Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére
Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Ezzel a lépéssel a vagyonvédelem hatékonyságát és elismertségét kívánta növelni a jogalkotó.
Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik.
Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
A képzés költségét jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.
A jogalkotó
Dr. Dános Valér tábornok, a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) főigazgatója, aki irányította az előírások képzésről szóló részének elkészítését, kifejtette, mivel a személy- és vagyonőr közfelügyeletet ellátó személy, a cél az, hogy mindenki azonos felkészítésben és azonos színvonalú vizsgán vegyen részt. A rendelet megalkotásakor kiszámították, hogy a képzés piaci ára – mindent egybevetve – több mint 25 ezer forint lenne. Azonban ezt az árat túl magasnak találták, így a kamara infrastruktúrájára alapozva állapították meg a jóval alacsonyabb képzési árat. Jelenleg közel 80 ezer személy- és vagyonőrt tartanak nyilván, így komoly feladat hárul a kamarára az idei évben.
Dr. Dános Valér és Német Ferenc
A kamara
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke elmondta, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet jelentősen átalakította a kamra életét. Mivel nő az igény a közbiztonság iránt, egyre nagyobb szerep hárul a magánbiztonságra és ezen belül a személy- és vagyonőrökre, és ezzel párhuzamosan egyre inkább nő a szakma presztízse. A képzéssel felkészítik a személy- és vagyonőröket, hogy a növekvő igényeknek megfelelően lássák el munkájukat és arra is, hogy ők maguk ne váljanak áldozattá. A képzésre a megbízók részéről is igény van, munkájuk során folyamatosan egyeztetnek a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületével (MBVE).
A megbízó
Fialka György, az MBVE elnöke a Securinfót arról tájékoztatta, hogy a biztonsági vezetők már 2000 óta szorgalmazzák a személy- és vagyonőrök egységes képzését és vizsgáztatását. Az elnök úgy látja, tovább kell menni: a középvezetők és a vezetők számára ki kellene alakítani egy kreditrendszerű képzést. A személy- és vagyonőrök számára pedig szakmai előéletüket és képzetségüket tartalmazó kártyát kellene rendszeresíteni.
Képzés és vizsgák
Birtalan Géza, az SzVMSzK oktatásért és szakképzésért felelős elnökhelyettese tájékoztatása szerint a képzés elméleti részét on-line tanulhatják meg a személy- és vagyonőrök, majd a gyakorlati oktatás után vizsgáznak le. A gyakorlati képzés és a vizsgák a vállalkozásoknál lesznek, így a személy- és vagyonőröknek nem kell utazniuk. A vállalkozások és kamarák helyi szervezetei segítséget nyújtanak az on-line tanuláshoz is, de a személy- és vagyonőrök kérhetnek élő képzést is.
Miért érdeke a személy- és vagyonőröknek a képzés?
- A 2012. évi CXX. törvény és a 68/2012 (XII. 14.) BM rendelet új kötelezettségeket ír elő a vagyonőrök részére, akiknek meg kell ismerkedniük új munkafeltételeikkel.
- A jól képzett vagyonőr magasabb színvonalon végzi a munkáját, így biztosabb az állása.
- A vagyonőr jogot alkalmaz, ezért lépést kell tartania a jogszabályi környezet változásaival, hiszen a feladata mások jogainak védelme és a jogszabályok betartatása.
- A vagyonőrnek tudnia kell, milyen helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmaznia, meddig terjednek lehetőségei. A szakszerűtlen intézkedésnek súlyos következményei lehetnek a vagyonőrre nézve is: amennyiben hatáskörét átlépi az adott helyzetben, akár letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetik!
Miért érdeke a képzés a vagyonvédelmi szakmának?
- Nagyszámú panasz érkezik a vagyonőrök munkájára, ez pedig rossz fényt vet az egész szakmára: számos alkalommal követelt emberéletet és okozott sérülést rendezvények szakszerűtlen biztosítása (például West Balkán).
- Az idén megújuló panaszkezelési rendszer a minősítési rendszerrel együtt hatékony eszköz lesz a kamara kezében, amely segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a rendszeresen előforduló szakmai hibákat, etikai vétségeket szankcionáljon.
