Biztonságtechnikai szakportál

A debreceni székhelyű T.E.L.L. Software Hungária Kft. lassan két évtizede gyárt a biztonságtechnika hazai és nemzetközi piacaira GSM-alapú kommunikátor készülékeket.

Termékei közül is a leginkább keresett kommunikátorok a kontaktus vezérelt eszközök közül kerülnek ki. Hiszen ezekkel az eszközökkel lehet legjobban és a legegyszerűbben megfelelni a megrendelők igényeinek abban az esetben, ha egyszerű telefonos vagy SMS hívásos kontaktusvezérelt eseményátjelzésről van szó.
A T.E.L.L. kontaktusátjelzői a több mint 10 éves fejlődésük során egy sor technikai paraméterrel bővültek az alapfunkciójukon felül. Ilyen fejlesztések voltak például: több kontaktusvezérelt bemenet figyelése átjelzéssel (akár 28 a Procom GSM esetében), relés kimenetek megjelenése a visszavezérelhetőség érdekében, kapuvezérlési funkció, távfelügyeletei központok kapcsoltvonali vevője felé is küldhető riasztási események funkciója, életjelfigyelés küldése távfelügyeletek számára stb.

Jelen cikkünk keretein belül két akciós árú termékünkkel szeretnénk megismertetni az olvasót.

Compact GSM II a „kistestvér”

A T.E.L.L. kommunikátorok legkeresettebb darabjának a Compact GSM-modulnak továbbfejlesztett változata, amely két bemenettel – ebből egy opcionálisan hőmérő bemenet – és két kimenettel rendelkezik.

Főbb jellemzők

• GSM-kommunikáció
• 2 NO/NC kontaktus bemenet
• 2 NO relé kimenet
• Hőmérséklet érzékelő (easyTEMP) csatlakoztatási lehetőség
• programozás szoftverrel USB-n, modemes kapcsolaton keresztül és SMS-ben

Alkalmazási terület

• riasztóközpontok kommunikációs-modulja
• kapcsolók állapotának jelzése hívással és SMS-sel
• távolsági relévezérlés, ingyenes kapunyitó funkció
• opcionális hőmérsékletmérés és vezérlési funkció

Üzemeltetési opciók

• beszédhívás 4 telefonszámra beépített sziréna hanggal vagy rögzíthető hangüzenettel (2 × 6 sec)
• SMS küldés 4 telefonszámra beállítható szöveggel
• jelentés távfelügyeletre Contact-ID formátumban
• események:
  – riasztás a 2 bemenetről
  – hőmérséklet-határérték riasztások (opcionális)
  – hőmérséklet-érzékelő felügyelet (opcionális)
  – alacsony tápfeszültség jelzése
  – periodikus tesztjelentés
• relé kimenet vezérlése (monostabil/bistabil):
  – bemeneti esemény által
  – ingyenes telefonhívással
  – hőmérsékleti esemény által (opcionális)
• állítható bemeneti érzékenység
• autóriasztó-illesztés (szabályos ütemben érkező impulzusok figyelése)
• a bejövő SMS-ek továbbítása (feltöltőkártya egyenleginformáció stb.)

GSM Pager3 Z6 a „nagytestvér”

A T.E.L.L. Pager-modulok harmadik generációja egy 6 bemenetel és 1 kimenettel rendelkező eszköz, amelynek specialitása, hogy akár mini riasztóközpontként is tud működni.

Főbb jellemzők

• GSM-kommunikáció
• 6 konfigurálható NO/NC zónabemenet
• 1 NO relé kimenet: esemény által és távolról is vezérelhető
• relé vezérlés ingyenes hívással (kapunyitó funkció)
• önálló riasztó funkció (élesítés, hatástalanítás, ki- és belépési késleltetés, 24 h zónák, bemeneti érzékenység állítás)
• 4 felhasználói telefonszám és 2 távfelügyeleti a riasztások továbbítására
• tetszőlegesen konfigurálható Contact ID-kód minden bemenethez és saját eseményhez
• riasztások továbbítása SMS-ben és hívással a felhasználóknak
• konfigurálható – legfeljebb 160 karakteres – SMS a riasztások továbbítására
• 8 × 8 mp rögzíthető hangüzenet és beépített szirénahang a riasztási hívások továbbítására
• nyugtázási és hívószám azonosítási beállítások
• konfigurálható élesítési/hatástalanítási módok, tesztjelentés, riasztáskorlátozás
• tápfeszültség-figyelés (akkumulátor)
• programozás: USB-n keresztül és GSM adathívással

Szarka Szilveszter, TELL üzletágvezető, Novosec Security Kft.

Forrás: Novosec

A távfelügyeleti átjelzésben alkalmazott Diracom rádiós rendszer megoldást nyújt számos távfelügyeleti kommunikációs problémára.

A rádiós rendszer kialakítása

A jelzés átviteléhez a védett objektumban egy rádióadót kell felszerelni. A rádióadó a riasztóközponthoz a központ szabványos telefoninterfészén keresztül kapcsolódik. Ez az interfész a riasztóközpont része. Ha tetszik, ha nem ezt a telepítéskor megvesszük, mivel nem választható le a központi egységről. Előnye, hogy ezen az interfészen keresztül bármilyen szabványos telefonkommunikációval rendelkező riasztóközponthoz csatlakoztatható a rádióadó. A riasztóberendezés ezen a periférián keresztül küldi el a jelzéseket a rádióadó számára. A rádióadó a jelzések vétele után azt megfelelően titkosítja, és továbbítja a központ felé.

Titkosítás

Vajon miért is van szükség a titkosításra? Nem teljesen mindegy, hogy az éterben keringő információ kihez kerül? Hiszen az adatátvitel során csak egy darab négy számjegyű kód reprezentálja az ügyfelet. Ebből elég nehéz kitalálni, hogy ki is az illető. De sajnos ez nem elég. Magyarországon néhány elavult rádiós rendszer olyan kódolást alkalmaz, amely közkézen forog, egyszerűen megfejthető, és rosszakaratú zavartatásra alkalmazva, könnyen utánozható. (Már előfordult hazánkban, hogy a konkurens szolgáltató küldözgetett téves riasztásokat, ezáltal szinte ellehetetlenítette a másik szolgáltatót.) Ezért elengedhetetlen, hogy a kódolás ne legyen megfejthető és reprodukálható.

Rádióháló

A másik nagyon fontos szempont az adat eljuttatásához használt rádióháló kialakítása. A vagyonvédelemben az alacsonyabb beruházási költségek miatt tipikusan a szimplex rádiós rendszerek terjedtek el. Így azután a végponti egységek (ügyfélrádiók) a továbbítandó adatot beállítástól függően néhányszor megismétlik. A központ megfelelő földrajzi elhelyezkedés esetén veszi a jelzéseket. Ha a távolság túl nagy vagy tereptárgyak nehezítik a kommunikációt (az alkalmazott frekvencia tartomány a 440–450 MHz közötti sáv, terjedése egyenes vonalú, hasonlóan a fény terjedéséhez), akkor átjátszó állomásokat alkalmaznak a jelzés továbbítására. Ezek szintén szimplex ismétlők, adott számban ismétlik a vett eseményt.
Az itt bemutatott Diracom rendszer ügyfélvégpontjai ugyan szimplex rendszerűek (csak adóberendezést tartalmaznak), az átjátszó hálózat azonban intelligens, félduplex rendszerű. Ez pedig forradalmian új megoldás a vagyonvédelmi rádiókommunikáció területén.
A vett jelzést

• az átjátszó állomás átkódolja,
• hozzá teszi saját azonosítóját,
• majd a frekvenciasávot figyelve szabad időrésben továbbítja az a központ felé.

