A lövedékálló védőmellénynek a ballisztikai kerámia és a traumát mérsékelő rétegeinek elemzése.
A műszaki kerámiákat nagy tisztaságú alkotókból állítják elő, jellemzőik közül kiemelhető
Ezért a műszaki kerámiák gyártását, ellenőrzését szigorú feltételek mellett kell végezni. Átgondolva a lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámiákkal
szemben támasztható kulcstulajdonságokat, elmondható, hogy a megfelelőség megfogalmazásához több anyagtani paraméter (kulcstulajdonság) ismerete szükséges, a felhasználók biztonságának szavatolása céljából. Ki kell emelni, hogy a kulcstulajdonságok olyan mérhető és/vagy számítható adatok, paraméterek, amelyek alapvető szerepet játszanak egy adott kiegészítő védőbetét védőképességének megítéléséhez. A kulcstulajdonságokat mértékeik jellemzik, és ezek vannak közvetlen kapcsolatban a szakemberek által befolyásolható paraméterekkel. A kulcstulajdonságok megadása nem tekinthető rendkívüli követelménynek, hiszen a műszaki kerámiákat felhasználóknál ez természetes igény és egyben gyakorlat is. Márpedig a ballisztikai kerámia a műszaki kerámiáknak egyik alcsoportjába, a funkcionális kerámiák közé sorolható.
A ballisztikai kerámiát tartalmazó kiegészítő védőbetétek meghatározásához a megfelelési követelmény (kulcstulajdonság) az MSZ szabvány [1] alapján, hogy a védőeszköz minden része feleljen meg a lövedékbehatolással és alakváltozással szemben támasztott követelményeknek mind száraz, mind nedves kondicionálás esetében. A megfelelőséget vizsgálófegyverből, a vizsgálandó anyagra leadott lövések alapján értékelik.
Követendőnek tekinthető az angol lövedékálló védőmellény-szabvány [2], amely már kéri az adatok között megadni a kerámia néhány kulcstulajdonságát és a kiegészítő védőbetét részeit, jelesül:
A cikk célkitűzései
Szilánkleválás történik a becsapódó lövedék hatására
A kiegészítő védőbetéttel ellátott védőmellénybe becsapódó, nagy energiájú karabély, puska töltény lövedékek átütő erőivel szemben először a ballisztikai kerámia gátló képessége fejti ki hatását a lövedékek által megtett utak mentén. A lövés felöli oldalon lévő ballisztikai kerámia réteg (körülbelül 10,0 mm vastag) a becsapódó lövedék teljes vagy részbeni progresszív fékezését, energiavesztését, roncsolódását, deformálódását, átmérő növekedését okozza.
A kiegészítő védőbetétben alkalmazott monolit (egy darabból készített) ballisztikai kerámia leggyakrabban alumínium-oxid (Al2O3), amely gyártható eltérő alumínium-oxid tartalommal [3]. Továbbá szükséges hangsúlyozni, hogy a ballisztikai kerámia soha nem jelenik meg egykomponensű (tiszta) alakban. Az előzőekben említettekből következik, hogy a mindennapok gyakorlatában törekedni kell arra, hogy lehetőleg szabványokkal is támogatott műszaki követelmények írják elő a testpáncélokban alkalmazható ballisztikai kerámia összetételét, az adalékanyag mennyiségeket, az ajánlatos törésmechanikai értékeket stb.
A ballisztikai kerámiák testpáncélokban való felhasználhatóságát, a nagy energiával becsapódó lövedékek hatásainak csökkentését, kivédését, bizonyos kerámia tulajdonságok (például keménység, törési szilárdság stb.) biztosítják.
Az alumínium-oxid ballisztikai kerámiák előállításához alkalmazott portechnológia egyes fázisait sokféleképpen lehet megvalósítani, ebből kifolyólag az alakadás során kialakuló tulajdonságokat nagymértékben befolyásolja például
A becsapódott lövedékek hatásaira szilánkok szakadtak ki a ballisztikai kerámia test felöli oldalán (F. Gy. felvétele)
A lövés felöli oldalon, a szilánkkiszóródást, a ballisztikai kerámiára ragasztott aramid szövet réteg hívatott akadályozni (F. Gy. felvétele)
A traumát mérsékelő réteg a védőelem rész műgyantával előre átitatott (pre-peg) aramid szövet rétegekből tevődik össze, amely nyomás alatt melegítve alakul ki. Egyes konstrukcióknál a rétegek egyik oldalán polipropilén fólia (CURV) is lehet. Ez a körülbelül 8,0–9,0 mm vastag védőelem rész bizonyos mértékig hajlékony, és ragasztással kötődik a ballisztikai kerámiához. A traumát mérsékelő réteg fő feladata a becsapódó lövedék hatására keletkező „kalapácsütés” (páncél mögötti tompa sérülés – Behind Armour Blunt trauma) mérséklése.
Traumát mérsékelő réteg : aramid rétegek (sárga szín) között polipropilén fólia (fekete szín) rétegek (F. Gy. felvétele)
A röntgendiffrakciós (XRD) diagnosztika [4] rendkívül kis mennyiségű kerámiamintából képes értékelésre alkalmas adatokat biztosítani. A röntgendiffrakció olyan módszer, amely alkalmas egy olyan diffraktogram létrehozására, amelyben az intenzitás csúcsok vízszintes tengelyen való helyei adják meg az anyagra jellemző értékeket, vagyis a vizsgált anyag minőségét. A módszer segíti a kerámiák ásványos összetételének megismerését, az összehasonlíthatóságukat.
XRD módszerrel elemzett ballisztikai kerámia kulcstulajdonságai: a vizsgált mintában jelen van
Így, az értékelés szerint a minta összesen 92,82 % alumínium-oxid tartalmú. A röntgendiffrakciós felvételen az azonosító reflexiósorozat specifikusan éles és csúcsos reflexiókból tevődik össze, ami alfa Al2O3-re jellemző. Ebből a megállapításból a hevítés hőmérsékletre lehet következtetni, mivel az alumínium-oxid 1200–1300 Celsius-fok hőmérsékleten alakul át alfa Al2O3-á.