- A minősítési rendszer tisztítja a szakmát és jobb munkafeltételeket, magasabb életszínvonalat biztosít a munkatársak számára. A rendszeresen előforduló szakmai hibák meg fognak jelenni a kiegészítő képzés tananyagában és ez által emelkedik a szakma színvonala.
Milyen közérdek fűződik a képzéshez?
- A felkészült magánbiztonsági iparág hatékonyan tudja segíteni a közhatalom munkáját, hozzájárulva ezzel is a közbiztonság javulásához, az állampolgárok komfortérzetének növekedéséhez.
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
1135 Budapest, Szegedi út 37–39.
Telefon: +36 (1) 422–0079
Fax: +36 (1) 220–8921
E-mail: titkarsag@szvmszk.hu
A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalati
Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, az SzVMSzK elnökét kérdeztük a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatiról.
Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel – tájékoztatta a Securinfo.hu oldalt még az év elején Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke
A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
Kérdésünkre Német Ferenc kifejtette, a vizsgázók felkészültsége kifejezetten jó, látszik rajtuk, hogy ebből élnek, ez a szakmájuk, így nem volt nehéz elsajátítaniuk a tananyagot. A tananyagról a vizsgázók elmondták, hogy a jól megszerkesztett anyag nagyban megkönnyítette a felkészülést. Az elnök hozzátette, akik már részt vettek a vizsgán, jó véleménnyel vannak róla, szükségesnek érezték tudásuk frissítését. .
Eddig 14 ezren regisztráltak a személy- és vagyonőrök képzésére. Majd Német Ferenc hozzátette, nem elég regisztrálni, figyelmesen el kell olvasni a folyamatábrát, és annak megfelelően tovább haladni a rendszerben, hogy minden információ eljusson a személy- és vagyonőrökhöz, mert csak így tudnak hozzáférni a tananyaghoz és bejelentkezni a vizsgára.
A bejelentkezések alapján látható, hogy augusztus végéig 4500 személy- és vagyonőr teszi le a vizsgát, közel kétharmaduk a munkahelyén, a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken számol be tudásáról.
A vizsgát 2014. május 31-ig kell letennie minden személy- és vagyonőrnek, aki továbbra is szeretné szakmáját gyakorolni. A regisztrációnak nincs külön meghatározott határideje, de ajánlott még idén bejelentkezni, mert a tananyag elsajátítása is időt igényel, és kell találni szabad vizsgaidőpontot is. Még körülbelül 60 ezer jelentkező várható.
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke hozzátette, érzékelhető, hogy közelednek a választások. Hirtelen fontos lett a vagyonőrök jövedelme, foglalkoztatása. Olyanoknak is, akik eddig nem sokat törődtek a sorsukkal. A felfokozott politikai hangulat néha többet árt a szakmának, mint amennyit használ. Majd külön kiemelte, nagyra értékeli a magyar vagyonőrök helytállását az árvízi védekezésben. A vagyonvédelemben körülbelül 100 ezer ember dolgozik. Az ő munkájuk felbecsülhetetlen jelentőségű hozzáadott értékkel bír, amely a háttérben zajlik: az utcákon, bevásároló központokban, bankokban, telephelyeken. Ezek az emberek az árvízi védekezésben is emberfeletti teljesítményt nyújtottak: az ő erőfeszítéseiknek is köszönhetően minimalizálható volt az anyagi kár. A magyar vagyonőrök kötelességtudatból mentek ki a gátra, és nem azért, hogy a tévében szerepeljenek.
Kapcsolódó írásaink
Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére
Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?
A 2012. évi CXX. törvény
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet
Hol tart a személy- és vagyonőrök kötelező képzése?
Közeledik 2014. május 31-e, ameddig minden szakmájában dolgozni kívánó személy- és vagyonőrnek le kell vizsgázni a kötelező képzés anyagából.
A jogszabályok: a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, a Személy-, Vagyonvédelmi Magánnyomozói Szakmai Kamara elnökét a képzés és a vizsga eddigi tapasztalatairól, valamint a minimális rezsióradíjról kérdeztük.
Milyen a vizsgázók felkészültsége?
A vizsgán megjelenők többségén érzékelhető egy kis vizsgadrukk, ami teljesen természetes ilyen esetben. A vagyonőrök elsöprő többsége azonban jól felkészült, tapasztalt munkavállaló. Szembetűnő, hogy a gyakorlat a kisujjukban van, az elméletet pedig túlnyomó részt lelkiismeretesen elsajátítják.