Ha a központ vesz egy jelzést, akkor úgynevezett nyugta protokollt küld. Ez azt jelenti, hogy: vettem ezt az adatot, az átjátszó állomásoknak szükségtelen megismételni azt. Ezzel a módszerrel a felesleges ismétlések száma kiküszöbölhető. Nagyobb rendszer esetén, ami több átjátszó állomást is tartalmaz, az átviteli utak tervezése során megfelelő redundanciát betervezve, a rendszer átvitele véletlenszerűen (sztochasztikusan) alakul ki a pillanatnyi terhelés függvényében.

Diracom rádióháló elvi kialakítása (N darab vételi pont, N + 1, N + 2, …, N + n rádiócella)

A rádióháló kialakítása méhsejtszerű, döntő vezérelv az egyes cellák vételi fedettsége. Fontos szempont, hogy egy ügyfél lehetőleg két cellát „lásson”, így megfelelő redundancia keletkezik a rendszerben. A jel terjedése mindig a magasabb sorszámú cellától az alacsonyabb felé történik.

A szolgáltatási területek meghatározása is ennek a cellarendszernek a kialakítása után történik, a vázlat alapján tervezhető a rádiócellák száma, prioritási sorrendje

Ennek az elvnek az alkalmazásával nagyon nagy ügyfélállomány kezelhető egyetlen frekvencián. Jelenleg a legnagyobb ilyen rendszer körülbelül 4 ezer előfizetőt kezel egyetlen frekvencián.

Kétirányú rádiós gerinchálózat

A kétirányú rádiós gerinchálózat más lehetőségeket is biztosít. A legfontosabb a távprogramozás. A felügyeleti központon keresztül a rádióháló átjátszó állomásainak beállítási paraméterei ellenőrizhetők és módosíthatók. Ezzel jelentős időt lehet megtakarítani a rendszerbővítések során szükségessé váló átprogramozással. Gondoljunk bele, hogy például egy Budapest nagyságú területen mennyi idő kell a húsz átjátszót tartalmazó hálózat bejárására.
Megfelelő számú átjátszóállomás alkalmazásával a terhelés optimalizálható, a rendszer kellő tartalékolással rendelkezik, így a hibatűrés is tervezhető, például a villámcsapás miatt kieső átjátszó mellett is üzemképes marad a rendszer. Az itt bemutatott rendszer a Diracom Kft. által forgalmazott rádiós távfelügyeletet.

A rádiós végpontok kialakítása

Tipikus probléma, hogy a rádióadót nem lehet mindig optimális módon telepíteni. Ha a riasztó központ a pincébe kerül, akkor a rádióadót is ide kell telepíteni, de előfordulhat, hogy a sok vasbetonelem miatt a rádiófrekvenciás terjedés nem megfelelő. Ezért ilyen esetben a rádió antennáját máshova kellett telepíteni, ami rádiós szempontból közel sem optimális.
Ugyanis

• a kábeles jeltovábbítás veszteségekkel jár,
• a szerelők többsége nincs felkészülve a szakszerű rádiófrekvenciás kábelezés kivitelezésére sem,
• és a kis csillapítású kábel sem olcsó.

Ebből kiindulva a Diracom szakított a hagyományokkal. Az új terméket nem is rádióadónak nevezi, hanem aktív antennának,ugyanis, az antennafej tartalmazza a komplett rádióadó berendezést, normál, a vagyonvédelemben is használt kábellel csatlakoztatható a riasztóközpont dobozába beépítendő encoder egységhez.

Aktív Antenna

Aktív Antenna dobozban

Ez több szempontból is jó, a rádióadás nem zavarja a riasztóközpont működését, optimális helyre kerülhet a rádióadó. A szerelés egyszerű, minden vagyonvédelmi szerelőnél van „riasztós” kábel, ezzel a csatlakozás egyszerűn, a szokott technológiával elkészíthető, így nincs szükség speciális koaxkábelre, krimpelőfogóra, drága csatlakozókra.
A rádióháló nem csak vagyonvédelmi jelzések továbbítására alkalmas. A Diracom távfelügyeleti rendszer rendelkezik Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal is, így elfogadott megoldás a tűzvédelmi jelzések továbbítására is.

A tűzvédelmi alkalmazások esetében a kettős átviteli lehetőséget is biztosítja a rendszer kapcsolt vonalas és rádiós átvitel formájában.

CiD3 Help segélyhívó rendszer

A segélyhívó alkalmazása is igen elterjedt, más megoldásokkal szemben jelentős előny a költséghatékony működés, illetve a hálózatoktól való független működés. Ez a rendszer megfelelő telepítés esetén katasztrófa helyzetekben is stabilan üzemel, nem omlik össze.

• A rendszer előnyei

 A rádiófrekvenciás átvitel rendkívül gyors, titkosított átvitellel működik. A szabotálása nehezen oldható meg, adóoldalon (ügyfélrádió körzete) zavarása kétséges. Saját hálózatot használ, ezért gondos tervezés esetén rendelkezésre állása 100 százalék. Ezért alkalmas orvosi segélyhívó rendszerként, illetve nagybiztonságú távfelügyeleti rendszerként is, mivel működési intervallumát külső szolgáltató nem korlátozza.

Üzemeltetési költsége 100 forint/előfizető frekvencia használati díj, ami az egyéb módszerekkel összehasonlítva jelentős versenyelőnyt ad.

• A rendszer hátrányai

 A rádióháló kialakítása beruházást igényel, és szakértelem kell az üzemeltetéshez.

Költségek

A költségek ma már senkinek nem közömbösek. Sokszor hallom a választ a távfelügyeleti vezetőktől, hogy a kommunikációs díj őket nem érdekli, hiszen azt áthárítják az ügyfelekre. Valóban nem tűnik soknak néhány száz forint. Azonban nézzünk egy példát. Nem mindegy hogy egy ügyfél előfizetését 1000 forint kommunikációs díj vagy csak 100 forint terheli.
Nézzük 3 ezer ügyfélre vetítve.

• Havi 1000 forint kommunikációs díj esetén

Évente 3000 × 1000 × 12, vagyis 36 millió forint.

• Havi 100 forint kommunikációs díj esetén

Évente a 3000 × 100 × 12, vagyis 3,6 millió forinttal szemben.

A különbség 32,4 millió forint, évente ennyit lehet megtakarítani. Emellett a tapasztalat az, hogy elenyésző a lemorzsolódás a rádiós rendszerek esetén. A rádiós ügyfél ritkán vált, mert stabil és árban kedvező a szolgáltatás. A rádió más módszert alkalmazó rendszerekben nem alkalmazható, így a rádió a távfelügyeleti cég birtokában marad, ha átadnák másnak, az már bűncselekmény lenne, ettől pedig mindenki ódzkodik.

A cikksorozat részei

Kapcsolt vonalas átjelzés

GSM alapú átjelzés

Rádiós átvitel

A rádiós rendszer kialakítása

Androidos okostelefonra készített biztonsági megoldás, a Guardian24 nyerte az Ifsec & Firex 2013 biztonságtechnikai és tűzvédelmi kiállítás Az év védelmi megoldása önálló munkaállomásokra díját.

