body Armor Test Standard. Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology. Gaithersburg, Maryland. 8 May 2008
• NIJ Standard–0101.06 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. July 2008
• NIJ Standard–0101.03 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. April 1987
• NIJ Standard–0101.02 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. March 1985

A plombálás és jelöléstechnika történetéről, problémáiról, a ma elérhető megoldásokról és a jövő technológiájáról szólt Noth Péter az MBF III. konferenciáján.

Egyre gyakrabban dézsmálják meg a szállítmányokat, egyre több a belső lopás, ezek ellen egyre újabb és újabb eszközökkel kell védekezni. Noth Péter a vagyonvédelem szükségességének számos területét ismeri, ingatlan értékbecslő, vámügyintéző, műanyag feldolgozó képesítéssel rendelkezik. 2006-ban átvette a Mega Fortris nemzetközi cég 12 kelet-közép európai képviseleteinek irányítását, jelenleg a nemzetközi árufuvarozás szállítmánybiztonságának tökéletesítésén, standardizálásán dolgozik, magyar, dán, holland, svéd, angol és francia együttműködőkkel.

Noth Péter a fórumon hangsúlyozta, a cégek nem engedhetik meg maguknak az olcsó, egyszerű, bármikor manipulálható plombák, zárak használatát, mert nagyon sokat veszíthetnek ezzel.

Tekintse meg az előadásról készült videót!

A történet

Az áruvédelmi eszközök, plombák, története messzire nyúlik vissza, a középkorban használt viaszpecsétek a mai plombák ősei. Azután egyre nagyobb zárak, lakatok születtek, majd az 1930-as években elkezdték fejleszteni a ma is használatos biztonsági termékeket. A plombákat, biztonsági szalagokat, címkéket rengeteg helyen használják, de csak akkor töltik be rendeltetésüket, ha megfelelő rendszerek állnak mögöttük, csak roncsolással nyithatók.

A plomba használata

E védelmi eszközök használatához három lényeges szempontot sorolt fel az előadó.
• Az első: a megfelelő termék kiválasztása– mire akarjuk használni, hova akarjuk felrakni.
• A második: a megfelelő beszállító, amely garantálja a magas biztonságú nemzetközi minősítésű terméket, és képzett szakemberrel kell felhelyeztetni a zárat, plombát, hogy ne legyen feltörhető.
• A harmadik: az ellenőrzés – követni kell a gyártástól a felhasználásig a plomba útját. Meg kell nézni például, feszesre van-e húzva, megvan-e a plombaszár vége.

Figyelni kell a kamionok tetejét is, a bűnözők megbontják, volt rá eset, hogy éjszaka 6 perc alatt kipakolták ilyen módon a rakományt. Sokan nem gondolná, hogy a raklap aljára lemezt kell rakni, a réseket eltömni, mert itt is megbontható a lezárt rakomány.

„Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsót vegyek”

A szállítmány sok kézen megy át, az olcsó, silány rossz plombát könnyen nyitják, ha nincs rendesen felrakva, egyszerűen el lehet eltávolítani. A gyártó felelőssége előírni, milyen konténerben szállítsák az árut, milyen biztonsági intézkedéseket kell megtenni. Egy zár nem zár – hosszú hajóút alatt a konténerekre minimum két plombát kell tenni, az ajtórudazaton lévő zárszerkezeten is legalább 2 plomba legyen, amelyeknek mindkét része sorszámozott.
Gyakori probléma: nem nézik meg, milyen plombával indították útnak az árut, ezt ajánlatos ellenőrizni. Az előadó felhívta a figyelmet: ovális keresztmetszetű plombát kell választani, a kerek könnyen manipulálható.

Rádiófrekvenciás plomba

A jövőt a rádiófrekvenciás plombák jelentik, több mint 350 alkalommal lehet nyitni, zárni, megjegyzi, mikor, mennyi ideig volt nyitva, zöld LED jelzi, hogy érintetlen, pirosra változik, ha nyitják vagy lemerülőben van. A korszerű kültéri plomba a kamion hátuljára kerülhet, ha bezárják, generál egy sorszámot, ha menet közben nyitották, másik sorszám készül, s azt is megjegyzi, ha manipuláció érte. A terméket holland céggel együtt fejlesztették, 1500 alkalommal lehet használni.
Szintén a jövő a nanotechnológia alkalmazása, nagyon apró nikkel lapkákra a papírpénz gyártásánál használt fémszál melléktermékeinek hasznosításával 3-6 karakter jelölést fel lehet vinni a plombára.