A ballisztikai kerámiák lokális mechanikai tulajdonságának, a mikro keménységének megállapításához mikro Vickers keménységmérő berendezést alkalmaznak, amikor is 136° csúcsszögű, négyzet keresztmetszetű gyémánt gúlát nyomnak meghatározott terhelőerővel és terhelési idővel a próbadarab mikroszkópban kiválasztott felületébe. A mikro Vickers keménység a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa. A lenyomat felületének meghatározásához a terhelés megszüntetése és a mérőfej kiemelése után a négyzet alakú lenyomat átlóit (d) mérik mikroszkópban. Szükséges megjegyezni, hogy a kerámia alakítható (plastic zone) és a rugalmas (elastic region) tulajdonságai miatt a négyzet alakú lenyomatnak két átló mérete keletkezik, mégpedig: dmax-a terhelés maximumánál, és d0-a terhelés megszüntetése után. A keménység értékének egysége lehet GPa, lehet HV -Vickers (1 GPa = 98,1 HV).
Esetenként megadják a ballisztikai kerámia karcolhatósága alapján megállapítható Mohs-féle keménységi adatot is.
Forcipol polírozó gép (F. Gy. felvétele)
Egy konkrét minta vizsgálatánál a kiemelt Al2O3 kerámia próbatestet a méréshez rögzíteni (beágyazni) kell. Ez történhet
A beágyazási műveletet követi a beágyazott minta felületének több lépcsőben, egyre finomabb szemcsenagyságú korongok segítségével történő megmunkálása csiszolással, például kéttárcsás Forcipol polírozó gépen. Az előkészítő munkálatokat követő mikroszkópi vizsgálattal megállapítható a próbatest fázisai, azok mennyiségei-, alakzatai, az alakzatok méretei a minta tükörsima felületén.
Al2O3 lapka kulcstulajdonságai:
(1) mikroszerkezet (50×)
(2) a1-3 fázis keménységei 9,7 GPa, 8,8 GPa és 8,8 GPa
(3) b1-2 fázis keménységei 13,7 GPa, 15,5 GPa (F. Gy. felvétele)
A Vickers keménység mérése alapján, a benyomódás felhasználható a ballisztikai kerámia egy másik kulcstulajdonságának, a kvázisztatikus repedésterjedéssel szembeni ellenállás (KÍC) mérésére is.
A rugalmassági modulus (E) a ballisztikai kerámia merevségéről nyújt információt. Számítható a nyomó vagy a hajlító igénybevételkor ébredő normál feszültség (σ) hatására bekövetkező fajlagos méretváltozással (ε):
σ = E.ε (GPa)
összefüggés szerint
Továbbá egy meghatározott hosszúságú ballisztikai kerámia rugalmassági modulusa (E) számítható ultrahang segítségével is azzal, hogy bemérik azt az időt, amely alatt az ultrahang befutja a megadott hosszt.
A Weibull modulus (m) a szilárdság (repedés kialakulásával szembeni ellenállás) egyenletességére jellemző adat és a Weibull statisztikával jellemzik [5] és a 3 vagy 4 pontos módszerrel mérik.
A cikk korlátozott terjedelmére való tekintettel csak megemlítem, hogy a ballisztikai kerámia további kulcstulajdonságait is célszerű elemezni a felhasználók nagyobb biztonsága érdekében, nevezetesen
A ballisztikai kerámia és a traumát mérsékelő rétegek kulcstulajdonságainak meghatározása az alkalmazó elemi érdeke, ezért szükséges a rétegek fizikai-és kémiai tulajdonságainak, anyagjellemzőinek (kulcstulajdonságok) ismerete, ellenőrzése.
Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégium elnöke
Felhasznált irodalom
A lövedékálló védőmellények, más néven testpáncélok vagy golyóálló mellények is öregszenek az idővel, ezért fontos időszakos vizsgálatuk – „In-Service Testing” – kockázatértékeléssel.
A lövedékálló védőmellény esetében műszaki meggondolások alapján, nem jogilag értelmezve, a jótállási vagy garanciaidő alatt, vagy a csereidőnek nevezett időintervallumokban, vagy a mellények műszaki használhatóságának időpontjáig a testpáncélokat gyártónak, forgalmazónak olyan harcászati műszaki követelményeket (HMK) kell garantálni, amelyek biztosítják, hogy az egyéni védőeszközök a viselőjüket megvédik azoktól a kockázatoktól, amelyek ellen tervezték és gyártották. Nem minősíthető rendkívülinek, ha a vevő termékfelelősségi biztosítást is kér a testpáncélokra, a balesetet szenvedett személy javára szólóan a jótállási időre, például a lövedékállóságra vonatkozóan.
A testpáncélok, lövedékálló védőmellények használói számára azonban a garancia akkor lehet megnyugtató, ha az megfelelő időszakos vizsgálati módszer – „In-Service Testing” – alkalmazásával, figyelemmel a testpáncélokkal szemben támasztott szigorodó biztonsági követelményekre, a fegyver- és lövedékfejlesztésekre, lehetővé teszi a ballisztikus hatásokat gátló védőanyag pillanatnyi paramétereinek bemérését, az elváltozások kimutatását, az esetleges védőeszközben bekövetkező degradáció nyomon követését. Emlékezzünk a Forest Hills-ben (1, 6) történtekre!
A kanadai Biokinetics and Associates Ltd. témával kapcsolatban már 2007. évben végzett statisztikai felmérést, olyan célcsoportban, ahol tömegesen használtak lövedékálló mellényt. A felméréseiben adott kérdések között szerepelt a következő is: „Jelenleg alkalmaz e valamilyen időszakos vizsgálatot a használt testpáncélok esetében?”
1923-ban, Washingtonban tesztelik a golyóálló mellényt (en.wikipedia.org)
A NIJ (US National Institute of Justice) együttműködve az Electronics and Electrical Engineering Laboratory-val kutatásokat végezett arra vonatkozóan, hogy mesterséges öregítés módszerével, rövid idő alatt, miképpen lehet nyomon követni a testpáncélok védőanyagainak használat közbeni esetleges degradációját?
A jelen írás alapvető célja bemutatni, ajánlani egy olyan módszert, a kockázatértékelést, amelynek segítségével a testpáncélok, lövedékálló védőmellények anyagainak esetleges veszélyes következményekkel járható elváltozásai, időszakosan végzett vizsgálatokkal – „In-Service Testing” –, még időben, felismerhetővé válnak.