A „Dolgozz biztonságban, dolgozz okosan” jelmondattal bíró Guardian24 androidos okostelefonra készített biztonsági megoldás. Mára az Android lett a legelterjedtebb operációs rendszer az okostelefonok, ezért választotta alapnak az Androidot a fejlesztő. Felmérések szerint az okostelefonokat a felhasználók 87 százaléka munkája közben is használja, mint önálló munkaállomást.

Mára egyre több munkahelyen használják az okostelefonokat a „Hozd magaddal a telefonod” (BYOD, bring your own device) elv alapján többek közt biztonsági alkalmazásokhoz, így a beléptetés során az azonosításhoz. Az irányvonalaknak megfelelően a Guardian24, mint önálló munkaállomás megoldás lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy bárhol dolgozva tájékoztassa a munkaadót, illetve munkahelye védelmi rendszerét hollétéről. A Guardian24 folyamatosan rögzíti a hely GPS koordinátáit, és egy diszkrét pánikgomb megnyomása esetén riasztja a központot. Abban az esetben is leadható a riasztás, az okostelefon billentyűzete le van zárva, így a dolgozó titokban kérhet segítség, anélkül, hogy figyelmeztetné a veszély forrását.

Vészhelyzetben a Guardian24 rögzíti a hangokat, és haladéktalanul értesíti a beállított távfelügyeleti központot. Miközben az operátor számára lehetővé teszi, hogy értékelje a fenyegetés komolyságát, megadja a válasz szükséges szintjét. Az androidos okostelefont már eddig is lehetett hordozható eszközként, mint önálló munkaállomást használni például az az e-mailek olvasására, írására, hang és szöveg rögzítésére. Most pedig már a személyes biztonság védelme érdekében is alkalmazható az okostelefon.

Forrás: www.guardian24.co.uk

Az Ifsec & Firex-díj többi nyertese

A távfelügyelet terén a rádiós átvitel akkor kezdett elterjedni Magyarországon, amikor a telefonhálózat fejlett(len)sége nem tette lehetővé annak vagyonvédelmi alkalmazását.

Az akkor távfelügyeleti átjelzésre alkalmazott rádiós rendszerek többsége importból került Magyarországra. A rádiós átvitellel üzemelő rendszert több cég is kínál(t) Magyarországon. Jellemzőjük a szimplex (egyirányú) adásmód, egyszerű szimplex ismétlő állomások alkalmazása és vételi gyűjtőponton (diszpécserszolgálat) csak vevőkészülék alkalmazása. Ezek a rendszerek több mint húszéves koncepcióra épülnek, valahol a LARS rendszerből kapott ihletet mindegyik, némi módosítással. Ezeknek jellemzője, hogy a végponti eszközök – rádióadók, amelyek a riasztóközpontra csatlakoznak – az adatokat bizonyos ismétlésszámmal továbbítják a vevőegység felé. A rádióhálózat a tereptárgyak leküzdésére és a távolságok áthidalására ismétlő állomásokat alkalmaz, amelyek a vett jeleket bizonyos számban megismételve továbbítják azokat.

Az ilyen kialakítással csak viszonylag kisszámú előfizető kezelhető egyetlen frekvencián jelvesztés nélkül (tipikusan néhány száz, esetleg ezer). Ha a rendszer telítődik – a sok folyamatos ismétlés miatt – mivel az átjátszók mindent megismételnek többször is –, akkor csak az újabb frekvencia (rádiócsatorna) kérése jelenthet kiutat. Ez azonban számos műszaki problémát vet fel, a megfelelő csatornatávolság biztosítása, illetve az azonos ponton működő átjátszók kölcsönös zavartatásának kiszűrése.
A nagyobb ügyfélszám esetén jelentkező rádiós problémákat kevés gyártó/forgalmazó volt képes megoldani, mivel sem felkészültségük sem műszerezettségük nem volt (nincs) az ilyen problémák kezelésére. Az ilyen problémák miatt sok növekedésnek indult cég szakított a rádiós átvitellel, és inkább valami egyszerűbb módszert igyekezett alkalmazni. Pedig nem a rádiós átvitel alkalmatlansága okozta a kiábrándulást, hanem a gyártók/forgalmazók alkalmatlansága, hozzáállása.

Hiányzott a piacról egy valóban korszerű, növekedési korlátok nélküli, versenyképes áru, megfelelő technikai háttérrel, gyártó és szervizbázissal rendelkező cég/termék. A rádiós piaci helyzet 2007-ben változott meg gyökeresen. Piacra kerül egy a fenti kívánalmaknak eleget tevő rádiós rendszer. Alkalmasságát mi sem bizonyítja jobban, hogy több mint negyvenezer rádiót vásároltak a távfelügyeleti szolgáltató ügyfeleink öt év alatt. Pedig a konkurencia sem tétlenkedett, a GSM-alkalmazások is mind több végkészüléket adnak el.

Vajon mi a titka ennek a rendszernek? Hogyan működik, és merre fejlődik tovább? Ezt szeretnénk bemutatni a következő részben.

A cikksorozat részei

Kapcsolt vonalas átjelzés

GSM alapú átjelzés

Rádiós átvitel

A rádiós rendszer kialakítása

Megjelent a Bosch Video Security iPad-alkalmazás, amely új lehetőségeket biztosít a HD megfigyelőrendszerek terén. A dinamikus átkódoló technológiának (Dynamic Transcoding Technology) köszönhetően még korlátozott sávszélességű internetkapcsolat esetén is biztosítja a hozzáférést a megfigyelő rendszerhez az iPad-alkalmazás.

Ezzel az új távfelügyeleti funkcióval a Bosch az első, amely iPad-es közvetlen hozzáférést biztosít a HD videokamerás rendszerekhez. Az alkalmazás és a hardvermegoldás egyedülálló élményt nyújt a felhasználónak. A Video Security iPad-alkalmazás lehetővé teszi, hogy a dinamikus átkódoló technológián keresztül a Bosch bármely H.264 SD/HD kamerájára csatlakozzanak átkódoló (transzkóder) segítségével. Az iPad-es alkalmazás úgy konfigurálható, hogy az összes kamera teljes körű vezérlését biztosítsa, beleértve a Bosch PTZ kamerák elforgatási, billentési, ráközelítő és fókuszáló funkcióit is.

A Video Security iPad-alkalmazás támogatja az IVA-technológia (intelligens képtartalom-elemzés) létesítményvédelmi keresőfunkcióját is a kiválasztott időszakon belül a megfigyelési területre behatoló, bizonyos határt átlépő objektumok vagy bármilyen mozgás alapján. Konkrét esemény vagy érdekes pont megtalálásakor a lejátszás megállításakor teljes HD-képet kapunk – az eredeti felvett minőségben – azonnali képrészlet-kiemeléssel (Instant Detail Enhancement).

A Video Security iPad-alkalmazás egyik fő előnye a rendelkezésre álló sávszélesség és a képminőség folyamatos összehangolása úgy, hogy a felhasználó mindig az elérhető internetkapcsolattal megvalósítható legjobb képminőséget kapja. Emellett ötletes pillanatvezérlő és forgatógombos kezelőelemekkel az alkalmazás teljes körű lejátszási funkcionalitást biztosít, valamint időtengelyt ad, amely tartalmazza a hibalistát és a tömörített nézetet. A felvett anyag feldolgozhatósága érdekében az alkalmazás lehetővé teszi a pillanatfelvételek elküldését e-mailben vagy az elmentésüket adott fényképmappába. Emellett a képállományok FTP-szerverekre vagy Dropbox felhőalapú tárolási megoldásokba is exportálhatók. A legmagasabb szintű biztonsági előírások teljesítése érdekében az alkalmazás jelszavas védelmet is biztosít a felhasználó számára, valamint az alkalmazás és az átkódoló között biztonságos SSL-kapcsolat jön létre.

