Biztonságtechnikai szakportál

Az üzleti információk, adatok biztonsága kiemelten fontos a gazdasági szereplők számára. Ezek az ismeretek döntő hatással lehetnek az adott vállaklozás működésére, sikerességére. Nem véletlen, hogy az üzleti titok védelméről jelenleg már külön törvény rendelkezik. Így érdemes megnézni az üzleti titok védelmére vonatkozó alapvető szabályokat. Mit érdemes tudni az üzleti titok védelméről? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Forrás: MarketingMorzsák

Mi minősül üzleti titoknak?

Az üzleti titok olyan titkos tény, tájékoztatás, adat lehet, amely vagyoni értékkel bír és gazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Ezért például gazdasági jelleggel nem bíró magántitok nyilvánvalóan nem lehet üzleti titok. A ténynek, adatnak titkosnak kell lennie, azaz olyan információnak, amely nem közismert és az érintett gazdasági szereplők számára nem könnyen hozzáférhető.

A vagyoni értékkel bíró, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó titok csak abban az esetben élvezi az üzleti titok védelmét, ha e titok jogosultja a titokban tartás érdekében olyan magatartást tanúsít, amely az adott helyzetben elvárható. Ez azt jelenti, hogy nem csak a törvény szigorában kell bíznia a jogosultnak, hanem a körülményektől függően neki is meg kell tennie a titokban tartás érdekében elvárható intézkedéseket.

Az üzleti titok egy típusának tekinthető a védett ismeret, vagy más néven know-how. A know-how olyan üzleti titoknak minősülő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása, amelyet azonosítható módon rögzítettek, és vagyoni értéket képvisel. A know-how általában valamilyen technológiai vagy üzleti területre tartozó ismertet takar.

Az üzleti titok védelme

Az üzleti titkot mindenki köteles tiszteletben tartani. Az üzleti titkot tilos jogosulatlanul megszerezni, jogosulatlanul felfedni vagy hasznosítani. Jogosulatlan megszerzés megvalósulhat például az üzleti titkot tartalmazó dokumentumhoz való engedély nélküli hozzáféréssel, másolat készítésével. Jogosulatlan felfedés, ha például az üzleti titkot arra nem jogosult harmadik személlyel közlik vagy nyilvánosságra hozzák.

Bizonyos esetekben a jogosult engedélye nélkül is jogszerűen birtokába juthatunk üzleti titoknak.

• Például nem sérti az üzleti titokhoz való jogot az, aki az üzleti titkot a jogosulttól független felfedezés, fejlesztés vagy alkotás útján szerezte meg.
• Szintén nem sért üzleti titkot, aki ezen adatokra nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék vagy szolgáltatás vizsgálata, elemzése, tesztelése útján tesz szert.
• Nem sérül az üzleti titokhoz fűződő jog akkor sem, ha a megszerzés egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség elvének megfelelő, az adott helyzetben elvárható magatartással történik.

Az üzleti titok megsértésének következményei

Az üzleti titok megsértése esetén a titok jogosultja bírósághoz fordulhat. Az eset körülményeitől függően a jogosult többféle igénnyel állhat elő.

• Kérheti a bíróságtól a jogsértés tényének megállapítását.
• Kérheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
• Igényelheti a jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását.
• Kérheti a jogsértő áru megsemmisítését vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti az üzleti titok védelmét.
• Igényelheti a jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
• Kérheti a jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról.
• Igényelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását.
• Kérheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését.
• Kérheti az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását.
• Igényelheti az ügyben hozott határozat közzétételét (pl. napilapban, internetes sajtótermékben).
• Lehetősége van arra is, hogy az üzleti titok megsértése miatt őt ért károkért kártérítést is követeljen.

A bíróság a törvényben meghatározott feltételek esetén pénzbeli ellentételezést is elrendelhet a jogosult javára.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Forrás: uzletem.hu