(Kiegészítő védőbetét nélkül)
|
Veszélyforrás |
Kockázati tényező |
Biztonsági követelmények |
|
Degradáció |
termikus |
Legalább 5 év garancia a ballisztikus védőanyagokra, a testpáncél kidolgozására és legalább 18 hónap a borítóhuzatra. |
|
Kényelmetlen a viselés során |
Nem megfelelő a kényelem |
Megfelelő kialakítása a testpáncélnak és illesztése a felső ruházathoz („pulóver zubbony”) |
|
Viselhetőség (WR) (3) |
A A = védőeszköz tömege (lbs) |
Kényelem, komfort |
|
Egyesített tényező (CR) |
WR × V50 WR = viselhetőség |
Nagyobb CR jelentése: viselhetőbb, jobban véd |
|
Fonal szakítószilárdsága csökkenése |
Teljes lövedékáthatolás |
az esetleges fonal szakítószilárdságának csökkenése ellenőrzése |
|
PE-alapú, szálerősítésű kompozit azonosítása diffaktogram alapján |
Nem megfelelő a minőség |
A megrendelt minőség biztosítása |
|
Ballisztikai védőképesség (m/sec) |
Teljes lövedékáthatolás |
|
|
Szakítóerő (N)*
Szakadási nyúlás (%)*
* 50 ±0,5 mm × 200 ±1,0 mm méretű minták (4) |
Teljes lövedékáthatolás |
A megrendelt minőség biztosítása |
|
Rugalmassági modulus (E) |
σ = húzó- vagy nyomófeszültség |
A megrendelt minőség biztosítása |
Az értékelést a védőeszköz kiválasztásakor, a rendelkezésre álló információk – minősítő bizonyítvány, használati útmutató, elvárt gyakorlata a használatnak, használati tapasztalatok, számítások végzése stb. – alapján kell végrehajtani!
Részlet az NIJ (US National Institute of Justice) által kidolgozott védőmellény kockázatértékelési feladatlapból (5)
Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégiuma elnöke
Irodalom
A lövedékálló védőmellények beszerzésekor ki kell választani az ajánlatokból a lehető legnagyobb biztonságot és megbízhatóságot kínáló védőeszközt.
A megbízhatóság fogalma alatt a lövedékálló védőmellénynek azt a tulajdonságát kell érteni, hogy az a szállítási szerződésben meghatározott ideig megtartja védőképességét és választott funkcióit, természetesen szakszerű használat és karbantartás mellett. Az eligazodást segíthetik (segítik) a rendelkezésre álló, megfelelően értékelhető szabványok, rendeletek.
A szabványokra vonatkozóan azonban szükséges megemlíteni, hogy a piaci igényeknek való megfelelésre és a hatékonyságra való tekintettel javasolt az összes szabványt 10 éves korszerűsítési ciklusba sorolni [1]. A rendeletek esetén, mint például azEurópai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) számú rendelet 17. cikkében, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ott csak a védelmi szintet jelölik (NIJ IIIA).A szükséges tartalom a védelmi szint meghatározásához ebben a szabványban szerepel: NIJ Standard-0101.06. IIIA)Azonban a rendeletben megadott tartalom kifogásolható, mivel a NIJ Standard-0101.06 nem egyenlő például a NIJ Standard időben előbb megjelent szabványainak [2., 3., 4., 5.]. követelményeivel.
A ballisztikus hatásokat gátló testpáncélok védelmi szintjének megállapításakor – többek között – szabványokban meghatározottak szerint mérik a vizsgált védőeszköz test felőli oldalán a lövedék becsapódásának hatására a háttéranyagban (plasztilin) létrejött maradandó alakváltozás legnagyobb mélységét az eredeti felszíntől kiindulva.
A NIJ Standard-0101.06 szerint a testpáncélok megfelelőségének követelményei közé tartozik, hogy
A háttéranyagban létrejövő lenyomatmélységek – ezek modellezik a traumahatást – elemzésével lehet megítélni azt, hogy az adott testpáncél milyen mértékben képes védelmet biztosítani a tompított sérüléssel (blunt trauma) szemben.
A cikk célkitűzése bemutatni a NIJ Standard-0101.06 szerinti megfelelőség, matematikai statisztikában használt módszerével történő elemzését, a középértéktől eltérés határának számításával.
A testpáncél lövedékállósági vizsgálata során ezt a jellemzőt akkor kell kiszámolni, ha bármelyik lenyomatmélység (traumahatás) meghaladta a 44 mm nagyságot, de nem haladta meg az 50 mm-t, egy statisztikai sokaságból, véletlenszerűen kiválasztott, meghatározott számú védőeszközön, a mintán.
Yu = Ῡ + k1 • s
ahol
Meghatározható a vizsgálólövedékek becsapódásainak hatásaira, például a megjelölt szabvány szerint, 8 darab szárazon kondicionált és 4 darab nedvesen kondicionált állapotú lövedékálló védőbetétek háttéranyagaiban létrejött maradandó alakváltozások, legnagyobb mélységei alapján. Az adatokra alapozott elemzés során a bizonytalanság csökkenthető, ha a minták száma nő.
ahol
Yi = vizsgálólövedékek becsapódásainak hatásaira a háttéranyagban létrejött maradandó alakváltozások legnagyobb mélységei (BFS), a kijelölt felszíntől mérve
N = szabályos találatok száma
ahol
A z1–p normál eloszlás (normális eloszlású változó kritikus értéke) nagyobb az 1–p valószínűségével.
 |
 |
A Z1–γ normál eloszlás (normális eloszlású változó kritikus értéke) nagyobb az 1–γ valószínűségével.