Jelenleg a Video Security alkalmazáshoz Bosch VideoJet XTC átkódolóra vagy VideoJet X20/X40 XF kódolóra van szükség 5.60-as verziójú vagy annál fejlettebb beégetett vezérlőprogrammal. A jövőbeni fejlesztések további Bosch gyártmányú, IP-protokollon elérhető videotermékek támogatását célozzák.

Az alkalmazás az App Store-ban elérhető, további információk: boschsecurity.com

Forrás: boschsecurity.hu

A távfelügyeletben elterjedt a GSM-alapú átjelzés, ez a fogalom több módszert is lefed. A GSM-hálózatok többfajta szolgáltatást nyújtanak, ezek közül azokat mutatjuk be, amelyek megfelelnek a minimális igényeknek.

A távfelügyeletre használt GSM-alapú modulok közül az SMS küldő megoldást nem sorolom a biztonsági szolgáltatások közé.

Beszédalapú átvitel
A GSM-rendszerek megjelenésével szinte azonos időben jelent meg a beszédalapú (Voice) átvitel. Lényege, hogy a beszédkommunikációra használt csatornán továbbítják a riasztóberendezés jelzéseit a távfelügyeleti szolgáltató vevőberendezéséhez. Több cég gyárt ehhez készülékeket, több-kevesebb sikerrel.

• Hátránya magában a működési módban rejlik. A GSM-telefon a beszédet mintavételezi, kódolja, továbbítja, majd dekódolva hallhatóvá teszi azt. A beszédkódolás ezért kihatással van az átvitelre. A füllel nem hallható torzulások, adatkiesések rendkívüli mértékben zavarják az átvitelt. Ezért ilyen végkészülékeknél viszonylag magas a kommunikációs hiba miatti telefonálás. Ez azt jelenti, hogy az adott esemény nem biztos, hogy első kísérletre eljut a felügyeleti vevőegységhez, az átvitel időcsúszást szenved a többszöri próbálkozás miatt. Ez igazából csak a híváslista alapján állapítható meg, ezért sokan nem is érzékelik a hibás működést. Tapasztalataink szerint készüléktől, szolgáltatótól, területtől, sőt sokszor még napszaktól is függ az átvitel találati aránya.
• Külön gond az előfizetés kézben tartása. Ha a havi díjfizetés elmarad, feltöltős kártya vagy akár adminisztrációs hiba miatt, akkor a szolgáltatás leáll.

Adatcsatornán történő átvitel
A távfelügyeletben az GSM-hálózat adatcsatornáját használó módszer a Data Chanel átvitel. Itt többféle módszert alkalmaznak, gyártótól, fejlesztőtől függően, így például modemkommunikáció, hosszú DTMF-jelek átvitele.

• Előnye, hogy sokkal stabilabb, biztonságosabb az átvitel, mint beszédalapú esetén.
• Hátránya, hogy csak speciális vevőberendezéssel fogadható a jelzés, ezért ez a megoldás mára már visszaszorult.

GPRS-alapú adatátvitel
A távfelügyeletben jelenleg a GSM-bázisú átviteli módok közül a GPRS adatátvitel tekinthető a legfejlettebb módszernek.

• Hátránya, hogy a rendszer üzemeltetéséhez nem elég egy végponti készülék az ügyfélnél és egy vevőberendezés a felügyeletnél, hanem szervereket kell üzemeltetni, a kommunikáció sajátossága miatt, és ez bonyolítja a rendszert.

A GSM-alapú átviteli módú távfelügyeleti rendszerek előnyei és hátrányai

Előnyök

• A távfelügyelet biztonságos üzemeléséhez nem szükséges külön hálózatot kiépíteni, mivel az ország szinte területe a szolgáltatók által teljesen lefedett, bár az igaz, hogy egy szolgáltató nem biztos, hogy a teljes területet fedi egyedül.
• Csekély szakértelemmel, egyszerűen telepíthető a végpont.
• Viszonylag gyors adatátvitellel dolgozik, mód van a kapcsolat periodikus ellenőrzésére. Bár itt van némi ellentmondás a rendszereket kínálók részéről, nevezetesen az az állítás, hogy akár néhány másodperces ciklusokban is képesek a kommunikációs csatornák ellenőrzésére, ez GPRS-rendszer esetén nem mindig igaz. Ugyanis több ezer vagy tízezer előfizető esetén kizártnak tartom, hogy ilyen mennyiségű adatot valós időben kezeljen a GPRS-rendszer.

Hátrányok

• A távfelügyeleti adatátvitel esetén a GSM-alapú adatátvitel legnagyobb hátránya, hogy alapvetően nem vagyonvédelmi alkalmazásokra készült. Ebből következően a rendelkezésre állási mutatójuk közel sem az optimális 100 százalék körüli érték. Ez a rendszer lényegéből fakad, mivel nem gond, ha adott időben nem tudunk egyszerre telefonálni, faxolni vagy internetezni. Ez azonban a vagyonvédelemben nem engedhető meg. Különösen veszélyesnek tartom azt, amikor orvosi segélyhívó vagy tűzvédelmi rendszerek, esetleg magasabb biztonsági igényű rendszerek kerülnek a GSM-bázisú adattovábbításra. Ilyen esetben a szolgáltatás időszaki kimaradása emberéleteket követelhet. Példaként említhetem, hogy időszakonként kapunk értesítést adott terület GSM-üzemszünetéről. Hiába tudjuk, hogy valamely napon 2 és 4 óra között kiesés várható, nem közölhetjük azt akár több száz vagy több ezer ügyféllel, hogy ebben az időben ne legyenek rosszul, mert a segélyhívó nem működik. De előfordult a közelmúltban, hogy az egyik szolgáltató szoftvert frissített a GSM-hálózaton, ennek következtében több ezer vagyonvédelmi végpont leállt. A szerelőknek kellett kimenni az ügyfelekhez és újraindítani a GSM-rendszert. Majd a szerelők beépítettek egy nyomógombot, ettől kezdve, ha gond lesz, elég telefonálni az ügyfélnek, hogy szíveskedjék megnyomni a dróton logó gombot… Vagy a másik szolgáltató esetén a szoftverfrissítést két napig szenvedte az ország. Ilyenkor mit tud tenni a távfelügyeleti szolgáltató? Ugyan nem ő a felelős, de a „kabátlopási ügy” elve itt is működik, egy idő után csak arra emlékeznek az emberek, hogy valamely esemény történt, de a távfelügyelet nem tett semmit… A közelmúltban ismét jelentős GSM-kiesés volt Budapest és Pest megye egyes területein. Az üzemzavar hálózati táphiba miatt következett be, és több órán át tartott.
• Komoly probléma a GSM ügyfélvégpontokkal kapcsolatosan a szabotázs. Sajnos nem lehet elhallgatni, hogy ma már egyszerűen (akár interneten is) beszerezhetők a GSM-átvitelt blokkoló eszközök. Ezek alkalmazása nem igényel különös szakértelmet, elég bekapcsolni és adott körzeten belül (néhány métertől néhány tíz méterig terjedő körben) a GSM működést blokkolja. Elég ezt a behatolás idejére blokkolni, utána már szabad a vársár. Ez komoly hátrányt jelent a távfelügyeletben a GSM-alapú adatátvitel esetén. Néhány évvel ezelőtt az ágvágó volt a sláger a betörőknél a telefonvezetés vágásához, tartok tőle, hogy rövidesen a GSM-blokkoló válhat az elektronikus „ágvágóvá”.

Ennyi és a GSM vételnek annyi….

• Komoly hátrányt jelent az anyagi a kiszolgáltatottság is. Nem tervezhetők előre a szerverek költségei. Ki tudja megmondani, hogy két év múlva mennyi lesz a kommunikációs díj? Ha a távfelügyeleti szolgáltató cég maga üzemelteti szerverhálózatát, övé a kockázat is. Ha más cégtől bérli a szolgáltatást, megint csak a kiszolgáltatottság jelenik meg, vajon a jövőben mennyiért kapja a szolgáltatást? Hogyan győződik meg arról, hogy az ügyfél kapcsolat ép, mikor ő csak annyit lát a kapcsolatból, amennyit a szerverüzemeltető láttatni enged?
• Jelentős versenyhátrányt okoz még a kommunikációs költség is. Ez a távfelügyeleti szolgáltatótól is függő díj tipikusan havi néhány száztól akár ezer forint közötti összeg lehet, az alkalmazott megoldástól és darabszámtól függően. Ez jelentős versenyhátrányt okozhat olcsóbb kommunikációs módszert alkalmazó vállalkozásokkal szemben.
• A távfelügyeletben GSM-alapú átjelzés esetén a végkészülékek ára is széles palettán mozog, néhány cég akár ingyen adja a készüléket, de sajnos már megtapasztaltuk, hogy „ingyen zsemle nincs”. Ha térítésmentesen adják, akkor a SIM-kártya havidíján folyamatosan beszedik a pénzt a távfelügyelettől. Ha megvásárolják szabad SIM felhasználásra a végkészüléket, akkor ez típustól függően 20–50 ezer forint közötti összeg, amelyet a távfelügyeleti szolgáltatók általában áthárítanak az ügyfélre, plusz a havi GSM-díjat. Ha nem hárítják át, akkor hűségnyilatkozat és némileg emelt díj mellett adják a készülékeket.

A következő részben a rádiós átvitelt mutatjuk be.

A cikksorozat részei

Kapcsolt vonalas átjelzés

GSM alapú átjelzés

Rádiós átvitel

A rádiós rendszer kialakítása

Új személyi biztonsági szolgáltatással állt elő az egyesült királyságbeli Securi-Guard távfelügyeleti központ, ez a rendszer mobiltelefonra készített alkalmazáson keresztül biztosít személyi távfelügyeleti szolgáltatást.

A PanicGuard alkalmazás okostelefonra készült, jelenleg iPhone-okon és bizonyos androidos telefonokon elérhető. A rendszer működéséhez hang- és videofelvétel készítésére alkalmas bekapcsolt okostelefonra, GPS nyomkövetőre van szükség.

A felhasználó a PanicGuard riasztást akár rázással, akár a telefon megfelelő helyen történő megérintésével, aktiválhatja a programot, ezzel jelezve a távfelügyeleti központnak a vészhelyzetet. Ezzel egy időben a mobiltelefon SMS-t küld a felhasználó által előre megadott számra is.

Pete Stanley, az alkalmazást készítő Plymouth-i Securi-Guard vezetője

A riasztás befejezése után az alkalmazás látszólag bezár, és a készülék képernyője külsőre hasonlít a közönséges mobiltelefon kezdőképernyőre. Miközben automatikusan rögzíti a videót, amelyet később használni lehet a támadó azonosítására, az okostelefon automatikusan feltölti a videót a felhasználó Panicguard.com felületére is.

Az alkalmazás GPS-technológián alapul, így attól a pillanattól kezdve, hogy bekapcsolták, a Securi-Guard távfelügyeleti központjában követhetik a felhasználó mozgását, és szükség esetén előkereshető, hol járt a riasztás aktiválása előtt. Ezzel lehetővé téve – ha szükséges – további információk, például korábbi videofelvételek előkeresését.
videó
Forrás: www.info4security.com
 

A GSM-alapú kommunikációs eszközök alkalmazása alternatívát jelent az olyan ritkán lakott helyeken, ahol nagyon gazdaságtalan lenne hagyományos vezetékes telefonhálózat kiépítése.

25–30 évvel ezelőtt a telefonigénylőknek még hosszú éveket kellett várniuk vágyuk teljesülésére. Aki akkor még kisgyerek volt vagy talán még meg sem született, el sem tudja képzelni, mikor manapság már a mobiltelefonok teljesen mindennapjaink részévé váltak, és csak szándék kérdése, hogy ki mikor tér be egy szaküzletbe a legújabb telefonmodellért. De a mobilkommunikáció világa nem csak a kedvesünkkel történő csevegést foglalja magában, hanem egyre inkább más gépek, készülékek távoli felügyeletét, vezérlését is. Ez persze nem csak a klasszikus hangcsatorna használatával, hanem egyéb a mobilkommunikációhoz kapcsolódó adatátviteli csatornák alkalmazásával is. A GSM-alapú kommunikációs eszközök alkalmazása alternatívát jelent az olyan ritkán lakott helyeken, ahol nagyon gazdaságtalan lenne hagyományos vezetékes telefonhálózat kiépítése.

GSM-alapú átjelzők
Ma már szinte minden behatolásjelző központ alapból rendelkezik PSTN (hagyományos földi) vonal fogadására alkalmas kommunikátorral, ami ezt biztosítani tudja.
A GSM-alapú kommunikátorok egyik családja, mint a Satel által gyártott GSMLT1, GSMLT2, illetve GSM4, a mobilhálózat alapján ilyen PSTN-telefonvonalat szimulálhat.

GSMLT1

• Ezek kimenetét a riasztóközpont kommunikátorára kötve máris lehetővé válik a központ által elküldött hangjelzések, személyes értesítés esetén hangüzenet vagy távfelügyelet esetén DTMF-jelzések továbbítása. Erre a célra a GSMLT1 tökéletesen megfelel.
• A GSMLT2, további bemenetekkel is rendelkezik, amelyek működtetésével például SMS-t kaphatunk, annak aktuális állapotáról.
• Harmadikként a GSM4 egyesíti az előzőekben ismertetett eszközök tulajdonságait, plusz távolról vezérelhető kimenetekkel is rendelkezik, de ami ennél talán még fontosabb, hogy képes a hozzá csatlakoztatott PSTN-vonal hibája esetén magától átváltani a beépített GSM-telefon használatára. Ez a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy az átjelzés biztonságának növelése céljából a földi telefonvonal tartalékaként is üzemeljen.

GPRS
Mivel a mai technika már nem csak hangátvitelt tesz lehetővé, ezért olyan adatátviteli csatornák használata is lehetővé vált, mint a GPRS-adatátvitel. Ennek előnye a hagyományos telefonvonal használatán alapuló megoldásokkal szemben, hogy gyakorlatilag folyamatos kapcsolat tart fent a két végpont, az ügyfél és távfelügyeleti szolgáltató között, lényegesen gyorsabb annál, és mivel kapcsolási díjat nem számítanak föl, olcsóbb is.

GPRST1

Az ilyen átvitel használatához más egységek is kellenek, mint a GPRST1, GPRST2. De itt meg kell említeni ismét a GSM4 egységet is.

• A GPRST1-es egység alapvetően ugyan olyan módon alkalmazható, mint az előző kategóriában említett egységek. Vagyis a modul által kiadott vonalat a riasztó kommunikátorának bemenetére csatlakoztatva onnan tudja levenni a megfelelő jelzéseket, majd azokat adatcsomagokká alakítva a GPRS-átvitel segítségével továbbítani a célállomás felé. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen módon szimulált telefonvonal csak adatátvitelre alkalmas, hangátvitelre nem.
• A GPRST2 nem ad ki telefonvonalat, viszont a GSMLT2-es hasonlóan a bemenetein keresztül adott jelzések továbbítására alkalmazható.
• Utolsóként ismét egy pár szó a GSM4-ről. A gyártó ebbe a modellbe az összes eddig említett egység tudását összegyúrta, így ez is alkalmas egy riasztókészülék DTMF-jelzései által továbbított információ GPRS-adatcsomagokká történő átalakítására.

GPRST2

Üzenetek
Sok olyan felhasználó is van, aki nem feltétlenül gondolkodik távfelügyeleti szolgáltatás igénybevételén, hanem jobban szeretne ő maga értesítést kapni a bekövetkező eseményekről. Erre három megoldási mód kínálkozik az előre rögzített hangüzenet, az SMS és a hívószámküldés (CLIP szolgáltatás).

GSM4
 

• Az előre rögzített hangüzenet abban az esetben alkalmazható, ha a riasztóhoz vagy akár közvetlenül a GSM4-hez az üzenetet tartalmazó hangmodult csatlakoztatunk.
• Azalkalmazására két további mód lehetséges. Elsőként a vezérlőpanelben (például CA6, CA10, VERSA vagy INTEGRA) tárolt üzenetet alakítja át a kommunikációs modul SMS-sé. Erre a célra mind a GSMLT1, GSMLT2, illetve a GSM4 modulok alkalmazhatóak.
• Második esetben maga a modul tartalmazza az előre beprogramozott üzeneteket, amelyek elküldésére ismételten két alternatív mód kínálkozik. A GSMLT2, GSM4 vagy GPRST2 modulok esetében azok bemeneteinek közvetlen működtetetésével indítható el a kívánt üzenet továbbítása.
• Alternatívaként a GSM4 és a GPRST1 modulok esetében a riasztóról vett DTMF-jelzések vételével a modul szimulálja a távfelügyelet működését, és a beállított feltételeknek megfelelő feltételek bekövetkezte esetén a megfelelő SMS-t a felhasználónak továbbítja. Hívószámküldés használatakor a kommunikációs modul mindössze megcsörgeti a felhasználót, ily módon költségmentes üzenési mód kialakítására nyílik lehetőség a fentebb leírtakkal szemben.

Micra
Érdekes lehetőséget biztosít a Micra, amely riasztó- és kommunikációs modul is egyben. Áramköri lapjára egy 12 zónás (4 vezetékes és 8 rádiós zóna) riasztóközpont, valamint egy GSM/GPRS-telefont építettek föl, amely a Micra jelzéseinek fenti módokon történő továbbítására alkalmas, kivéve a hanghívást.

A modern kor embere egyre inkább intelligens vezérlések között érzi jól magát. Ezt az igényt már a lakókörnyezet külső rétegében is ki lehet elégíteni. A kertkapunak, garázsbejárónak vagy társasházi lépcsőházak bejáratainak GSM alapú ingyenes vezérlésére a TELL két terméke, a Gate Control 20 és Gate Control 1000 lehetőséget nyújt.

A Gate 20 és Gate 1000 használatával akár egy szomszédos országból is nyitni lehet a balatoni hétvégi ház kapuját biztonságosan, miközben az okos telefonunkon keresztül meggyőződhetünk arról is, hogy az objektumba felszerelt kamerák kinek az érkezését rögzítik. Ezen felül a Gate 1000 segítségével nagyobb objektumok kapuvezérlését egyszerűen és nyitási-esemény dokumentálhatóan tudjuk megoldani ingyenesen, akár 1000 felhasználóig is. Mindezen felül a GSM rendszerek titkosítási és azonosítási kódjai, amik például a hívó fél telefonszámához köthetőek, legalább akkora biztonságot adnak, mint az ugrókódos távirányítók.

Gate Control 20 legfontosabb műszaki paraméterei:

• 2 relé vezérlése ingyenes hívással
• SMS küldés 2 NO/NC kontaktus bemenetről
• programozható SMS-ben, 20 felhasználó (telefonszám) felvételére van lehetőség
• nagyméretű eseménymemóriával rendelkezik (akár 2000 esemény)

• az eseménynapló távolról is letölthető

• tápfeszültség igénye – 9-30V AC/DC

Egyéb funkciói közül kiemelendő, hogy képes érzékelni a nyitva maradt kaput vagy a fotocella letakarását és ezekről is SMS-t küld felhasználójának. Kistestvéréhez képest a Gate Control 1000 esetében már 4 kontaktus bemenetről van lehetőség SMS-küldésre és akár 1000 felhasználó is felvehető.  Ezeken kívül a Gate Control 1000 valamennyi fenti paramétere megegyezik a Gate Control 20-éval.

Termékek részletesebb leírása:

Gate Control 20 
Gate Control 1000

Forrás: Novosec Security Kft.

Kapcsolódó cikkek:

GSM-alapú kommunikátorok

Üres épületek védelme

Távfelügyeleti megoldások 4. – A rádiós rendszer kialakítása

Miközben a kamerás megfigyelő rendszerek mindig is részét képezték a tömegközlekedés biztonsági berendezéseinek, a legújabb technológiák változást hoztak abban, hogy a kezelő személyzet miként használja ezeket a rendszereket.

A kamerás megfigyelő rendszer az intelligens képelemzéssel túlléphet a bűnmegelőzés keretein, és segíthet a balesetveszély csökkentésében, illetve az utóbbi időkben jelentkező olyan fenyegetések elhárításában is, mint amilyen például a rézvezetékek ellopása a vasútvonalak mentén, ami a színesfémárak magasba szökésével egyre fokozódó gondot okoz. A kameratechnika legújabb fejlesztései jelentősen javították a felvett kép minőségét, miközben csökkent a sávszélesség és tárhelyszükséglet, lehetővé téve a jobb eseményérzékelést, a gyorsabb nyomrögzítést, az ésszerűbb üzemeltetést és a költségek csökkentését.

Kihívások a tömegközlekedésben

A tömegközlekedés zártláncú kamerarendszereinek üzemeltetése könnyen jelenthet nagy kihívást néhány egyszerű ok miatt.

• Először is, városaink egyre csak nőnek, és a tömegközlekedésnek követnie kell ezt a növekedést – csakúgy, mint a videomegfigyelő rendszereknek.
• Másodszor, a legtöbb ország és város napjainkban arra ösztönzi a lakosságát, hogy az autóik helyett a tömegközlekedési eszközöket használják, és ez megint csak ezeknek a rendszereknek a bővülését eredményezi.
• Harmadszor, a meglévő eszközök és létesítmények – például buszok, vonatok és állomások – egyre zsúfoltabbá válnak, ami további fenyegetettséggel járhat, és új lehetőségeket kínál a zsebtolvajoknak.
• Negyedszer, a legtöbb vasút- és metróállomás már több évtizedes kort megélt, sőt van már évszázados is, és a tervezésükkor egyáltalán nem gondoltak a kamerás megfigyelő rendszerre. Gyakran nehézséget okoz az egyenes vonalú jó rálátás minden területre, és sokszor legfeljebb közepesnek nevezhetők a megvilágítási viszonyok, ami nagyon megnehezíti azt, hogy a műveleti központba kiváló minőségű képek érkezzenek be.
• Végezetül, az élőképek puszta mennyisége általában jóval meghaladja a tömegközlekedési rendszerek tulajdonosai által alkalmazható személyzet fogadóképességét. További támogató technológiák nélkül tehát a kamerás megfigyelő rendszereknek egyre nagyobb nehézséget fog okozni az ígéretek beteljesítése.

Intelligens képelemzés

Napjaink egyre növekvő közlekedési rendszereinél a kamerás megfigyelés sokkal hatékonyabb eszközzé vált, mint amilyen korábban volt. A hatékonyság egyrészt a hatékony működtetést jelenti, azaz az intelligens képelemzés jelentősen könnyítheti a kivételes helyzetek megállapításának terhét. Másrészt az erőforrások – nevezetesen a sávszélesség és az adattároló kapacitás – hatékony kihasználását jelenti. Végezetül a hatékonyság a döntéshozatalban is jelentkezik, amelyet – a legkedvezőtlenebb környezeti viszonyok között is kiváló – képminőség segít elő.

Hatékony működtetés

Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a nagy és megosztott kamerás megfigyelőrendszerek üzemeltetőinek napjainkban szembe kell néznie, hogy miként kell ezeket a növekvő rendszereket korlátozott erőforrásokkal hatásosan és hatékonyan működtetni. Ezzel a kihívással szembenézve egyre többen térnek át az internetprotokoll-alapú (IP-alapú) megoldásokra, ez pedig nem csak sokkal egyszerűbb kameraarchitektúrát tesz lehetővé, mint az analóg rendszerek esetén, de sokkal hatékonyabb képelemzést és nyomrögzítést is. Napjaink hálózatalapú megfigyelő és intelligens elemző rendszerei az események sokkal pontosabb érzékelését teszik lehetővé, így a figyelmetlenség és más emberi gyengeségek a kezdettől fogva kiküszöbölhetők.

Metaadatok

Ráadásul hatékonyabbá válik a biztonsági személyzet munkavégzése is, mivel a kezelőszemély feladata csak az marad, hogy riasztások esetén megtegye a válaszlépéseket, és nem kell a nagyszámú élőképet folyamatosan szemmel tartani. Ez lehetővé teszi, hogy a kezelők több időt fordítsanak más feladatokra. A pontosság és a gyorsaság még tovább fokozható, ha a tényleges videofelvételek helyett metaadatokat használnak, amelynek megvalósítása az analóg technológiáknál nem egyszerű. Ezek a metaadatok kisméretű karakterláncok, amelyek maguknál a képeknél jóval kisebb objektumokat vagy mozgásokat írnak le, valamint gyorsan és automatikusan lehet közöttük keresni. További támogató technológiák nélkül tehát a kamerás megfigyelő rendszereknek egyre nagyobb nehézséget fog okozni az ígéretek beteljesítése.

Intelligens képtartalom-elemzés

Az első intelligens rendszereket ugyan elsősorban mozgásérzékelésre fejlesztették ki, napjainkban azonban már jóval szerteágazóbb és kifinomultabb riasztási követelmények vannak.
Minden egyes mozgás bejelentése helyett a korszerű rendszerek már képesek elemezni az

• objektum méretét,
• sebességét és
• mozgáspályáját,

hogy elkerüljék az olyan hamis riasztásokat, mint amilyeneket például a látótéren átsurranó szinte közmondásos macska okozhat. A riasztásokat csak akkor továbbítja a rendszer, ha az objektumok egy vagy több előre megszabott vonalat kereszteznek, meghatározott mozgási útvonalat követnek vagy a sebességük, alakjuk, vagy oldalarányuk változik. Például riasztást küldhet egy kamera, ha valaki túl közel megy a vágányokhoz egy vasútállomáson vagy ha megbotlik, és elesik a peronon. Színszűrés alkalmazásával a mozgások a színek vagy akár a színtelítettség és az árnyalatok alapján is követhetők lesznek, lehetővé téve akár két piros inges ember megkülönböztetését is.

Nyomkövetés megállókon át

A fejlett képelemző szoftverek lehetővé teszik a referenciaobjektumok konfigurálását is. Ebben az esetben az összes lényeges objektumadat – úgy mint a méret, a sebesség és a szín – egyetlen kattintással érzékelhető a kérdéses objektumnál a kiválasztott élőképen. Ezek az információk azután felhasználhatók a hasonló objektumok nyomonkövetési kritériumaiként – akár több kamerán keresztül. Tehát a kezelőszemély gyorsan követheti a gyanúsított személyt, ha az például felszáll a következő vonatra a metróállomáson, és megpróbál elmenekülni a következő megállónál. Csak rá kell kattintani a gyanúsítottra az esetet rögzítő videofelvételen, és ezt követően az elemzőszoftverrel meg kell kerestetni a megfelelő mintákat az adott közlekedési vonal többi állomásánál elhelyezett kamerák képén.

Forgalmi promblémák

Az intelligens képelemzés egy másik fontos jellemzője, hogy képes érzékelni a torlódásokat és a zsúfoltságot. Ez a képesség – különösen személyzet nélküli környezetben – jelentősen javíthatja az utasok biztonságát azzal, hogy a kezelőszemélyt idejében, még a kritikus helyzet kialakulása előtt riasztja, legyen szó bemeneti vagy kijárati útvonalakról, a kocsik belsejéről vagy a peron széléről. Emellett a képelemzést gyakran használják pályafigyelésre, az akadályok, a metróalagútba behatoló emberek, a pályát keresztező állatok stb. automatikus azonosításával.

Okos megoldások, pontos válaszintézkedések

A kritikus helyzet érzékelése az egy dolog, a megfelelő válaszintézkedés pedig egy másik. Bár a központi vezérlőhelyiségben lévő képeken jól látható a helyzet, a helyszín felé haladó biztonsági személyzet vagy tűzoltóság általában nem tudja áttekinteni a pillanatnyi állapotokat. Jellemzően telefonon keresztül kapnak valamilyen útmutatást, de itt is érvényes a mondás: „Egy kép többet mond 1000 szónál”, különösen rendkívüli helyzetekben. Ha meg tudják kapni a megfigyelő rendszerek HD-minőségű képét mobil eszközök – például okostelefonok vagy táblagépek – segítségével, az nagymértékben javíthatja a bevetési csoport hatékonyságát.

Intelligens dinamikus átkódolás

Az intelligens dinamikus átkódolással a Bosch olyan technológiát fejlesztett ki, amely pont ezt teszi lehetővé. Képessé teszi a képrögzítő eszközt arra, hogy megállapítsa a mobil eszközre való átvitelhez rendelkezésre álló sávszélességet, és megfelelően hozzáillessze a kép méretét és minőségét az átvitel garantálásához. A néző ezután, amikor egy adott jelenetet részletesebben meg kíván nézni, átválthat teljes HD-megjelenítésre. Ez nagyon fontos, mert a silány minőségű képek kevés segítséget jelentenek olyankor, amikor a lehetséges veszélyes helyzetet próbálják meg kiértékelni.

Gyorsabb és pontosabb nyomrögzítés

Miközben az élő riasztás rendkívül fontos, sokszor van szükség az események utólagos rekonstrukciójára és elemzésére is. Ez sok időt felemésztő munka lehet. Ha az elmentett videofelvételen szeretnék pontosan észlelni az eseményeket, akkor legfeljebb az élősebesség négyszeresére gyorsítható fel a lejátszás a megtekintéskor. Ez azt jelenti, hogy minden négyórányi felvett anyag megtekintése legalább egy órát vesz igénybe. Ráadásul általában több kamera felvételét is ki kell értékelni, ami megsokszorozza az időszükségletet. Egyes esetekben ez csak költséges, de sokszor az is előfordul, hogy a hosszadalmas elemzés gátolja a gyors válaszintézkedést a kritikus eseményre.
A nyomrögzítés jelentős felgyorsításának egyik módja a kivonatolás. A vezérkamerák metaadatokat hozhatnak létre a képelemzés javítása érdekében. Ezek egyszerű karakterláncokból állnak, amelyek egyszerű részleteket, például objektumokat vagy mozgásokat írnak le. A metaadatoknak sokkal kisebb a helyigénye, mint magának a videofelvételnek, és a visszakeresés sokkal gyorsabban és automatikusan végezhető a felvételek között. Megfelelő szűrési és lekérdezési feltételek segítségével egy négyórányi felvétel egy percnél rövidebb idő alatt kielemezhető.

Az erőforrások hatékony kihasználása

Ha adatátviteli protokollként az internetprotokollt (IP) használják, akkor a kezelőszemélyek a kamerás megfigyelést a meglévő hálózatukon futtathatják, és nem kell kiépíteni külön videomegfigyelő hálózatot, ez pedig jelentős költségmegtakarítással jár, és növeli a működési hatékonyságot. Az internetprotokoll ráadásul könnyen továbbítható vezeték nélküli kapcsolatokon keresztül is, és gyorsan megvalósítható buszokon, villamosokon és vonatokon. Sokszor a környezeti feltételek is szükségessé teszik a vezeték nélküli kapcsolatot, példa erre a vezető nélküli új 5-ös metróvonal Milánóban. Itt a város ősi és csodálatos szerkezete nem tette lehetővé a drága kábelfektetést, ezért a Bosch és partnerei vezeték nélküli helyi hálózatot építettek ki, amely a teljes 13 kilométeres vonalat és az állomásokat is lefedi.

Megosztott rendszerek

A közlekedési hatóságok szempontjából az internetprotokollra alapozott technológia másik jelentős előnye, hogy nagy elérhetőségű megosztott rendszereket lehet tervezni mindenfajta „egyedi hibapont” nélkül, szemben a központi kiszolgáló gépre alapozott hagyományos felépítésekkel. Az IP-alapú kameráknak az a képessége, hogy közvetlenül tudnak a megosztott háttértároló rendszerekre rögzíteni, egyszerűbbé teszi a megoldást és csökkenti a rendszerek és a kapacitások költségét.
A korszerű IP hálózati kamerák és kódolók nagy feldolgozási teljesítménye lehetővé teszi, hogy a tervezők megosztott architektúrákat tervezzenek a kódolókba és kamerákba beépített intelligens videofunkciókkal, valamint megosztott adattárolást az egész hálózaton. Ennél a megközelítésnél az teljes rögzített videoanyagot a kamera helyszínén tárolják, és csak az érdeklődésre számot tartó események képét továbbítja a rendszer a vezérlőközpont felé, ez jelentősen mérsékli mind a hálózat forgalmát, mind a munkaerő leterhelését.

Intelligens zajgyengítési technológia (iDNR)

A Bosch az intelligens zajgyengítési technológia (iDNR) bevezetésével nemrégiben újabb lépést tett előre. Ez nem csak a képminőséget javítja, de akár 30 százalékkal is csökkentheti a sávszélességet és az összesített tárhelyigényt az újonnan kifejlesztett Dinion és Flexidome kameracsaládoknál a többi HD-kamerához képest, ez óriási megtakarítási lehetőséget jelenthet a tároló rendszerek költségeiben és az általános üzemeltetői költségekben.

A képminőség a kulcs

Miközben az intelligens zajgyengítés önmagában is rendkívül hasznos funkció, egy kamerás megfigyelő rendszernél alapkövetelmény, hogy minden körülmények között hasznos képet adjon, és ezért kellő fényérzékenységgel rendelkezzen. Ezt szem előtt tartva a Bosch nemrégiben bevezette az áttörést jelentő Dinion és Flexidome starlight kameracsaládot. A starlight („csillagfény”) technológiát kifejezetten arra tervezték, hogy rendkívül rossz fényviszonyok között is kiváló teljesítményt nyújtson, és képes legyen színes képeket mutatni olyankor is, amikor más kamerák már csak fekete-fehéret adnak, és képes legyen fekete-fehér képeket mutatni olyankor, amikor más kamerák már semmilyen képet nem adnak. Ezek a HD-kamerák mind színes (0,017 lux), mind fekete-fehér üzemmódban (0,0057 lux) nagy fényérzékenységükkel minimális környezeti megvilágítást igényelnek, és tiszta képeket szolgáltatnak számos alkalmazásnál még akkor is, amikor a rossz fényviszonyok jelentik a fő kihívást – például számos metróállomáson, vagy sötétedés után sok felszíni környezetben is. Ez például lehetővé teszi, hogy a kezelőszemély pontosan megállapítsa, hogy egy mozgó objektum valóban ember-e, és nem csak valami mozgó folt a sötétben. A nagy fényérzékenység a felszíni környezetben, például egy autóbusz- vagy vonattelephelyen jelentősen csökkentheti a kamerás megfigyelés kiegészítő világítási igényét is, beruházási és üzemeltetési költséget takarítva meg.

A még rendkívül kedvezőtlen körülmények között is kiváló minőségű képek előállítása javítja a kezelőszemélyzet gyors és pontos intézkedési képességét egy eseménynél. Magában álló videomegoldás esetén azonban a kezelőszemélynek továbbra is hatékonyan kell tudni kommunikálni a többi biztonsági rendszer – például a tűzvédelem vagy a kihangosítás – munkatársaival. Ezért különösen a nagy biztonsági hálózatoknál, mint amilyeneket a tömegközlekedésben is alkalmaznak, célszerű a meglévő biztonsági rendszereket egyetlen központi irányítási rendszerbe összevonni, mint amilyen a Bosch cég Building Integration rendszere (BIS), mert ez lehetővé teszi a biztonsági és védelmi technológiák egységes kezelését és irányítását, és a népszerű Building Management rendszerekbe vagy egyedi megoldásokba integrálja őket.
A Sao Paolo-i metró például a BIS Video Engine megoldást használja arra, hogy a kamerás megfigyelést az átfogó biztonsági irányító központba integrálja, amely az egész metróhálózatot figyeli. Az integrálás más rendszerekkel lehetővé teszi azt is, hogy a videofelvételeket ne csak megfigyelési célokra, hanem például tűzriadók és más riasztások ellenőrzésére is felhasználják.

A kamerás megfigyelés mindig is hozzájárult ahhoz, hogy az utasok nagyobb biztonságban érezzék magukat a tömegközlekedésben, és ez továbbra is így lesz. Napjaink kamerás megfigyelő rendszerei azonban ennél sokkal többről szólnak. Az IP-re alapozott rendszerekkel teljesen új alkalmazások bukkantak fel, amelyek elősegítik, hogy a kezelőszemélyzet hatékonyan folytathassa a munkáját, miközben pénzt lehet megtakarítani, el lehet kerülni a fejetlenséget, sőt olykor emberi életeket lehet megmenteni.

Kapcsolódó írásaink

Intelligens, dinamikus zajcsökkentő technológia (iDNR)

Áttörés a HD-biztonság történetében

Ifsec és Firex-díj 2013

Vandálbiztos IP-kamera

Intelligens kamerák rossz fényviszonyokhoz

Vészhangosítás

BIS – rugalmas épületfelügyelet újra szabva

Forrás: Bosch