Hányan regisztráltak eddig és a jelentkezőknek mekkora része teljesítette a vizsgát?
Március végéig több mint 50 ezer fő regisztrált a rendszerünkben, és a magyar vagyonőrök fele már letette a vizsgát.
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke
Mekkora a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken vizsgázók aránya?
A vagyonőröknek körülbelül kétharmada a munkáltatója szervezésében vesz részt vizsgán.
Aki még nem regisztrált, meddig teheti meg?
A vizsgakötelezettséget május 31-ig kell teljesíteni. Ha a jelentkező el akarja kerülni, hogy az utolsó pillanatban kelljen a helyért tülekednie, akkor április elején mindenképpen regisztráljon. A felelősséggel gondolkodó vagyonőr nem kockáztatja meg, hogy esetleg nem marad számára vizsgaidőpont, vagy netán távoli helyszínre kell elutaznia a vizsga letételéhez.
Hányan lehetnek a még nem regisztráltak?
A minisztériumi becslés szerint hozzávetőlegesen 60 ezer ember dolgozik a szakmában. A fenti számból következik, hogy még körülbelül 10 ezer ember regisztrációját várjuk.
Mire figyeljen, aki vizsga előtt áll?
Nem elég regisztrálni a kabinetedu.hu oldalon, hanem mielőbb be kell jelentkezni vizsgára is. Az utolsó hetekben nagy tülekedés várható, szerencsésebb ebből kimaradni…
A magyar Országgyűlés 2014. február 13-án módosította a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényt (2005. évi CXXXIII. törvény), és ezzel legálissá vált a rezsióradíj. Közbeszerzéseken a kamara által meghatározott minimális rezsióradíj alatt már nem nyerhet a pályázó. Hogyan értékeli a kamara szerepét ebben a törvénymódosításban?
A jogszabály módosításának köszönhetően több ezer magánbiztonsági cég és több tízezer vagyonvédelmi dolgozó anyagi helyzete stabilizálódhat. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara komoly sikerként értékeli, hogy hozzájárulhatott a magánbiztonságban dolgozók megélhetésének stabilizálásához: hazánk felemelkedésének és a gazdasági fellendülésnek végre nyertese lehet a vagyonőr társadalom is. Arról nem is beszélve, hogy a szakma kifehérítése ezután még intenzívebben folytatódhat.
Kapcsolódó írásaink
Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére
Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?
A 2012. évi CXX. törvény
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet
Összefoglaló a kötelező képzésről a személy- és vagyonőrök részére
Már folyik a vizsgáztatás, de akik még előtte állnak, azok számára összefoglaltuk Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara anyaga alapján a tudnivalókat a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről.
- A képzést és a vizsgát a személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezők számára írta elő a jogalkotó.
- A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének neve: Magán-biztonságvédelmi alapfeladatok.
- Határidő: a képzést és a vizsgát 2014. május 31-ig kell teljesíteni.
- A vizsga alóli mentésítést a 68/2012. (XII.14.) BM rendelet 5. számú mellékletében szereplő szakképesítéssel rendelkezők kaphatnak. A vizsga alóli mentésítést kérelmezni kell a BM OKTF-nél. (Az eljárást a következő linken indíthatja el: http://rvv-rvki.hu/rvki/login.seam.)
A mentességre jogosultaknak az úgynevezett Kiegészítő vizsga 5 év múlva lesz esedékes.
- A képzésen való részvétel kötelező. Teljesíteni két módon lehet: az elektronikus tananyag egyéni feldolgozásával vagy csoportos képzés keretében.
Ha csoportos képzésre van igénye, telefonáljon a kamara megyei szervezetéhez. Ugyanitt a vagyonvédelmi vállalkozások is megrendelhetnek csoportos képzést és vizsgát a munkatársaik számára.
- A képzésre jelentkezni elektronikusan lehet: www.kabinetedu.hu. Ha segítségre van szüksége, telefonáljon a kamara megyei szervezetéhez.
- A képzésre jelentkezés lépései:
1. Regisztráció (A vizsgára jelentkező adja meg a felhasználó nevét és a jelszavát.)
2. A vizsgára jelentkező által megadott e-mail címre üzenet érkezik, majd aktiválni kell a link segítségével a regisztrációt. Ezzel visszatér a kabinetedu.hu oldalra.