A szabványnak [3] megfelelően elemezve a BFS mérések eredményeit, a lenyomatmélységek legalább 80 százaléka (p = 0,80), 95 százalékos valószínűség (γ = 0,95) mellett, nem lehet 44 mm-nél nagyobb. A normál eloszlás kritikus értékei meghatározhatók számítással vagy kikereshetők táblázatokból
Ha:
Z1–γ = Z0,05 = 1,645
Z1–p = Z0,20 = 0,842 és az
N = 12
Akkor:
Így:
A szórás azt méri, hogy az értékek a várható értéktől (középértéktől) milyen mértékben térnek el.
 |
| k1 érték az összes lenyomatmélység 80 százalékán, 95 százalékos valószínűség mellett |
Lövedékálló védőbetét test felőli oldalán, utolsó rétegként elhelyezett, traumahatást jelző lexan (0,3 mm vastag) lemezre fröccsent plasztilin darabok, 5,0 m vizsgálati távolságból leadott, .44 Magnum SWC vizsgálólövedék hatására (dombmagasság 20 mm) (Frank György felvétele)
Átlag BFS + 1,568 • k1 ≤ 44 mm
Eur. Ing. Frank György, címzetes docens, az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke, SzVMSzK mérnökszakértő (B5)
A szerző kutatásai alapján bemutatja, miként lehet a lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámiát azonosítani a röntgendiffrakciós (XRD, röntgensugár-elhajlás) módszerrel, az atomsíkok közti rácssíktávolságok alapján.
Amikor ballisztikai kerámiáról beszélünk, akkor gondolhatunk a lövedékálló védőmellényben leggyakrabban használtak közül, például
A speciális célokra alkalmazottak közül például
A széles választékra való tekintettel a szakemberek mindennapi munkájuk kapcsán olyan feladattal szembesülhetnek, amely során a lövedékálló védőmellényben alkalmazott kiegészítő védőbetét ballisztikai kerámia rétegének azonosítását kell elvégezni.
A fentiekből következően célszerű arra törekedni, hogy lehetőleg szabványokkal is támogatott harcászati műszaki követelmény (HMK) írja elő a testpáncélokban alkalmazható ballisztikai kerámiát és annak ellenőrzésének protokollját. Már csak azért is, mivel az 1/2009. (I. 30.) HM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint: „A rendszeresítésre tervezett hadfelszerelési anyagra, katonai védőeszközre vonatkozó harcászati műszaki követelményt (HMK) az alkalmazó határozza meg.”
Alakra formázott kiegészítő védőbetét monolit ballisztikai kerámia (10 mm), kráterek a test felőli oldalon (Frank György felvétele) – 1. ábra
A kutatásokról
Ez a tanulmány a lövedékálló védőmellényben használt ballisztikai kerámia anyagjellemzőit behatárolni igyekvő kutatásaimnak folytatása. A tanulmány első része megjelent „A lövedékálló védőmellény alapanyagai és a degradáció veszélye. A ballisztikai kerámia laboratóriumi vizsgálata.” címmel (4), a második rész „Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel” címmel (5) jelent meg. Jelen tanulmány csak a testpáncélokban alkalmazható alumínium-oxid ballisztikai kerámia azonosítását mutatja be, XRD módszerrel előállított diffraktogram adataiból számítva, az atomsíkok közti rácstávolságok alapján és egy adatbázis (Powder Diffraction Files) segítségével. Úgy gondolom, hogy a védőanyag típusának egyértelmű meghatározása minden vizsgálatnak a kiindulási pontja, amit jól érzékeltet például a nagyteljesítményű ballisztikai kerámiákat gyártó CeramTec-ETEC GmbH (Németország) alábbi választéka. Nem lehet mellékes a védelem kialakításakor, hogy melyik típust építik be a lövedékálló védőmellénybe (1. táblázat).
|
|
Alotec 96 SB |
Alotec 98 SB |
Alotec 99 SB |
Alocor 100 |
|
Sűrűség [ρ, g/cm3] |
3,75 |
3,80 |
3,87 |
> 3,97 |
|
Keménység [HV(5), GPa] |
12,5 |
13,5 |
15 |
21 |
1. táblázat
Ismeretlen, nagyteljesítményű ballisztikai kerámia azonosítása számítással, XRD módszerrel előállított diffraktogram, az atomsíkok közti rácssíktávolságok alapján
Mielőtt elmerülünk a részletekben, célszerű minél pontosabban körülírni a röntgendiffrakciós (XRD) diagnosztika lényegét. A röntgendiffrakciós diagnosztika rendkívül kis mennyiségű mintából képes értékelésre alkalmas adatokat biztosítani. A röntgendiffarkció (röntgensugár-elhajlás) olyan méretű kristályok tanulmányozását biztosítja, amelyek nagyságrendekkel az ember által közvetlenül érzékelhetők alatt vannak, ezek a méretek már atomi és molekuláris nagyságrendek. A röntgendiffrakció olyan módszer, amely alkalmas egy olyan diffraktogram létrehozására, amelyben az intenzitás csúcsok vízszintes tengelyen való helyei adják meg az anyagra jellemző értékeket, vagyis a vizsgált anyag minőségét.
Az ismeretlen ballisztikai kerámia diffraktogramja – 2. ábra
A 2. ábrán látható, hogy a csúcsok 10–70 fok tartományban esnek, és a helyeik pontosan meghatározhatók. Így a szögértékekből (θ), a Bragg-egyenlet alapján, számíthatók a hozzájuk tartozó rácssíktávolságok (d).
A Bragg-egyenlet szerint
2d sin θ = n λ, ahol
d = az atomsíkok közti rácssíkok távolsága (Ǻ)
θ = a rácssíkok és a röntgen nyaláb által bezárt szög,
n = természetes szám (1, 2, 3 …),
λ = a diffraktálandó röntgennyaláb hullámhossza (Ǻ)
Alapfeltétel: λ ~ d
A három legerősebb csúcs szögértékeiből, a Bragg-egyenlet alapján számított rácssíktávolságok (1,6085 Ǻ, 2,0880 Ǻ, 2,5683 Ǻ), az adatbázisban (Powder Diffraction Files), az aluminium-oxid értékeit (1,60 Ǻ, 2,09 Ǻ, 2,55 Ǻ) közelítették meg.
|
2θ |
d (Ǻ) |
|
25,8 |
3,4707 |
|
35 |
2,5683 |
|
37,9 |
2,3928 |
|
43,5 |
2,0880 |
|
52,5 |
1,7471 |
|
57,5 |
1,6085 |
|
59,9 |
1,5503 |
|
61,5 |
1,5197 |
A csúcsok helyei és a hozzájuk tartozó, Bragg-egyenlet alapján számított atomsíkok közti rácssíktávolságok („ujjnyomok”) – 2. táblázat
Az XRD módszerrel előállított diffraktogram, az atomsíkok közti rácssíktávolságok („ujjnyomok”) alapján végzett számítás alapján megállapítható, hogy az ismeretlen, nagyteljesítményű ballisztikai kerámiaanyaga: alumínium oxid (Al2O3).
Összefoglalás
Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégium elnöke
Irodalomjegyzék
A biztonsági szakértőknek ma már több száz elemmel kell számolniuk munkájuk során, és ez a világ egyre összetettebb és bonyolultabb. A biztonságtechnika periódusos táblája ebben segít eligazodni kicsit, ugyanis a 2014-ben ismeretes főbb elemeket tartalmazza, és vizuálisan ábrázolja, hogyan illeszkednek egymáshoz az egyes elemek.
Általános őrzés-védelmi kockázatok
A biztonsági szakembereknek jól kell érteniük az informatikához (is)
Adattárolási kapacitás kalkulátor a Boschtól
Az CEIA postai küldemény átvizsgáló készüléke, valamint kifejezetten mobiltelefonok keresésére kifejlesztett (MSD) eszköze olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a piacon kimagasló pozíciót biztosítanak a termékek számára.
Az EMIS-MAIL típusnevű postai küldemény átvizsgáló készülék – köznapi nevén levélbomba kereső – nem csak levelek, hanem 7,5 cm vastagságot meg nem haladó kis csomagok átvizsgálására is képes. A levelek síkbeli kiterjedése elérheti akár 45×100 cm is, azaz lehetséges az A2 méretű küldemények, csomagok átvizsgálása is. A konkurens levélbomba keresőkkel szemben az EMIS-MAIL alkalmas radioaktív anyagok (izotópok és szennyezett anyagok), lőszerek és gyutacsok felderítésére, ezzel kategóriájában egyedülálló termék a piacon.
Az EMIS-MAIL 12 órás hálózati áramkimaradás alatt is zavartalanul üzemel a beépített NiMH akkumulátorok segítségével, melyek 6 órás hálózati táplálás alatti üzemben automatikusan feltöltődnek. A készülék rendelkezik egy OLED grafikus kijelzővel, melyről a működési jellemzők mellett hasznos statisztikai adatok olvashatóak le, például az átvizsgált küldemények vagy a riasztások száma vagy az akkumulátorok állapota. Az EMIS-MAIL rendelkezik öndiagnosztikai rendszerrel is, amely külön lekérés nélkül figyelmeztet bármilyen meghibásodásra.
Az MSD-t kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték
A CEIA másik jelentős fejlesztése, az MSD (Magneto Static Detector) érzékelő eszköz új szegmenst követel magának a biztonságtechnikai eszközök piacán, mivel kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték. Az eszköz alkalmas arra, hogy a körülötte 1 méteres sugarú körben elhaladó mobiltelefonokat érzékelje és hang, valamint fényjelzéssel jelezze is. Minderre attól függetlenül képes, hogy a mobiltelefon be- vagy kikapcsolt állapotban van. A detektálási hatótávolság könnyen növelhető, például két MSD oszlop egymástól 2 méterre való elhelyezésével már 4 méter széles terület tartható teljes ellenőrzés alatt.
Az MSD egyik legfontosabb felhasználási területe a büntetés-végrehajtási intézményekben van, ahol a készülékkel teljesen kiküszöbölhető, hogy akár az elítéltek, akár a látogatók bejuttassanak mobiltelefont a védett területre. Az MSD nem igényel semmiféle telepítést, csak le kell tenni a helyére és be kell kapcsolni. Mivel a készülék képes téglafalon, üvegen, betonon, gipszkartonon és minden más olyan anyagon keresztül is detektálni, amely nem árnyékolja le a mágneses teret, az MSD könnyen elrejthető. Amellett, hogy a detektor teljesen vízálló, így akár külső térben, esőben is üzemeltethető, az MSD képes akkumulátoros és hálózati tápellátással is működni.
Forgalmazó – Z&Z Biztonságtechnika Kft.
Kapcsolódó cikkek:
Az általános őrzés-védelmi kockázatok feltárásakor az adatvédelemtől kezdve, az objektum helyén, környezetén át egészen a megbízó tevékenységéig számos szempontot kell figyelembe venni.
Az általános őrzés-védelmi kockázatok ismertetésekor induljunk ki az őrzés-védelem definíciójából, miszerint az őrzés-védelem nem más, mint:
a védendő személy, szervezet vagy objektum rendeltetésszerű működését veszélyeztető szándékos, jogellenes cselekmények megelőzésére, illetve elhárítására irányuló eszközök és tevékenységek rendszere.
Amikor védett vagyonról beszélünk, akkor mindenképpen tekintettel kell lenni az úgynevezett adatvagyonra is. A védendő adat vagy információ jelenléte, alapjában véve őrzés-védelmi kockázatot jelent, de a rendeltetésszerű működést veszélyeztető kockázatok vagy rendkívüli helyzet esetében kiemelt kockázatkezelést igényelhet. Az adatvagyon minősítésétől függően akár jelentős mértékben is növelheti a biztonsági kockázat szintjét, ezért fontos figyelembe venni az őrzés-védelmi kockázatok és ezzel együtt a védelmi feladatokat meghatározásakor is.
Befolyásolhatják a kockázati szintet a környező épületek funkciói, a megközelíthetőség, a környék infrastruktúrája, közbiztonsága is.
Általános őrzés-védelmi szempontból felmerülő kockázatok esetében feltétlenül vizsgálni kell, hogy megbízó milyen egyéb jellemzői lehetnek hatással az őrzés-védelmi feladatra. Kockázatot befolyásoló jellemző lehet a megbízó verseny- vagy a közszférában betöltött szerepe, pozíciója. További kockázatnövelő tényező lehet a megbízó tevékenysége, a tevékenységének különböző vonatkozású hatásai más szervezetekre, vállalkozásokra, a társadalomra vagy akár az egyénre is. Ilyen hatás lehet, például ha a megbízó tőkeerősebb, mint a versenyszféra adott területén a vetélytársai, vagy ha a megbízó tevékenységéből adódóan veszélyes anyagokkal foglalkozik. Kockázatnövelő tényező a megbízó médiaszereplése, illetve annak gyakorisága. Ezek a jellemzők befolyásolják a szolgáltató által védett objektumba belépő ügyfelek körét, az ügyfélforgalom nagyságát, a megbízó közmegítélését, ezáltal a megbízó objektumaiban az őrzés-védelmi feladatokat is.
