Április 3., a Felhőbiztonság Világnapja alkalmából a Genetec Inc. rámutat a fizikai biztonság területén alkalmazott felhőadaptációs modellek, valamint a nagyvállalatok irányítási és működési követelményei közötti eltérésre. A cég ajánlása szerint a nagy szervezeteknek a felhő bevezetését az irányítás, a kockázatkezelés és az üzemeltetési követelmények szemszögéből kell megközelíteniük.
Forrás: IPVM
A vállalati környezetek többsége több száz helyszínt foglal magában, szigorú szabályozási és kiberbiztonsági előírásoknak kell megfelelnie, valamint olyan infrastruktúrára támaszkodik, amelynek éveken át folyamatosan működőképesnek kell maradnia. Amikor a felhőmodellek a bevezetést egyszerű „felhőbe költözésként” állítják be, figyelmen kívül hagyhatják a nagyvállalatok működési realitásait, ami csökkentheti a rugalmasságot és megnehezítheti a hosszú távú ellenálló képesség fenntartását.
„A vállalati fizikai biztonság ritkán működik egyetlen telepítési modell keretein belül, ezért a felhőstratégiáknak ezt a valóságot kell tükrözniük” – mondta Francis Lachance, a Genetec Inc. termékért felelős vezető igazgatója. „A szervezetek párhuzamosan működtetnek felhőalapú, helyszíni (on-premises) és hibrid környezeteket, és rendszereiknek zökkenőmentesen kell működniük mindegyikben. Így tudják a vállalatok fenntartani az irányítást, az átláthatóságot és a kontrollt az olyan környezetek felett, amelyek hosszú éveken át működnek.”
A nagyvállalatok nem az egyszerűség, hanem a rugalmasság miatt választják a hibrid felhőt
A Genetec 2026-os „State of Physical Security” felmérésének eredményei – amelyben több mint 7300 válaszadó vett részt – azt mutatják, hogy a hibrid felhő bevezetése stratégiai tervezési döntés, amelyet hosszú távú működési igények vezérelnek:
- A vállalatok 39%-a a skálázhatóságot nevezi meg a hibrid felhő bevezetésének fő okaként
- 38% a redundanciát említi kulcsfontosságú tényezőként, ami a hosszú távú ellenálló képességre és működési folytonosságra helyezi a hangsúlyt
„A vállalatok számára a felhő olyan működési modell, amelynek képesnek kell lennie ellenállni a folyamatos működési, szabályozási és biztonsági kihívásoknak” – tette hozzá Lachance. „A cél nem az, hogy kizárólag felhőalapúvá váljanak, hanem az, hogy a felhőt úgy alkalmazzák, hogy közben megőrizzék az irányítást és a folytonosságot hosszú távon.”
Az irányítás kerüljön a felhődöntések középpontjába
Vállalati léptékben a felhő bevezetését nem a kényelemnek, hanem az elszámoltathatóságnak kell vezérelnie. A kiberbiztonsági, megfelelőségi és felügyeleti követelményeket már a kezdetektől figyelembe kell venni, nem utólag hozzáadni.
Tervezés hibrid környezetekre
A felhő bevezetése a vállalatoknál ritkán történik egyszerre. A legtöbb szervezet hosszabb ideig párhuzamosan működteti a felhőalapú, helyszíni és peremhálózati (edge) rendszereket. A hibrid környezetek támogatása lehetővé teszi a fokozatos modernizációt, miközben megmarad az ellenőrzés a kritikus infrastruktúra és az érzékeny adatok felett.
A felhő mint működési modell, nem mint végcél
A felhőalapú telepítéseknek erősíteniük kell a fizikai biztonsági rendszerek átláthatóságát és kontrollját, nem pedig teljes mértékben kiváltani a meglévő infrastruktúrát. A hangsúlyt a felhő képességeinek integrálására kell helyezni a meglévő környezetekbe, nem pedig egységes telepítési modellek erőltetésére.
A fizikai biztonsági infrastruktúrát úgy tervezik, hogy éveken át működőképes maradjon, még hálózati zavarok, szolgáltatáskiesések vagy változó gazdasági körülmények esetén is. Az olyan architektúrák, amelyek támogatják az önálló működést és a fokozatos teljesítménycsökkenést (graceful degradation) a felhő-, helyszíni és peremrendszerek között, segítik a szervezeteket a működés folytonosságának fenntartásában, a szabályozási követelmények teljesítésében és a változó kockázatok kezelésében megszakítás nélkül.
Forrás: Genetec
Kapcsolódó cikkek