3. Jelentkezzen be felhasználó nevével és jelszavával!
4. Kattintson a Jelentkezés linkre!
5. Kattintson a Kiválaszt linkre az on-line tanulás kezdetű tábla utolsó cellájában!
6. Az új oldal alján kattintson a Jelentkezés linkre, az ezután kinyíló ablakban az Igenre!
7. Ekkor új üzenet kap az e-mail címére: „postázzuk a tandíjcsekket”.
- Tandíj: 11 595 forint vagy 2013. május 1-je előtt rendezett kamarai tagság esetén kedvezményesen 5395 forint. A tandíjcsekk a megadott postacímére érkezik, annak befizetése és feldolgozása után a rendszer e-mailt küld, hogy megkezdheti a tanulást, a rendszeren hozzáférhetők a tananyagok. A befizetett tandíjról elektronikus számlát kap a regisztrációban megadott e-mail címre a befizetést követő 15 napon belül.
- A tananyag egyéni feldolgozását a rendszer érzékeli, vagyis vizsgára jelentkező ezzel teljesíti az elméleti képzésen való részvétele kötelezettségét. Akárhányszor, bármennyi ideig dolgozhat a tananyaggal.
Három, különböző módszerekkel dolgozó tananyag található a rendszerben.
1. Kinyomtatható jegyzet, ennek
2. online-változata (benne az ellenőrző kérdések, amelyek megválaszolása után léphet tovább) és
3. a felkészülését segítő interaktív anyagok (filmek, tudáspróba).
- Ha a vizsgára jelentkező csoportos, tanfolyami képzést igényelt, ott elméleti és gyakorlati felkészítést kap.
Ha a vizsgára jelentkező csak a gyakorlati oktatást teljesíti csoportfoglalkozás keretében, két megoldás van: a vizsgaidőponthoz kötötten választhat a kamara kínálta képzési napokból vagy a vállalatánál teljesíti azt.
- A vizsgára jelentkezés elektronikus formában történhet. (Ha a vizsgára jelentkező csoportos képzésen vett részt, ott a vizsgára jelentkezéshez is segítséget kap.) A vizsgahelyszínek és időpontok közül a vizsgára jelentkező választ.
1. A vizsgázó megjelenik a választott időpontban a helyszínen (személyi igazolvánnyal). A vizsgacsoportból leiratkozhat a vizsga előtt öt nappal. Ha a jelentkezését nem törölte, és nem jelenik meg a vizsgán, a vizsgát szervező megyei kamaránál igazolással élhet 5 napon belül, és új vizsgaidőpontot kérhet.
2. Az első négy tanórában további gyakorlati oktatáson vesz részt.
3. Vizsgabizottság előtt vizsgázik: gyakorlati és szóbeli vizsgafeladatok közül húz egyet-egyet. (A szóbeli tételsor elérhető a vizsgára jelentkező számára a tananyag feldolgozása idején.)
4. A vizsgája minősítése megfelelt vagy nem megfelelt. Ha megfelelt mind a két vizsgafeladatból, tanúsítvány kap helyben. Ha valamelyik vizsgarész sikertelen, meg kell ismételnie a vizsgát egy másik időpontban, és a javító vizsga díját (1930 forint) csekken be kell fizetnie. Csak abból a vizsgarészből vizsgázik újra, amelyik nem sikerült.
- A tanúsítvány a vizsgázó igazoló irata, vigye haza, nem kell beküldenie sehová. A vizsga napjáig elektronikus számlát kap a befizetett tandíjáról.
Forrás: SzVMSzk
Kapcsolódó írásaink
A Belügyminisztérium közleménye a személy- és vagyonőrök képzése kapcsán
Széleskörű az együttműködés a személy- és vagyonőrök képzésében, továbbképzésében – áll a Belügyminisztérium 2013. március 6-án kiadott sajtóközleményében.
A Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló, a 2012. évi CXX. törvény végrehajtásáról megjelent 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet alapján a személy- és vagyonőrök képzésével és vizsgáztatásával kapcsolatban 2013. március 5-én egyeztető megbeszélést folytatott
- a megbízók képviseletében a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesületével,
- a vállalkozók nevében Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetségével,
- a munkavállalók és a szakszervezetek nevében a Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségével, valamint
- a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara képviselőivel.