Az őrzés-védelem legnagyobb részét az objektumvédelem teszi ki. A hazai bűnügyi statisztikákból kiindulva az ismerté vált bűncselekmények 65 százaléka vagyon ellen irányul (táblázat).
| Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények |
2007. év |
2008. év |
||
|
száma |
aránya (%) |
száma |
aránya (%) |
|
|
276 193 |
64,7% |
265 755 |
65,1 |
|
Figyelembe véve a bűnügyi statisztikákat az őrzés-védelmi feladatok jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése teszi ki. Ilyen típusú kockázatok kezelésére a megbízó részéről megfelelő intézkedés valamilyen be- és kilépési rend bevezetése és az élőerő általi folyamatos fenntartása és ezzel együtt a védett objektumban való tartózkodás szabályozása. Fontos megjegyezni, hogy be- és kiléptetéskor nem csak a személyforgalomra kell gondolnunk, hanem az objektum területére be- vagy onnan kilépő gépjárművekre is. Be- és kiléptetési rend kialakításakor célszerű valamilyen regisztráció bevezetése. A védett objektumba rendszeresen be- és kilépő személyek, például az ott dolgozók és az oda eseti alkalommal be- és kilépni akaró személyek például vendégek, ügyfelek vagy karbantartó személyzet részére. Ezzel együtt szükséges a gépjárművek regisztrációja valamint adott esetben a gépjárművek átvizsgálása is. A regisztráció vagy beléptetés kezelésére alkalmazhatunk csak papíralapú rendszert, elektronikus beléptetőrendszert, illetve a kettő kombinációját. Gyakorlatban a beléptetési rend a védett objektumba történő jogosulatlan belépés kockázatát oldja meg. Az épületben való tartózkodás rendje általában arról szól, hogy az eseti alkalommal belépők épületen belüli mozgásáért ki a felelős, illetve hogy az épületen belül az eseti belépők ne mozogjanak felügyelet nélküli. A vagyon elleni bűncselekmények kockázatának megoldását segíti a kulcskezelési rend, amelyben szabályozva van, hogy különböző helyiségek kulcsait kik jogosultak felvenni, illetve a kulcsok felvételét és leadását hogyan kell dokumentálni.
A vagyon elleni bűncselekmények kockázatát csökkenti az anyagok, eszközök a megbízó területére történő be- és kiszállításának szabályozása. Természetesen ezek az intézkedések elsősorban a megbízó vagyonának, értéktárgyainak a megóvására irányulnak, de ezzel együtt növelik a védett objektum területén tartózkodók saját értékeinek biztonságát.
Kiemelt kockázatú intézmények esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a levél jellegű küldemények kockázatát. Ide tartoznak a rendőrségi szakzsargonban bűnös szándékú robbanó postai küldeményeknek nevezett levélbombák vagy más postai küldeménynek, csomagnak álcázott robbanóeszközök, vagy valamilyen fertőző anyaggal szennyezett levelek, és bizonyos elkövetői körökben egyre inkább terjedő olyan küldemények, amelyek valós fenyegetést jelentő szerkezetet, anyagot nem tartalmaznak, de néhány jellemzőjük megegyezik ilyen küldeményekével. Az ilyen küldemények alkalmasak lehetnek pánik okozásra, a rendeltetésszerű működés megzavarására és speciális felderítő eszközök használata nélkül hatósági eljárás kiváltására, ez pedig a rendeltetésszerű működés részleges vagy teljes leállítását eredményezheti.
A megbízó szempontjából különös jelentősége van az ilyen típusú kockázatnak, hiszen ez a fajta kockázat egyszerre hordozza magában az életveszély, valamint jelentős anyagi kár bekövetkezésének és a rendeltetésszerű működés zavarásának vagy leállásának lehetőségét. Ilyen kockázat hatásos kezelése csak speciális eszközökkel lehetséges. Ha nincs a védett objektumra és a védelmi feladatot ellátó biztonsági szolgálatra vonatkozó olyan intézkedési rend, amelyet a rendőrség elfogad, akkor egy esetleg bekövetkező ilyen esetben az intézkedő hatóság kiürítéssel, azaz a rendeltetésszerű működés teljes felfüggesztésével kezdi meg az intézkedést.
A kockázatok ismertetéséhez tisztáznunk kell, hogy az őrzés-védelem szempontjából mit értünk kockázat vagy kockázati tényező alatt.
Kockázat vagy kockázati tényező olyan szándékos vagy gondatlan magatartás – és ezek következtében várhatóan bekövetkező esemény, illetve azok bekövetkezését lehetővé tevő vagy elősegítő körülmény –, amely a védendő személy életére, testi épségére, a védendő vagyonra, beleértve az adatvagyont is vagy a védendő objektum, szervezet rendeltetésszerű működésére veszélyes lehet.
A kockázati besorolás nagyon sok körülmény függvénye. E körülmények feltárása, megismerése
azaz a kockázatelemzéssel valósul meg.
A kockázatelemzés során feltárt kockázati tényezők kezelését a hozzájuk rendelt biztonsági intézkedésekkel lehet megvalósítani. Ebből az következik, hogy egy adott rendszer biztonsága nem más, mint a rendszert veszélyeztető, megfelelő körültekintéssel felmért kockázati tényezők kezelése, a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. A biztonság és a költségek összefüggését elemezve, megállapíthatjuk, hogy valamilyen feltárt kockázati tényező bekövetkezésének megelőzése legtöbb esetben olcsóbb, mint a bekövetkezés utáni kárelhárítás. Ezért a kockázatkezelés során a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező események megelőzésétől haladunk, a legkevésbé valószínű események bekövetkezésének megelőzéséig, illetve a bekövetkezés utáni kárelhárításig. A kockázatkezelés őrzés-védelmi szempontból akkor lesz hatékony, ha a megvalósított védelmi intézkedések a megelőzést szolgálják.
A kezelendő kockázatok nagyon sokfélék lehetnek, ezért érdemes csoportosítani azokat, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyan használjuk fel. Általában a biztonsági jellegű kockázatelemzések során feltárt kockázatok, három kockázatkezelési csoportra oszthatók:
A kockázatelemzés során a feltárt kockázati tényezőket rendezve, azokhoz ideális megoldásokat, biztonsági intézkedéseket, eszközöket rendelünk. Következő lépésként az adott megoldás aktuális és ideális állapotát hasonlítjuk össze, valamilyen értéket rendelünk a jelenlegi állapothoz. Ezzel együtt meghatározzuk a szükséges teendőket az erőforrások függvényében az ideális állapot megközelítésére vagy elérésére. A következő táblázatban néhány példa olvasható (táblázat).
| Kockázat | Javasolt megoldás |
Értékelés
|
Teendők |
| Általános őrzés-védelmi kockázatok |
82,35%
|
||
| Vagyon elleni bűncselekmények | mechanikai védelem |
80
|
földszinti és I. emeleti nyílászárók fóliázása |
| CCTV-rendszer |
70
|
kültéri kamerák cseréje | |
| riasztórendszer |
100
|
– | |
| élőerő (létszáma) |
100
|
– | |
| beléptetési rend, kísérés |
80
|
felülvizsgálat adatkezelési szempontból | |
| objektum területén való tartózkodás szabályozása |
90
|
engedély | |
| kulcskezelés |
50
|
főkulcs rendszer | |
| anyag, eszköz be- és kiszállítás szabályozása |
80
|
aláírás minták | |
| ruházat átvizsgálása (fémkereső) |
90
|
folyamatos képzés | |
| csomagátvizsgálás (röntgensugaras eszköz) |
90
|
folyamatos képzés | |
| Postai küldemények kockázata, közveszéllyel történő fenyegetés | csomagátvizsgálás (röntgensugaras eszköz) |
90
|
folyamatos képzés |
| levélvizsgálat |
90
|
folyamatos képzés | |
| robbanóanyag-maradvány kimutatása |
90
|
folyamatos képzés | |
| kutatási eljárás |
90
|
gyakorlás | |
| rendkívüli helyzet kezelése |
70
|
részletesebb szabályozás | |
| beléptetési rend |
80
|
||
| kiürítés |
60
|
differenciálás (tűz vagy közveszéllyel fenyegetés esetén stb.) | |
| Működés fenntarthatóságának kockázata |
66,67%
|
||
| Rendkívüli helyzet | intézkedési terv kidolgozása |
70
|
részletesebb szabályozás |
| Őrzés-védelmi szolgáltató kockázata | az őrzés-védelmi feladat ellátásának rendszeres ellenőrzése |
70
|
az ellenőrzés szabályozása |
| Külső beszállító, szolgáltató kockázata | rendelkezésre állás, működőképesség rendszeres ellenőrzése |
60
|
szerződések felülvizsgálata, az ellenőrzés szabályozása |
A szerző által készített táblázat
A kockázatelemzés nem egyszeri folyamat, hanem folyamatos tevékenység, amely a már feltárt, de változó illetve az újonnan megjelenő kockázati tényezőkre reagálva befolyásolhatja a végrehajtani kívánt védelmi feladatokat vagy azok végrehajtási fokozatait.
A plombálás és jelöléstechnika történetéről, problémáiról, a ma elérhető megoldásokról és a jövő technológiájáról szólt Noth Péter az MBF III. konferenciáján.
Egyre gyakrabban dézsmálják meg a szállítmányokat, egyre több a belső lopás, ezek ellen egyre újabb és újabb eszközökkel kell védekezni. Noth Péter a vagyonvédelem szükségességének számos területét ismeri, ingatlan értékbecslő, vámügyintéző, műanyag feldolgozó képesítéssel rendelkezik. 2006-ban átvette a Mega Fortris nemzetközi cég 12 kelet-közép európai képviseleteinek irányítását, jelenleg a nemzetközi árufuvarozás szállítmánybiztonságának tökéletesítésén, standardizálásán dolgozik, magyar, dán, holland, svéd, angol és francia együttműködőkkel.
Noth Péter a fórumon hangsúlyozta, a cégek nem engedhetik meg maguknak az olcsó, egyszerű, bármikor manipulálható plombák, zárak használatát, mert nagyon sokat veszíthetnek ezzel.
Tekintse meg az előadásról készült videót!
Az áruvédelmi eszközök, plombák, története messzire nyúlik vissza, a középkorban használt viaszpecsétek a mai plombák ősei. Azután egyre nagyobb zárak, lakatok születtek, majd az 1930-as években elkezdték fejleszteni a ma is használatos biztonsági termékeket. A plombákat, biztonsági szalagokat, címkéket rengeteg helyen használják, de csak akkor töltik be rendeltetésüket, ha megfelelő rendszerek állnak mögöttük, csak roncsolással nyithatók.
E védelmi eszközök használatához három lényeges szempontot sorolt fel az előadó.
• Az első: a megfelelő termék kiválasztása– mire akarjuk használni, hova akarjuk felrakni.
• A második: a megfelelő beszállító, amely garantálja a magas biztonságú nemzetközi minősítésű terméket, és képzett szakemberrel kell felhelyeztetni a zárat, plombát, hogy ne legyen feltörhető.
• A harmadik: az ellenőrzés – követni kell a gyártástól a felhasználásig a plomba útját. Meg kell nézni például, feszesre van-e húzva, megvan-e a plombaszár vége.
Figyelni kell a kamionok tetejét is, a bűnözők megbontják, volt rá eset, hogy éjszaka 6 perc alatt kipakolták ilyen módon a rakományt. Sokan nem gondolná, hogy a raklap aljára lemezt kell rakni, a réseket eltömni, mert itt is megbontható a lezárt rakomány.
„Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsót vegyek”
A szállítmány sok kézen megy át, az olcsó, silány rossz plombát könnyen nyitják, ha nincs rendesen felrakva, egyszerűen el lehet eltávolítani. A gyártó felelőssége előírni, milyen konténerben szállítsák az árut, milyen biztonsági intézkedéseket kell megtenni. Egy zár nem zár – hosszú hajóút alatt a konténerekre minimum két plombát kell tenni, az ajtórudazaton lévő zárszerkezeten is legalább 2 plomba legyen, amelyeknek mindkét része sorszámozott.
Gyakori probléma: nem nézik meg, milyen plombával indították útnak az árut, ezt ajánlatos ellenőrizni. Az előadó felhívta a figyelmet: ovális keresztmetszetű plombát kell választani, a kerek könnyen manipulálható.
A jövőt a rádiófrekvenciás plombák jelentik, több mint 350 alkalommal lehet nyitni, zárni, megjegyzi, mikor, mennyi ideig volt nyitva, zöld LED jelzi, hogy érintetlen, pirosra változik, ha nyitják vagy lemerülőben van. A korszerű kültéri plomba a kamion hátuljára kerülhet, ha bezárják, generál egy sorszámot, ha menet közben nyitották, másik sorszám készül, s azt is megjegyzi, ha manipuláció érte. A terméket holland céggel együtt fejlesztették, 1500 alkalommal lehet használni.
Szintén a jövő a nanotechnológia alkalmazása, nagyon apró nikkel lapkákra a papírpénz gyártásánál használt fémszál melléktermékeinek hasznosításával 3-6 karakter jelölést fel lehet vinni a plombára.
A légi közlekedés biztonsága érdekében a szabályozott ügynöki és ismert beszállítói státusz megszerzésének komoly feltételei vannak, erről tartott előadást Imre Sándor, a DHL Express biztonsági igazgatója, aki egyúttal az MBF új elnöke a III. MBF Konferencián.
A köztudatban az ügynököket öltönyös, fehér inges, elegáns férfiaknak tartják, ám ez a jogkör ennél sokkal bonyolultabb. Az utóbbi évtizedekben egyre több olyan esemény történt, amelyek indokolttá tették a légi közlekedés biztonsága szabályozásának változását.
1988-ban a Panam járaton fennhagyott robbanószerkezet több száz életet követelt, ezután kezdték el a poggyászok és utasok egyeztetését. A 2001 szeptemberében eltérített repülőgépek már eszközök voltak a jóval nagyobb pusztításhoz, ekkor indult el az Európai Unióban az új szabályozás megalkotása. Az utastéren kívül kiterjesztették a biztonsági intézkedéseket a szállítmányokat tartalmazó alsó fedélzetre is.
Régebben a repülőtér személyzete ellenőrizte a szallítmányokat, ma már a szállítmányozó, logisztikai cégek felelőssége az ellenőrzőtt státusz megtartása. A 2008-ban kiadott uniós 300/2008. EK-rendelet, és a 2010-ben kiadott 185/2010. EU-rendelet meghatározza a légi közlekedés biztonsági előírásait, ezekhez kapcsolódik a magyarországi 169/2010 kormányrendelet, és a 22/2013 rendelet, amely a minőségbiztosítással kapcsolatos.
Az ismert szállítói vagy meghatalmazott ügynöki státusz megszerzése komoly feladat, ezek a cégek részesei lesznek a légi közlekedésnek. Mi szükséges ehhez?
Tekintse meg az előadásról készült videót!
Jogszabály határozza meg, ki lehet védelmi tiszt: munkavállalónak kell lennie, közvetlen ellenőrzési és utasítási jogkörrel kell rendelkeznie, más szervezetnél nem tölthet be védelmi pozíciót, külön képzésben kell részesülnie.
A védelmi tervet a Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá, ebben fel kell tüntetni többek között azt, hogyan zajlik az ellenőrzés, az áru és a termék mozgásának ellenőrzése, hogyan védik szállítás közben, milyen dokumentációk kísérik, hogyan adják át. A sérült áru kezelése magasabb kockázatot jelent, erre külön eljárást kell kidolgozni.
A védelmi berendezéseket is Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá, a technológiát pedig a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.
A védelmi személyzethez írásban kell jelentkezni, a felvételi eljárás során fontos személyazonosság megállapítása, a képességei megismerése, 5 évre visszamenőleg a bűnügyi háttér, a foglalkoztatási háttér, korábbi munkahelyek megismerése. A védelmi tevékenységtől eltérő munkát végzők külön képzést kapnak.
Az euró bankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását csak bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások végezhetik.
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) „A modern kor biztonsága” címmel tartotta meg az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Karral közösen azt a konferenciát, amelyen Eur. Ing. Frank György MSc, címzetes docens, az SzVMSzK Szakmai Kollégiuma elnöke: „Az euró készpénz, euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállítás műszaki szabályai az Európai Parlament és a Tanács rendelete alapján” címmel tartott előadást.
Az SzVMSzK, figyelemmel az Európai Parlament és a Tanács1214/2011/EU (2011. november 16.) rendeletére, meghívást küldött ahazai pénzszállítást végző cégek részére, abból a meggondolásból, hogy a pénzszállító cégek a védelemigényüket, a védelmi terveiket a konferencián elhangzottak alapján is tekintsék át, mivel egy vállalkozás csak a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén végezheti euró bankjegyek határon átnyúló közúti szállítását. Írásunkban Frank György előadásának néhány gondolatát idézzük.
A rendelet 16. cikke c) pontjában foglaltak szerint valamely pénzszállító vállalkozás euró bankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását csak úgy végezheti, ha „…a pénzszállító jármű vezetőfülkéjét a járműben tartózkodó pénzszállító biztonsági személyzet minden tagját golyóálló mellénnyel láttak el, amely megfelel legalább a NIJ IIIA VPAM szabvány 5. osztályának vagy azzal egyenértékű szabványnak.”
A pénzszállító jármű vezetőfülkéjének páncélzata a rendelet V. fejezetében leírtak szerint „…a szállítást végző jármű vezetőfülkéje olyan páncélzattal rendelkezzen, amely (…) ellenáll a 7,62 mm × 39 mm kaliberű, Kalasnyikov típusú fegyverek lövedékének, a vasmaggal és (lemezelt) acélköpennyel rendelkező, 7,97 gramm (+/– 0,1 gramm) tömegű lövedéknek, legalább 700 méter/másodperces sebességnek, a 10 méteres (+/– 0,5 méter) lőtávolságnak.”
Az SzVMSzK 58/2013. (08. 27.) számú elnökségi határozata szerint:
