Biztonságtechnikai szakportál

Európa feltűnően távol maradt a mesterséges intelligencia biztonságos használatáról szóló legfelsőbb szintű egyeztetésektől, annak ellenére, hogy a kontinens dolgozta ki a világ legelső átfogó szabályozási keretrendszerét a technológiára vonatkozóan. Ez a helyzet világosan rávilágít arra, hogy Európa mennyire lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött a mesterséges intelligenciáért folytatott globális versenyben.

Forrás: ESA Automation

Európa lemaradása

A kontinens évekkel ezelőtt még úttörő szerepet töltött be az MI jogi szabályozásában, ma már érdemben kevesebb olyan csúcskategóriás modellel, adatközponttal és technológiai óriásvállalattal rendelkezik, amelyek révén egyenlő partnerként léphetne fel a nagyobb kereskedelmi piaci szereplőkkel szemben.

„Európa a globális színtéren a marginalizálódás akut veszélyének van kitéve a mesterséges intelligencia rendkívüli fejlődése miatt” – figyelmeztetett Philippe Aghion Nobel-díjas francia közgazdász. A szakértő társszerzője volt annak a nemrégiben megjelent elemzésnek, amely arra mutat rá, hogy Európának sürgős „pályamódosításra van szüksége, ha boldogulni akar a mesterséges intelligencia korszakában”.

Európa régóta küzd azért, hogy olyan technológiai óriásokat hozzon létre, amilyenekkel a Szilícium-völgy büszkélkedhet. A probléma napjainkra, hogy hiányoznak az olyan határokon átívelő MI-modellek, amelyek versenyre kelhetnének az OpenAI ChatGPT-jével, az Anthropic Claude-jával vagy a kínai DeepSeek hasonló eszközeivel.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a múlt hónapban „kínosnak” nevezte a kontinens mesterséges intelligencia miatti nehéz helyzetét. „Európa vagy visszatartja magát az adaptációtól, mert nem tudja megvédeni az adatait, és lemond a növekedésről – vagy gyorsan adaptálja a mesterséges intelligenciát, nagymértékben függővé válik és kockáztatja, hogy elveszíti a szabadságát, hogy a saját értékei szerint szervezze gazdaságát” – mondta egy beszédében .

A párizsi székhelyű Mistral AI a múlt héten mutatott be egy modellt, amely állításuk szerint felveszi a versenyt ismertebb amerikai versenytársaival, reményt adva az európai mesterséges intelligenciaiparnak, de még nem tudni, hogy komoly riválisát jelenti-e a mesterséges intelligenciaóriások kínálatának.

EU-s szabályozás

Évekkel azelőtt, hogy a mesterséges intelligencia modelljeinek ellenőrzéséről szóló viták napirendre kerültek volna, az európai törvényhozók megfogalmazták a mesterséges intelligencia törvényt, hogy kontroll alá vonják a vállalatokat az eszközeikből eredő kockázatokért, beleértve a szigorú követelményeket az adatminőség, az emberi felügyelet és a kiberbiztonság területén.

A szabályok be nem tartása az eszközök kényszerű módosítását vagy az éves forgalom, illetve a teljes bevétel akár 3%-át kitevő bírságot is eredményezhet, ami a legnagyobb technológiai vállalatok számára több milliárd dollárt jelenthet.

A mesterséges intelligenciatörvény „kulcsfontosságú eleme a védőkorlátok felállításának. És olyan helyzetbe hozza Európát, hogy alakítsa a globális erőfeszítéseket a technológia veszélyeinek kezelésére” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hónapban az Unió helyzetéről szóló beszédében.

A gyakorlatban azonban a törvény betartatása nehézkesnek bizonyult, mivel számos uniós tagállam még nem hozott létre hatóságokat a betartás ellenőrzésére.

A törvény, más technológiai szabályozásokkal, mint például a digitális piaci törvény és az általános adatvédelmi rendelet, szintén hozzájárult a mesterséges intelligencia alapú termékek európai bevezetésének késedelméhez.

Az Európai Bizottság maga is hallgatólagosan elismerte a szabályozásssal kapcsolatos problémákat. A tavaly bevezetett AI Omnibus jogszabálycsomag enyhítette a mesterséges intelligenciatörvény egyes követelményeit, és 2027 decemberéig meghosszabbította a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó végrehajtási szabályok határidejét – írta meg a CNN.

Forrás: Magyar Hírlap, CNN