Az értekezleten megjelentek valamennyien támogató együttműködésükről és közreműködésükről biztosították a BM OKTF-et a 68/2012. (XII. 14.) BM rendeletben meghatározott feladatok végrehajtása kapcsán.
A BM OKTF a megjelent szervezetek képviselőivel a képzés ideje alatt folyamatos párbeszédet kíván folytatni a személy- és vagyonőrök hiteles tájékoztatása, a képzés tapasztalatainak felhasználása és a képzés minőségének biztosítása érdekében.
Forrás: Belügyminisztérium
Kapcsolódó írásunk
Kötelező képzés személy- és vagyonőröknek
Magánbiztonsági fórum
Pályázati felhívás: vállalkozásoknak személy- és vagyonőr szakképzésre
Az SzVMSzK pályázati felhívása a vagyonvédelmi vállalkozások számára a személy- és vagyonőr szakképzésben való közreműködésre.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) pályázatának középpontjában a vagyonvédelmi ágazatában dolgozók fejlesztése áll: a foglalkoztatás, a munkaerő-piaci lehetőségek bővítése a majdani munkavállalók és a foglalkoztató vállalatok számára.
- A vagyonvédelmi vállalkozások versenyképességét jelentősen meghatározzák azok a munkavállalók, akik nemcsak képzettek, hanem értik is a szakmájukat. A vagyonvédelmi vállalatok érdeke, hogy jól képzett munkavállalókat alkalmazhassanak.
- A majdani munkavállalót az vezérli, hogy munkája során ne érjék kudarcok, tudjon alkalmazkodni a szakmai környezethez, felkészülése idején megismerje az ágazat általános munkakörülményeit, és tudatosítsa önmagában, milyen képességek birtokában képes megfelelni az igényeknek.
- A szakképzés-irányításnak és a kamarának az az érdeke, hogy a jelöltek felkészítése, illetve felkészülése kiterjedjen a foglalkozási készségekre, a munkához való viszonyra is, mint olyan elemekre, amelyeknek az alkalmazó tudásgazdaságok munkaadói a legtöbbször ma már nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint az elsődlegesen szakmai hozzáértésnek.
A kamara javaslatára a személy- és vagyonőr szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeit meghatározó jogszabályban szerepel a negyvenórás összefüggő munkahelyi gyakorlat előírása, mint a szakmai vizsgára bocsátás feltétele.
„Az iskolai rendszeren kívüli szakképzésben az összefüggő munkahelyi szakmai gyakorlat időtartama: 40 óra, a képzés utolsó szakaszában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara minősítési rendszerében erre feljogosított, a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett vagyonvédelmi gazdálkodó szervezetnél.” [20/2013. (V. 28.) BM rendelet].
A kamara – mint a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős egyik szervezet – szabályzatot alkotott a személy- és vagyonőr (32 861 01) szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzés negyvenórás összefüggő munkahelyi gyakorlati képzése folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásba vételének eljárására.
(Az SzVMSzK minősítő szabályzatának ide vonatkozó első fejezetét a kamara honlapján, Jogi háttér/Kamarai szabályzatok menüpont alatt érhető el.)
A fenti indokok alapján és okoknál fogva a kamara pályázatot hirdet a vagyonvédelmi vállalkozások számára a szakképzésben való részvételük érdekében.
Pályázati útmutató
A befogadható pályázatokról
A kamarának országosan kell gondoskodnia a munkahelyi gyakorlat teljesíthetőségéről, emiatt az ország bármely részéről fogadja a vagyonvédelmi vállalkozások pályázatait.
A pályázat (felfüggesztésig) folyamatosan nyitott. A befogadható pályázatok száma nincs korlátozva.
A pályázók köre
Jogi forma
- Bármely szakképzési hozzájárulásra kötelezett vállalkozási jogi forma.
Méret
- A pályázat elbírálásakor nem számít.
Székhely
- A devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet.
Iparág
- Személy- és vagyonvédelem. A rendőrség által a 2005. évi CXXXIII. törvény alapján kiadott személy- és vagyonvédelmi tevékenység működési engedély birtokában.
A pályázat benyújtásának módja, helye
- A pályázat magyar nyelven, a pályázati adatlapon nyújtható be. A projekt adatlap sem formájában, sem alakjában nem változtatható.
A pályázatot 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat), valamint további 1 elektronikus példányban (kizárólag CD/DVD lemezen), zárt csomagolásban, ajánlott küldeményként vagy gyorspostai szállítás igénybevételével a következő címre kell beküldeni:
- Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Képzési és Minősítési Testület
- 1044 Budapest
- Nyárfa utca 45.
A papíralapon benyújtott pályázatokat kizárólag összefűzött (dossziéba lefűzött, spirálozott) formában tudjuk befogadni. A pályázati dokumentáció hitelesítéséül elegendő az eredeti pályázati adatlap utolsó oldalát, valamint a nyilatkozatokat cégszerűen aláírni (a cégkivonatban lévő szabályozással megegyező módon).
A pályázat elbírálásának eljárása
- A pályázat befogadása (működési engedély, kamarai nyilvántartás, pályázati díj megfizetésének igazolása, a székhely szerint illetékes kamarai szervezet tudomásulvétele/támogatása)
- A jogosultsági követelmények vizsgálata (a pályázati dokumentumok meglétének és helyes kitöltésének vizsgálata, esetleg hiánypótlásra való felhívás)
- A pályázat elbírálása (helyszíni szemle, szakoktatók felkészítése)
- Feljogosítás (megállapodás-kötés, a tanúsítvány kiadása, nyilvántartásba vétel, közzététel)
A csatolandó mellékletek listája
- a pályázati adatlap függelékei: aláírási címpéldány(ok) (eredeti), személy- és vagyonvédelmi tevékenység működési engedélye (másolat)
- nyilatkozat arról, hogy a vállalkozás nincs felszámolás vagy végelszámolás alatt
- nyilatkozat a kamarai nyilvántartás fenntartásáról
- nyilatkozat a gyakorlati képzés feltételeinek való megfelelésről
- nyilatkozat a képzésben résztvevőre kiterjedő felelősségbiztosításról
- nyilatkozat az adóhatósági bejelentésről (máshova nem sorolt egyéb oktatásból bevétele keletkezik)
Forrás: SzVMSzK
Magánbiztonsági fórum
A személy- és vagyonőrök képzésében történt szemléletváltás volt a központi témája a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara által szervezett február végi magánbiztonsági fórumnak.
A magánbiztonsági fórum egyik szervezője, Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára, dr. Janza Frigyes megnyitójában elmondta, úgy látják, hasznos lenne, ha a magánbiztonsági szektor szereplői két-háromhavonta találkoznának, s beszélnének az iparágat érintő problémákról.
Az első alkalommal megrendezett magánbiztonsági fórum központi témája a személy- és vagyonőrök képzése, továbbképzése volt. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) közelmúltban kinevezett elnöke, dr. Hatala József hangsúlyozta, hogy a magánbiztonsági szektornak is fontos szerepe van a bűnmegelőzésben. Ez csak akkor lehet hatékony, ha a területen jól felkészített szakemberek dolgoznak. Majd kifejtette, az NBT a vagyonvédelmi szervezetekkel is együtt akar működni.
Dr. Hatala József, Német Ferenc, dr. Janza Frigyes, dr. Dános Valér
A hatóság
Az Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatósága (BM OKTF) főigazgatója, dr. Dános Valér emlékeztetett arra, hogy a 2012. évi CXX. törvény, és az annak végrehajtásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM-rendelet kötelező képzést ír elő a vagyonőröknek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2014. január 1-jéig minden személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkező munkavállalónak kötelező részt vennie egy, a BM és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SZVMK) által közösen szervezett képzésen. A vizsgát követően ötévente úgynevezett kiegészítő képzésre kell jelentkezniük az érintetteknek. Hozzátette, közel százezer ember oktatásáról van szó, ezért a képzésről és vizsgáztatásról gondoskodó BM OKTF-re nagy munka hárul. A papír alapú képzés mellett a tanfolyam egy részét elektronikus úton is el lehet majd végezni (e-learning), s a nagyobb cégeknél helyszíni képzést is terveznek. Az oktatási koncepció kidolgozásába be kell vonni a munkaadók, munkavállalók, megbízó cégek képviselőit is.
A kamara
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke, Német Ferenc hangsúlyozta, hogy a biztonsági őrök többsége jól végzi a munkáját, de a képzésre, továbbképzésre akkor is szükség van, hiszen a korábban megszerzett tudás elévülhet. A személy- és vagyonőröknek lépést kell tartaniuk a jogszabályi környezet változásaival, tudniuk kell, hogy az egyes helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmazniuk. Társadalmi igény, hogy javuljon a közbiztonság, s ebben a magánbiztonsági szektornak is kiemelt szerepe van. A jól működő képzési rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy a szektorban tevékenykedő vállalkozások megőrizzék versenyképességüket. Elmondta, hogy az érintettek a kamara honlapján tájékozódhatnak a képzésre való jelentkezés módjáról.
A megbízók
A Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületének (MBVE) elnöke, Fialka György rámutatott arra, hogy a képzés, továbbképzés és vizsgáztatás egységes rendszere hozzájárulhat a szakma „kifehérítéséhez”, a kötelező tanulás és vizsgázás egyfajta szakmai megtisztulást is eredményezhet. A megjelent felmérések szerint jelenleg a biztonsági őrök közül sokan feketén dolgoznak, kiszolgáltatott helyzetben vannak. Elmondta, hogy a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesület 1995–96 óta küzd azért, hogy a személy- és vagyonőröket egységes rendszer szerint képezzék. Hozzátette, itt nem szabad megállni, szükség van a közép- és felsőfokú biztonsági szakemberek továbbképzésére is.

A munkaadók
A Magyar Biztonsági Vállalkozók Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke, Mandrik István elmondta, hogy a tagságukba tartozó cégek 99 százaléka ISO minősítéssel rendelkezik, amely szabályozza az oktatást, képzést is. Ezeknél a cégeknél a biztonsági őrök rendszeres képzést kapnak, akkor is, ha más területre helyezik őket – például bankból bevásárlóközpontba – s negyedévente tartanak lőgyakorlatokat. Hangsúlyozta, a szakmai kamarának is érdeke, hogy a képzési koncepció kidolgozásába bevonja a tapasztalatokkal rendelkező biztonsági cégeket is. Szerinte a feketén foglalkoztatottak számát csak úgy lehet csökkenteni, ha a cégek tisztességes jövedelmet tudnak fizetni a biztonsági őröknek. A piaci helyzet mindenesetre nem rózsás, a biztonsági cégek negyedik éve nem tudnak az inflációt meghaladó díjemelést érvényesíteni.

A szakszervezet
A Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Nádas Mihály nehezményezte, hogy a törvényalkotás folyamatában a munkavállalói oldal nem vehetett részt, szerinte a magánbiztonsági fórumot még a törvény megjelenése előtt kellett volna összehívni. Problémának tartja, hogy korábban nem tűnt fel senkinek – a kamarának sem – hogy az OKJ-s képzés nem megfelelő színvonalú. Szerinte a központi képzést nem indokolja semmi, az oktatást a munkáltatókra kellene bízni. Úgy látja, hogy az iparágban jelenleg nem a képzés, továbbképzés jelenti a legfőbb problémát, hanem az alacsony vállalkozási díjak. Ennek köszönhető, hogy a biztonsági őrök jó része mindössze bruttó 140 ezer forintot keres.
Fotó: Dömötör Csaba, (www.domotorcsaba.hu)
Rendkívüli küldöttgyűlésen módosították az SzVMSzK alapszabályát
Megjelent a belügyminiszter 68/2012. (XII. 14.) BM rendelete, amely a 2012. évi CXX. törvény végrehajtási utasítása. A rendelet előírásaihoz igazították rendkívüli küldöttgyűlésen az SzVMSzK alapszabályát.
Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke arról tájékoztatta a Securinfót, hogy Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló 2012. évi CXX. törvényhez kapcsolódóan megjelent A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet. A rendelet a kamara számára feladatokat rendelt az oktatás, és képzés, a panaszvizsgálat és a minősítés területén. Ahhoz, hogy a kamara megfeleljen ezeknek az előírásoknak a rendkívüli küldöttgyűlésnek néhány ponton módosítania kellett az alapszabályt. Így az oktatást és képzést, illetve a panaszvizsgálatot és a minősítést be kellett venni a kamara feladatai közé az alapszabályba.
A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet