Biztonságtechnikai szakportál

Létesítmények fizikai biztonsági rendszerének üzemeltetése sohasem öncélú feladat, illeszkednie kell az azt létrehozó társaság gazdasági céljaihoz. A biztonsági stratégiája megvalósításának támogatnia kell a gazdasági célok megvalósítást, miközben a szükséges biztonsági kockázatokra megfelelő válaszokat kell adnia.

Áttanulmányozva a témában megjelent szakmai anyagokat, kutakodva a világban meglévő, az ipari létesítmények fizikai védelmét taglaló dokumentumok között, hamar rá kell jönnünk, az angol-szász környezetet kivéve nincs általános szabályozás a témában.

A fizikai védelmet részletező, annak elveit meghatározó dokumentum hazánkban, persze követve az általános európai megoldásokat, az atomenergia felhasználása során a nukleáris anyagok káros hatásainak védelme érdekében kidolgozott szabályozás az egyetlen – bár igen részletese – eljárási rendszer, amely a fizikai védelem megvalósításának szabályairól, illetve a biztonsági zónák létrehozásának módjáról szól.

A „fizikai védelem” kifejezés értelmezése alapvetően meghatározhatja, mi is a feladat ipari létesítmény vagy közforgalmú épület védelmi rendszere kidolgozásakor, tehát a fogalom tisztázása fontos mozzanat. A szakanyagok több esetben adnak használható definíciót, de azt gondolom az általam kigondolt, a minden napi életet jobban követő meghatározás talán többet mond mind a szakemberek, mind a biztonságtechnikában kevésbé járatosak számára.

Fizikai védelemnek nevezzük a személy és vagyonvédelmi funkciókkal telepített rendszerelemek (élőerős védelem, rezsim intézkedések, biztonságtechnikai alrendszerek, azok összetevői) összességét, amelyeket azzal a céllal alakították ki, hogy biztosítsák a védett létesítményben tevékenykedő személyeket, vagyonelemeket, támogassák az adott vállalat gazdasági céljai megvalósítását, a kialakított biztonsági stratégia megvalósításával.

Egy másik, a fizikai védelmet, annak megvalósíthatóságát elemző szakanyag alapkifejezése a biztonsági zóna. Érdemes ennek a fogalmát is tisztázni mielőtt részletesen kifejtenénk a téma feldolgozása során szerezett tapasztalatainkat.

Biztonsági zónának nevezzük a védett létesítmény azon területi, funkcionális egységét, amely biztonsági kockázati szempontból egy egységnek tekinthető, a bevezetésre szánt védelmi intézkedések egységes egészet alkotnak, miközben illeszkedik az egész védett létesítmény komplex, mélységi védelmi elvek alapján kialakított, rendszerébe.

Jogszabályi környezet
A már általam korábban említett szabályozási hiányosság nem jellemző az atomenergia felhasználása körében megalkotott hatósági intézkedésekre. Az atomenergia alkalmazása körében igen részletes szabályrendszer támogatja az üzemeltetőket, így a fizikai védelem kialakítása, a biztonsági zónák meghatározása ebben a tevékenységi mezőben nem kérdéses.

• az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

• 190/2011 (IX. 19. kormányrendelet (az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
• NAÜ ajánlások

A 190/2011 (IX.19.) kormányrendelet igen részletesen meghatározza azokat a védelmi szinteket, melyeket a fizikai védelem kialakítása során biztosítani kell.

Fizikai védelmi szintek nukleáris anyagok alkalmazása esetén

• A-szinten:       szabotázs és jogtalan eltulajdonítás megakadályozása
• B-szinten:       szabotázs és jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentése
• C-szinten:       jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentése
• D-szinten:       alapvető védelmi intézkedések

(Megjegyzés: a jogszabály: a nukleáris anyagokat különböző kategóriákba sorolva írja elő a különböző védelmi szintek alkalmazását.)

Az egyes, előírt védelmi szintek jól érthetőek, félreértések nem lehetnek, a rendelet szövege a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai szerint kerültek meghatározásra.

Fizikai védelmi zónák kialakítása

1. ellenőrzött zóna (legalább D-szintű védelem)
2. őrzött zóna (legalább C-szintű védelem)
3. fokozottan őrzött zóna (legalább B-szintű védelem)
4. belső zóna (legalább A-szintű védelem)

Zónák közötti átjárás: kizárólag ellenőrzött módon történhet

A védelmi szintek és a fizikai védelmi zónák együttese már pontosan érthetővé válik a jogalkotó szándéka a fizikai védelem kidolgozásának mikéntjére Nem mellékes szempont az egyes zónák közötti átjárás, amely csak ellenőrzött módon történhet. Ez a gyakorlatban ellenőrzött átjárókat, belépési pontokat jelent, videotechnikai felügyelet mellett. Mélységében tagolt védelem szakmai szempontból létrehozása alapkövetelmény – lopás, vandalizmus, elemi károk, tűz, terrorizmus stb. megelőzésére, elhárítására. A biztonságtechnikai szakemberek sem találkoznak gyakran biztonsági zónák üzemeltetésével a gyakorlatban, mivel azokat biztonsági kockázatok tekintetében összetett környezetben  alakítják ki. Az ipari létesítmények üzemeltetése biztonsági szempontból is nagy kihívás lehet, a biztonsági zónák fizikai védelmi rendszere kialakításának követnie kell a biztonsági kockázatokat, így fokozva a védelmi intézkedéseket a létesítmény legjobban védett objektumáig.

Paksi Atomerőmű vázlatos elrendezése (A vázlatos elrendezés kizárólag a biztonsági zónák értelmezése érdekében készült, nem a valóságot tükrözi.) 1. ábra

Nem érdektelen néhány szóban összefoglalni a fizikai védelem kialakítása során felhasznált biztonságtechnikai alrendszereket.

Élőerős őrzés-védelem
Az élőerős védelem tekintetében az alkalmazott erőforrások különálló feladatokat látnak el, így egészítve ki a védelmi rendszert egy teljes egésszé.

• FBŐ – Fegyveres Biztonsági Őrség (felállításáról, felhasználásáról külön jogszabály – 27/1998. (VI. 10.) belügyminiszteri rendelet intézkedik)
• Őrszolgálat – a 2005. évi CXXXIII. törvény (köznyelvben a vagyonvédelmi törvény) hatálya alá tartozó őrszolgálatot ellátó szervezet
• TEK – Terrorelhárítási Központ – http://tek.gov.hu

Technikai alrendszerek

• kerítésvédelem (mechanikus védelem elektronikus fedővédelemmel)
• őrjárat ellenőrző rendszer
• beléptetőrendszerek
• CCTV-rendszerek (látható és infratartomány)
• fokozott védelmet igénylő helyiségek kiegészítő védelme
• kommunikációs hálózat (biztonságos kommunikáció, alternatív megoldások)
• monitorközpont (kijelzések, vezérlések, irányító központ)

Természetesen az egyes alrendszerek integrált egységes rendszerben működtethetők hatékonyan. A komplexitásra jellemző adat, hogy az egyes ipari létesítmények CCTV-rendszere több száz videokamerát is tartalmazhat, így a valós események ellenőrzésére csak akkor van lehetőség, ha a háttérben nagy bonyolultságú, dependenciákat (függőségi, alárendeltségi viszonyokat) is magában foglaló képelemző rendszert futtatunk, ellenkező esetben nincs esély az óriási információáradat emberi feldolgozásra. Csak azok a videoképek kerülhetnek az operátorok elé, amelyek valamilyen szempontból fontosak, légyegesek az éppen folyó események tükrében vagy mert azt az operátor maga kiválasztotta.

Ha azt kérdezzük, vajon hány olyan végpont található egy ilyen rendszerben, ahonnan jelzések érkezhetnek a központban szolgálatot teljesítő operátorok számára, akkor bizony meglehetősen elrettentő számot kell mondani: közel húszezer, azaz a rendkívül átgondolt, magas szinten integrált felügyeleti rendszer kidolgozása nem elmulasztható.

Biztonsági kockázatok
Elhagyva a nukleáris anyagok békés célú felhasználásának környezetét, ahol a kormányrendelet meghatározza az alapfenyegetettséget és arra adott válaszként kidolgozandó részletes fizikai védelmi szabályozását, akkor fontos megjegyeznünk, hogy az egyes fizikai védelmi rendszerek kialakítása a meglévő biztonsági kockázatok alapján kell, hogy megtörténjen. Nem nehéz belátni, hogy a már közismert kockázati értékek számítása, majd azok összegzése rendkívüli nehézségeket okozna, mivel az egyes ipari létesítmények rendkívül komplex, így ennek megfelelően rendkívül bonyolult környezetet is feltételeznek.

A fentiek kiküszöbölése érdekében nem az egyes kockázatértékeket adjuk össze, így meghatározva az összes kockázatértéket, hanem a várhatóan bekövetkező esemény adott gazdasági társaság működésére történő hatása alapján határozunk meg kockázati szinteket, és annak megfelelően soroljuk be az egyes biztonsági zónákat.

Az természetesen tény ebben az esetben is, hogy az egyes biztonsági kockázatú zónákban telepíteni kívánt biztonságtechnikai eszközöket, élőerős védelem módját, és a szükséges rezsimintézkedéseket előzetesen ki kell dolgozni. A meghatározott biztonsági zónákhoz így már könnyen hozzá tudjuk rendelni a szükséges védelmi intézkedéseket.

Biztonsági kockázatok és azok értelmezése (Forrás: Physical security management guidelines (Security zones and risk mitigation control measures) – Australian Government) 2. ábra

A biztonsági kockázatokat áttekintve érdemes néhány szót vesztegetni, arra, hogy vajon milyen tényezők befolyásolják azokat, mivel alapvetően meghatározhatják a kockázatcsökkentő intézkedések fajtáit és mennyiségét.

Főbb befolyásoló alaptényezők

1. a létesítmény alaptevékenységéből adódó kockázatok
2. a lakosság információja a létesítményben folyó tevékenységről
3. a környezet bűnügyi fertőzöttsége
4. az ügyfelek erőszakos magatartása (konfrontáció)
5. lakosság, tiltakozók erőszakossága (tüntetők stb.)
6. terrorizmus
7. a létesítményben több vállalkozás is működik
8. nincs információ a létesítményben folyó tevékenységről, értékekről – csökkenti a biztonsági kockázatokat

Az egyes biztonsági kockázatokat befolyásoló tényezőkről most nem szólunk részletesebben, mert az vagy nem érdemes, vagy mert nem igényel a további magyarázatokat.

Biztonsági zónák a gyakorlatban
A következőekben bemutatunk egy lehetséges meghatározást az egyes biztonsági kockázatoknak megfelelő zónák kialakítása estére. Természetesen ez nem szentírás, de a gyakorlatban ez a meghatározás bevált, jól használható.

1. Alacsony Biztonsági Kockázatú Zóna (ABKZ)
2. Közepes Biztonsági Kockázatú Zóna (KBKZ)
3. Magas Biztonsági Kockázatú Zóna (MBKZ)
4. Fokozott Biztonsági Kockázatú Zóna (FBKZ)
5. Egyedi védettségű zónák (EBZ)
   • pénztár
   • humán személyi nyilvántartó
   • minősített adatok kezelés
   • szerver helyiségek

A fentiekben megjelölt biztonsági zónák közül egy adott ipari létesítményben természetesen több is lehetséges, akár egyetlen épületben több, különböző biztonsági zónát is ki lehet jelölni, és annak megfelelően kialakítani fizikai védelmét. További áttekinthetőséget jelenthet a szakember számára, ha egyféle zóna attribútumokat használunk, mivel az egyetlen pillantást vetve az alaprajzokra, megmondható, milyen védelmi megoldásokat kell alkalmazni vagy milyen védelmi megoldásra kell számítani az adott biztonsági zónákban.

Biztonsági zónák attribútumai – értékelő mátrix 3. ábra

Fizikai védelmet értékelő mátrix használata
Az adott biztonsági kockázatot értékelő munkatárs egy általa kiválasztott létesítményi területre vonatkozóan meghatározhatja a szükséges élőerős, mechanikai, elektronikai védelmi igényeket. A számokat egymás mellé írva, az adott zónatulajdonságot határozza meg.

Például: Zóna attribútum: 233
(2) Magas Biztonsági kockázatú Zónában szükséges élőerős védelem
(3) Fokozott Biztonsági Kockázatú Zónában szükséges mechanikai védelem
(3) ) Fokozott Biztonsági Kockázatú Zónában szükséges elektronikai védelem

Közforgalmú, tömegtartózkodásra alkalmas épületek
Az ipari létesítmények fizikai védelmének kialakítása mellett néhány szót kell ejtenünk a tömegtartózkodásra alkalmas épületek biztonságáról, kiemelten a vészhelyzeti kiürítéssel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a közforgalmú, tömegtartózkodásra alkalmas épületek fizikai biztonsága kialakítása megtervezésekor a személyvédelem prioritását kell biztosítani, így az épületek kiürítése elsődleges. A kiürítés tervezésekor a tömegtartózkodásra alkalmas épületek alapveszélyeztetettségének, a biztonsági kockázatok meghatározásakor fontos tisztázni milyen tényezők fokozzák, illetve csökkentik a biztonsági kockázatokat.

Biztonsági kockázatokat fokozza, ha a tömeg:

• nagy létszámú
• elhelyezkedése a létesítményben
• helye, távolsága a menekülési útvonalaktól
• lépcsőhasználattal juthat ki az épületből
• mozgásképesség (beteg, nehezen mozgó, járóképtelen személyek…)
• életkori összetétel
• pánik

Biztonsági kockázatokat csökkenti, ha tömeg:

• kis létszámú
• elhelyezkedése a kijáratok közelében
• lépcsőhasználat nem szükséges a meneküléshez
• életkori összetétel kedvező
• alternatív menekülési útvonalak vannak
• nincs pánik

A vészhelyzeti tevékenység, például az épület kiürítése során, az épületben tartózkodó tömeg, tömegekről, azok mozgásáról meglévő pontos információ felbecsülhetetlen értékű adat az evakuációt végrehajtók, irányítók számára. A technológiafejlődés jelenlegi szintje ma már lehetőséget adhat arra, hogy adott, tömegtartózkodásra alkalmas épületbe történő belépés és mozgás folyamatosan, akár valós időben is követhető legyen. Amennyiben célszerűen kiválasztott típusú hőkamerákat telepítünk az épületben történő mozgás meghatározó, valamint az esetleges kiürítés kritikus pontjain gyakorlatilag bármilyen környezeti körülmények között lehetőség lehet az épületben lévő látogatók, ügyfelek, (tömeg) mozgásának valós idejű követésére, elemzésére.

Összegzés
Ipari létesítmények fizikai védelmének kialakításakor, amennyiben a jogszabályi környezet nem áll a rendelkezésünkre, csak a szakmai tapasztalatainkra hagyatkozhatunk. A biztonsági kockázatok megfelelő értékelés esetén megtervezhető egy olyan védelmi rendszer, amely valóban alkalmas lehet a vállalat biztonsági stratégiájának végrehajtására, azaz a társaság gazdasági érdeki megvalósításnak támogatásra. Meggondolandó szakmai feladat általános szabályrendszer kidolgozása annak érdekében, hogy egységes szemlélet tudjon kialakulni a fizikai biztonság megvalósítása tekintetében.

Horváth Tamás, okleveles biztonságtechnikai mérnök, szakértő, PhD aspiráns, MVM Magyar Villamos Művek Zrt. előadása a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2012. november 26-án rendezett biztonságtechnikai szimpóziumon hangzott el az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán.

A biztonsági szakértőknek ma már több száz elemmel kell számolniuk munkájuk során, és ez a világ egyre összetettebb és bonyolultabb. A biztonságtechnika periódusos táblája ebben segít eligazodni kicsit, ugyanis a 2014-ben ismeretes főbb elemeket tartalmazza, és vizuálisan ábrázolja, hogyan illeszkednek egymáshoz az egyes elemek.

A Biztonságtechnika Periódusos Táblája (nagy felbontás) 

Forrás: www.ifsecglobal.com  

Kapcsolódó cikkek:

Általános őrzés-védelmi kockázatok

A biztonsági szakembereknek jól kell érteniük az informatikához (is)

Adattárolási kapacitás kalkulátor a Boschtól

Hogyan fejlődik a video-kaputelefonok piaca?

Személyazonosítási módszerek

IP alapon: tűzjelzés és vészhangosítás 

Az CEIA postai küldemény átvizsgáló készüléke, valamint kifejezetten mobiltelefonok keresésére kifejlesztett (MSD) eszköze olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a piacon kimagasló pozíciót biztosítanak a termékek számára.

Az EMIS-MAIL típusnevű postai küldemény átvizsgáló készülék – köznapi nevén levélbomba kereső – nem csak levelek, hanem 7,5 cm vastagságot meg nem haladó kis csomagok átvizsgálására is képes. A levelek síkbeli kiterjedése elérheti akár 45×100 cm is, azaz lehetséges az A2 méretű küldemények, csomagok átvizsgálása is. A konkurens levélbomba keresőkkel szemben az EMIS-MAIL alkalmas radioaktív anyagok (izotópok és szennyezett anyagok), lőszerek és gyutacsok felderítésére, ezzel kategóriájában egyedülálló termék a piacon.

Az EMIS-MAIL 12 órás hálózati áramkimaradás alatt is zavartalanul üzemel a beépített NiMH akkumulátorok segítségével, melyek 6 órás hálózati táplálás alatti üzemben automatikusan feltöltődnek. A készülék rendelkezik egy OLED grafikus kijelzővel, melyről a működési jellemzők mellett hasznos statisztikai adatok olvashatóak le, például az átvizsgált küldemények vagy a riasztások száma vagy az akkumulátorok állapota. Az EMIS-MAIL rendelkezik öndiagnosztikai rendszerrel is, amely külön lekérés nélkül figyelmeztet bármilyen meghibásodásra.  

Az MSD-t kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték

A CEIA másik jelentős fejlesztése, az MSD (Magneto Static Detector) érzékelő eszköz új szegmenst követel magának a biztonságtechnikai eszközök piacán, mivel kifejezetten mobiltelefonok detektálására tervezték. Az eszköz alkalmas arra, hogy a körülötte 1 méteres sugarú körben elhaladó mobiltelefonokat érzékelje és hang, valamint fényjelzéssel jelezze is. Minderre attól függetlenül képes, hogy a mobiltelefon be- vagy kikapcsolt állapotban van. A detektálási hatótávolság könnyen növelhető, például két MSD oszlop egymástól 2 méterre való elhelyezésével már 4 méter széles terület tartható teljes ellenőrzés alatt.

Az MSD egyik legfontosabb felhasználási területe a büntetés-végrehajtási intézményekben van, ahol a készülékkel teljesen kiküszöbölhető, hogy akár az elítéltek, akár a látogatók bejuttassanak mobiltelefont a védett területre. Az MSD nem igényel semmiféle telepítést, csak le kell tenni a helyére és be kell kapcsolni. Mivel a készülék képes téglafalon, üvegen, betonon, gipszkartonon és minden más olyan anyagon keresztül is detektálni, amely nem árnyékolja le a mágneses teret, az MSD könnyen elrejthető. Amellett, hogy a detektor teljesen vízálló, így akár külső térben, esőben is üzemeltethető, az MSD képes akkumulátoros és hálózati tápellátással is működni.

Forgalmazó – Z&Z Biztonságtechnika Kft.

Kapcsolódó cikkek:

Fémkereső kapuk, nem csak repülőterekre

IP-kamera videomegfigyelő rendszer fémdetektor kapukhoz 

Az általános őrzés-védelmi kockázatok feltárásakor az adatvédelemtől kezdve, az objektum helyén, környezetén át egészen a megbízó tevékenységéig számos szempontot kell figyelembe venni.

Az általános őrzés-védelmi kockázatok ismertetésekor induljunk ki az őrzés-védelem definíciójából, miszerint az őrzés-védelem nem más, mint:
a védendő személy, szervezet vagy objektum rendeltetésszerű működését veszélyeztető szándékos, jogellenes cselekmények megelőzésére, illetve elhárítására irányuló eszközök és tevékenységek rendszere.

Az általános őrzés-védelmi kockázatok esetén olyan kockázatokról beszélünk, amelyek

• a megbízóra,
• a védett objektumra,
• a védett személyre vagy
• a védett vagyonra jelenthetnek veszélyt.

Adatvagyon

Amikor védett vagyonról beszélünk, akkor mindenképpen tekintettel kell lenni az úgynevezett adatvagyonra is. A védendő adat vagy információ jelenléte, alapjában véve őrzés-védelmi kockázatot jelent, de a rendeltetésszerű működést veszélyeztető kockázatok vagy rendkívüli helyzet esetében kiemelt kockázatkezelést igényelhet. Az adatvagyon minősítésétől függően akár jelentős mértékben is növelheti a biztonsági kockázat szintjét, ezért fontos figyelembe venni az őrzés-védelmi kockázatok és ezzel együtt a védelmi feladatokat meghatározásakor is.

Az őrzés-védelmi kockázatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk továbbá

• a védendő objektum elhelyezkedését,
• környezetét,
• építészeti jellegéből adódó mechanikai védelmét,
• a telepített mechanikai védelmet
• az elektronikus jelzőrendszereket,
• az élőerő jelenlétét.

Befolyásolhatják a kockázati szintet a környező épületek funkciói, a megközelíthetőség, a környék infrastruktúrája, közbiztonsága is.
Általános őrzés-védelmi szempontból felmerülő kockázatok esetében feltétlenül vizsgálni kell, hogy megbízó milyen egyéb jellemzői lehetnek hatással az őrzés-védelmi feladatra. Kockázatot befolyásoló jellemző lehet a megbízó verseny- vagy a közszférában betöltött szerepe, pozíciója. További kockázatnövelő tényező lehet a megbízó tevékenysége, a tevékenységének különböző vonatkozású hatásai más szervezetekre, vállalkozásokra, a társadalomra vagy akár az egyénre is. Ilyen hatás lehet, például ha a megbízó tőkeerősebb, mint a versenyszféra adott területén a vetélytársai, vagy ha a megbízó tevékenységéből adódóan veszélyes anyagokkal foglalkozik. Kockázatnövelő tényező a megbízó médiaszereplése, illetve annak gyakorisága. Ezek a jellemzők befolyásolják a szolgáltató által védett objektumba belépő ügyfelek körét, az ügyfélforgalom nagyságát, a megbízó közmegítélését, ezáltal a megbízó objektumaiban az őrzés-védelmi feladatokat is.

A védett vagyon ellen irányuló kockázatok kezelése 

Az őrzés-védelem legnagyobb részét az objektumvédelem teszi ki. A hazai bűnügyi statisztikákból kiindulva az ismerté vált bűncselekmények 65 százaléka vagyon ellen irányul (táblázat).

Ismertté vált vagyonelleni bűncselekmények száma és aránya

(Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, crimestat.b-m.hu, letöltés: 2011.11.24.)

Figyelembe véve a bűnügyi statisztikákat az őrzés-védelmi feladatok jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése teszi ki. Ilyen típusú kockázatok kezelésére a megbízó részéről megfelelő intézkedés valamilyen be- és kilépési rend bevezetése és az élőerő általi folyamatos fenntartása és ezzel együtt a védett objektumban való tartózkodás szabályozása. Fontos megjegyezni, hogy be- és kiléptetéskor nem csak a személyforgalomra kell gondolnunk, hanem az objektum területére be- vagy onnan kilépő gépjárművekre is. Be- és kiléptetési rend kialakításakor célszerű valamilyen regisztráció bevezetése. A védett objektumba rendszeresen be- és kilépő személyek, például az ott dolgozók és az oda eseti alkalommal be- és kilépni akaró személyek például vendégek, ügyfelek vagy karbantartó személyzet részére. Ezzel együtt szükséges a gépjárművek regisztrációja valamint adott esetben a gépjárművek átvizsgálása is. A regisztráció vagy beléptetés kezelésére alkalmazhatunk csak papíralapú rendszert, elektronikus beléptetőrendszert, illetve a kettő kombinációját. Gyakorlatban a beléptetési rend a védett objektumba történő jogosulatlan belépés kockázatát oldja meg. Az épületben való tartózkodás rendje általában arról szól, hogy az eseti alkalommal belépők épületen belüli mozgásáért ki a felelős, illetve hogy az épületen belül az eseti belépők ne mozogjanak felügyelet nélküli. A vagyon elleni bűncselekmények kockázatának megoldását segíti a kulcskezelési rend, amelyben szabályozva van, hogy különböző helyiségek kulcsait kik jogosultak felvenni, illetve a kulcsok felvételét és leadását hogyan kell dokumentálni.
A vagyon elleni bűncselekmények kockázatát csökkenti az anyagok, eszközök a megbízó területére történő be- és kiszállításának szabályozása. Természetesen ezek az intézkedések elsősorban a megbízó vagyonának, értéktárgyainak a megóvására irányulnak, de ezzel együtt növelik a védett objektum területén tartózkodók saját értékeinek biztonságát.

Küldemények kockázata

Kiemelt kockázatú intézmények esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a levél jellegű küldemények kockázatát. Ide tartoznak a rendőrségi szakzsargonban bűnös szándékú robbanó postai küldeményeknek nevezett levélbombák vagy más postai küldeménynek, csomagnak álcázott robbanóeszközök, vagy valamilyen fertőző anyaggal szennyezett levelek, és bizonyos elkövetői körökben egyre inkább terjedő olyan küldemények, amelyek valós fenyegetést jelentő szerkezetet, anyagot nem tartalmaznak, de néhány jellemzőjük megegyezik ilyen küldeményekével. Az ilyen küldemények alkalmasak lehetnek pánik okozásra, a rendeltetésszerű működés megzavarására és speciális felderítő eszközök használata nélkül hatósági eljárás kiváltására, ez pedig a rendeltetésszerű működés részleges vagy teljes leállítását eredményezheti.
A megbízó szempontjából különös jelentősége van az ilyen típusú kockázatnak, hiszen ez a fajta kockázat egyszerre hordozza magában az életveszély, valamint jelentős anyagi kár bekövetkezésének és a rendeltetésszerű működés zavarásának vagy leállásának lehetőségét. Ilyen kockázat hatásos kezelése csak speciális eszközökkel lehetséges. Ha nincs a védett objektumra és a védelmi feladatot ellátó biztonsági szolgálatra vonatkozó olyan intézkedési rend, amelyet a rendőrség elfogad, akkor egy esetleg bekövetkező ilyen esetben az intézkedő hatóság kiürítéssel, azaz a rendeltetésszerű működés teljes felfüggesztésével kezdi meg az intézkedést.

A kockázatok ismertetéséhez tisztáznunk kell, hogy az őrzés-védelem szempontjából mit értünk kockázat vagy kockázati tényező alatt.

Kockázat vagy kockázati tényező olyan szándékos vagy gondatlan magatartás – és ezek következtében várhatóan bekövetkező esemény, illetve azok bekövetkezését lehetővé tevő vagy elősegítő körülmény –, amely a védendő személy életére, testi épségére, a védendő vagyonra, beleértve az adatvagyont is vagy a védendő objektum, szervezet rendeltetésszerű működésére veszélyes lehet.

A kockázati besorolás nagyon sok körülmény függvénye. E körülmények feltárása, megismerése

• célirányos adatgyűjtéssel,
• az adatok feldolgozásával,
• rendszerezésével,
• elemzésével

azaz a kockázatelemzéssel valósul meg.

Biztonsági intézkedések

A kockázatelemzés során feltárt kockázati tényezők kezelését a hozzájuk rendelt biztonsági intézkedésekkel lehet megvalósítani. Ebből az következik, hogy egy adott rendszer biztonsága nem más, mint a rendszert veszélyeztető, megfelelő körültekintéssel felmért kockázati tényezők kezelése, a rendelkezésre álló erőforrások függvényében. A biztonság és a költségek összefüggését elemezve, megállapíthatjuk, hogy valamilyen feltárt kockázati tényező bekövetkezésének megelőzése legtöbb esetben olcsóbb, mint a bekövetkezés utáni kárelhárítás. Ezért a kockázatkezelés során a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező események megelőzésétől haladunk, a legkevésbé valószínű események bekövetkezésének megelőzéséig, illetve a bekövetkezés utáni kárelhárításig. A kockázatkezelés őrzés-védelmi szempontból akkor lesz hatékony, ha a megvalósított védelmi intézkedések a megelőzést szolgálják.

A kockázatok típusai

A kezelendő kockázatok nagyon sokfélék lehetnek, ezért érdemes csoportosítani azokat, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hatékonyan használjuk fel. Általában a biztonsági jellegű kockázatelemzések során feltárt kockázatok, három kockázatkezelési csoportra oszthatók:

• általános vagyonvédelmi (őrzés-védelmi) kockázatok
• működőképesség fenntarthatóságának kockázata
• tevékenységi körből adódó speciális kockázatok

A kockázatelemzés során a feltárt kockázati tényezőket rendezve, azokhoz ideális megoldásokat, biztonsági intézkedéseket, eszközöket rendelünk. Következő lépésként az adott megoldás aktuális és ideális állapotát hasonlítjuk össze, valamilyen értéket rendelünk a jelenlegi állapothoz. Ezzel együtt meghatározzuk a szükséges teendőket az erőforrások függvényében az ideális állapot megközelítésére vagy elérésére. A következő táblázatban néhány példa olvasható (táblázat).

Kockázati tényezők rendezése

 A szerző által készített táblázat

Folyamatos kockázatelemzés

A kockázatelemzés nem egyszeri folyamat, hanem folyamatos tevékenység, amely a már feltárt, de változó illetve az újonnan megjelenő kockázati tényezőkre reagálva befolyásolhatja a végrehajtani kívánt védelmi feladatokat vagy azok végrehajtási fokozatait.

A lövedékálló védőmellények beszerzésekor ki kell választani az ajánlatokból a lehető legnagyobb biztonságot és megbízhatóságot kínáló védőeszközt.

A megbízhatóság fogalma alatt a lövedékálló védőmellénynek azt a tulajdonságát kell érteni, hogy az a szállítási szerződésben meghatározott ideig megtartja védőképességét és választott funkcióit, természetesen szakszerű használat és karbantartás mellett. Az eligazodást segíthetik (segítik) a rendelkezésre álló, megfelelően értékelhető szabványok, rendeletek.

A szabványokra vonatkozóan azonban szükséges megemlíteni, hogy a piaci igényeknek való megfelelésre és a hatékonyságra való tekintettel javasolt az összes szabványt 10 éves korszerűsítési ciklusba sorolni [1]. A rendeletek esetén, mint például azEurópai Parlament és a Tanács 1214/2011/EU (2011. november 16.) számú rendelet 17. cikkében, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ott csak a védelmi szintet jelölik (NIJ IIIA).A szükséges tartalom a védelmi szint meghatározásához ebben a szabványban szerepel: NIJ Standard-0101.06. IIIA)Azonban a rendeletben megadott tartalom kifogásolható, mivel a NIJ Standard-0101.06 nem egyenlő például a NIJ Standard időben előbb megjelent szabványainak [2., 3., 4., 5.]. követelményeivel.

A védelmi szint megállapítása

A ballisztikus hatásokat gátló testpáncélok védelmi szintjének megállapításakor – többek között – szabványokban meghatározottak szerint mérik a vizsgált védőeszköz test felőli oldalán a lövedék becsapódásának hatására a háttéranyagban (plasztilin) létrejött maradandó alakváltozás legnagyobb mélységét az eredeti felszíntől kiindulva.
A NIJ Standard-0101.06 szerint a testpáncélok megfelelőségének követelményei közé tartozik, hogy

• 12 darab komplett védőeszközön, szabályos találatok által létrehozott lenyomatmélységeket (Backface Signature, BFS) elemezni, továbbá 12 darab komplett védőeszköz ballisztikai limit sebesség (BL) értékeit meghatározni,
• az összes szabályos találat által létrehozott lenyomatmélységnek (BFS) 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie,

• abban az esetben, ha a vizsgálat során, bizonyos számú lenyomatmélység (traumahatás) nagyobb 44 mm-nél, akkor 95 százalékos valószínűséggel az összes lenyomatmélység 80 százalékának 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie, ekkor a megfelelőség feltétele, matematikai statisztikában használt módszerrel kiszámítani a középértéktől eltérés felső határát,
• mért lenyomatmélység az 50 mm-t nem haladhatja meg.

A háttéranyagban létrejövő lenyomatmélységek – ezek modellezik a traumahatást – elemzésével lehet megítélni azt, hogy az adott testpáncél milyen mértékben képes védelmet biztosítani a tompított sérüléssel (blunt trauma) szemben.

A cikk célkitűzése bemutatni a NIJ Standard-0101.06 szerinti megfelelőség, matematikai statisztikában használt módszerével történő elemzését, a középértéktől eltérés határának számításával.

A középértéktől eltérés felső határa (Upper tolerance limit)

A testpáncél lövedékállósági vizsgálata során ezt a jellemzőt akkor kell kiszámolni, ha bármelyik lenyomatmélység (traumahatás) meghaladta a 44 mm nagyságot, de nem haladta meg az 50 mm-t, egy statisztikai sokaságból, véletlenszerűen kiválasztott, meghatározott számú védőeszközön, a mintán.

Y_u = Ῡ + k₁ • s

ahol

Az adott elemszámú minta átlaga (Average of all BFS)

Meghatározható a vizsgálólövedékek becsapódásainak hatásaira, például a megjelölt szabvány szerint, 8 darab szárazon kondicionált és 4 darab nedvesen kondicionált állapotú lövedékálló védőbetétek háttéranyagaiban létrejött maradandó alakváltozások, legnagyobb mélységei alapján. Az adatokra alapozott elemzés során a bizonytalanság csökkenthető, ha a minták száma nő.

ahol

Y_i = vizsgálólövedékek becsapódásainak hatásaira a háttéranyagban létrejött maradandó alakváltozások legnagyobb mélységei (BFS), a kijelölt felszíntől mérve
N = szabályos találatok száma

A közelítő tényező (Approximate factor)

ahol

A z_1–p normál eloszlás (normális eloszlású változó kritikus értéke) nagyobb az 1–p valószínűségével.

A Z_1–γ normál eloszlás (normális eloszlású változó kritikus értéke) nagyobb az 1–γ valószínűségével.

A szabványnak [3] megfelelően elemezve a BFS mérések eredményeit, a lenyomatmélységek legalább 80 százaléka (p = 0,80), 95 százalékos valószínűség (γ = 0,95) mellett, nem lehet 44 mm-nél nagyobb. A normál eloszlás kritikus értékei meghatározhatók számítással vagy kikereshetők táblázatokból

Ha:

Z_1–γ = Z0,05 = 1,645
Z_1–p = Z0,20 = 0,842 és az
N = 12

Akkor:

Így:

A szórás (Standard deviation)

A szórás azt méri, hogy az értékek a várható értéktől (középértéktől) milyen mértékben térnek el.

k1 érték az összes lenyomatmélység 80 százalékán, 95 százalékos valószínűség mellett

Lövedékálló védőbetét test felőli oldalán, utolsó rétegként elhelyezett, traumahatást jelző lexan (0,3 mm vastag) lemezre fröccsent plasztilin darabok, 5,0 m vizsgálati távolságból leadott, .44 Magnum SWC vizsgálólövedék hatására (dombmagasság 20 mm) (Frank György felvétele)

Összefoglalás

• A megengedett legnagyobb lenyomatmélységeknek (BFS) – amelyek a vizsgált lövedékálló betét test felőli oldalán, a vizsgáló lövedékek becsapódásainak hatásaira, a háttéranyagban (plasztilin) jönnek létre – 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie.
• Abban az esetben, ha a vizsgálat során, bizonyos számú lenyomatmélység (traumahatás) nagyobb 44 mm-nél, akkor 95 százalékos valószínűséggel, az összes lenyomatmélység 80 százalékának 44 mm-nek vagy ennél kisebb értékűnek kell lennie. Ekkor a megfelelőség feltételét úgy kapjuk meg, hogy a matematikai statisztikában használt módszerrel ellenőrizzük a következő összefüggést:

Átlag BFS + 1,568 • k₁ ≤ 44 mm

• A megbízhatósági együttható (k₁) értékének növekedésével (szabályos találatok számának csökkenésekor) a testpáncél megbízhatósága csökken.

 Eur. Ing. Frank György, címzetes docens, az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke, SzVMSzK mérnökszakértő (B5)

Felhasznált irodalom

• Szabványügyi Közlöny 1. szám, 2010. január, 42.
• Michael A. Riley: Revisions to the NIJ Ballistic Resistant Body Armor Test Standard. Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology. Gaithersburg, Maryland. 8 May 2008
• NIJ Standard–0101.06 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. July 2008
• NIJ Standard–0101.03 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. April 1987
• NIJ Standard–0101.02 Ballistic Resistance of Body Armor Office of Law Enforcement Standards National Institute of Standards and Technology Gaithersburg, MD 20899–8102. March 1985

A plombálás és jelöléstechnika történetéről, problémáiról, a ma elérhető megoldásokról és a jövő technológiájáról szólt Noth Péter az MBF III. konferenciáján.

Egyre gyakrabban dézsmálják meg a szállítmányokat, egyre több a belső lopás, ezek ellen egyre újabb és újabb eszközökkel kell védekezni. Noth Péter a vagyonvédelem szükségességének számos területét ismeri, ingatlan értékbecslő, vámügyintéző, műanyag feldolgozó képesítéssel rendelkezik. 2006-ban átvette a Mega Fortris nemzetközi cég 12 kelet-közép európai képviseleteinek irányítását, jelenleg a nemzetközi árufuvarozás szállítmánybiztonságának tökéletesítésén, standardizálásán dolgozik, magyar, dán, holland, svéd, angol és francia együttműködőkkel.

Noth Péter a fórumon hangsúlyozta, a cégek nem engedhetik meg maguknak az olcsó, egyszerű, bármikor manipulálható plombák, zárak használatát, mert nagyon sokat veszíthetnek ezzel.

Tekintse meg az előadásról készült videót!

A történet

Az áruvédelmi eszközök, plombák, története messzire nyúlik vissza, a középkorban használt viaszpecsétek a mai plombák ősei. Azután egyre nagyobb zárak, lakatok születtek, majd az 1930-as években elkezdték fejleszteni a ma is használatos biztonsági termékeket. A plombákat, biztonsági szalagokat, címkéket rengeteg helyen használják, de csak akkor töltik be rendeltetésüket, ha megfelelő rendszerek állnak mögöttük, csak roncsolással nyithatók.

A plomba használata

E védelmi eszközök használatához három lényeges szempontot sorolt fel az előadó.
• Az első: a megfelelő termék kiválasztása– mire akarjuk használni, hova akarjuk felrakni.
• A második: a megfelelő beszállító, amely garantálja a magas biztonságú nemzetközi minősítésű terméket, és képzett szakemberrel kell felhelyeztetni a zárat, plombát, hogy ne legyen feltörhető.
• A harmadik: az ellenőrzés – követni kell a gyártástól a felhasználásig a plomba útját. Meg kell nézni például, feszesre van-e húzva, megvan-e a plombaszár vége.

Figyelni kell a kamionok tetejét is, a bűnözők megbontják, volt rá eset, hogy éjszaka 6 perc alatt kipakolták ilyen módon a rakományt. Sokan nem gondolná, hogy a raklap aljára lemezt kell rakni, a réseket eltömni, mert itt is megbontható a lezárt rakomány.

„Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsót vegyek”

A szállítmány sok kézen megy át, az olcsó, silány rossz plombát könnyen nyitják, ha nincs rendesen felrakva, egyszerűen el lehet eltávolítani. A gyártó felelőssége előírni, milyen konténerben szállítsák az árut, milyen biztonsági intézkedéseket kell megtenni. Egy zár nem zár – hosszú hajóút alatt a konténerekre minimum két plombát kell tenni, az ajtórudazaton lévő zárszerkezeten is legalább 2 plomba legyen, amelyeknek mindkét része sorszámozott.
Gyakori probléma: nem nézik meg, milyen plombával indították útnak az árut, ezt ajánlatos ellenőrizni. Az előadó felhívta a figyelmet: ovális keresztmetszetű plombát kell választani, a kerek könnyen manipulálható.

Rádiófrekvenciás plomba

A jövőt a rádiófrekvenciás plombák jelentik, több mint 350 alkalommal lehet nyitni, zárni, megjegyzi, mikor, mennyi ideig volt nyitva, zöld LED jelzi, hogy érintetlen, pirosra változik, ha nyitják vagy lemerülőben van. A korszerű kültéri plomba a kamion hátuljára kerülhet, ha bezárják, generál egy sorszámot, ha menet közben nyitották, másik sorszám készül, s azt is megjegyzi, ha manipuláció érte. A terméket holland céggel együtt fejlesztették, 1500 alkalommal lehet használni.
Szintén a jövő a nanotechnológia alkalmazása, nagyon apró nikkel lapkákra a papírpénz gyártásánál használt fémszál melléktermékeinek hasznosításával 3-6 karakter jelölést fel lehet vinni a plombára.

A légi közlekedés biztonsága érdekében a szabályozott ügynöki és ismert beszállítói státusz megszerzésének komoly feltételei vannak, erről tartott előadást Imre Sándor, a DHL Express biztonsági igazgatója, aki egyúttal az MBF új elnöke a III. MBF Konferencián.

A köztudatban az ügynököket öltönyös, fehér inges, elegáns férfiaknak tartják, ám ez a jogkör ennél sokkal bonyolultabb. Az utóbbi évtizedekben egyre több olyan esemény történt, amelyek indokolttá tették a légi közlekedés biztonsága szabályozásának változását.
1988-ban a Panam járaton fennhagyott robbanószerkezet több száz életet követelt, ezután kezdték el a poggyászok és utasok egyeztetését. A 2001 szeptemberében eltérített repülőgépek már eszközök voltak a jóval nagyobb pusztításhoz, ekkor indult el az Európai Unióban az új szabályozás megalkotása. Az utastéren kívül kiterjesztették a biztonsági intézkedéseket a szállítmányokat tartalmazó alsó fedélzetre is.

Régebben a repülőtér személyzete ellenőrizte a szallítmányokat, ma már a szállítmányozó, logisztikai cégek felelőssége az ellenőrzőtt státusz megtartása. A 2008-ban kiadott uniós 300/2008. EK-rendelet, és a 2010-ben kiadott 185/2010. EU-rendelet meghatározza a légi közlekedés biztonsági előírásait, ezekhez kapcsolódik a magyarországi 169/2010 kormányrendelet, és a 22/2013 rendelet, amely a minőségbiztosítással kapcsolatos.

Az ismert szállítói vagy meghatalmazott ügynöki státusz megszerzése komoly feladat, ezek a cégek részesei lesznek a légi közlekedésnek. Mi szükséges ehhez?

• Tájékozottság: minden áruféle szállítására van a lehetőség, a megfelelő feltételek teljesülése esetén. Ki kell azonban szűrni a nem az alkalmazandó biztonsági előírásokkal összhangban szállított összeszerelt robbanó- és gyújtóeszközöket a légi küldemények közül.
• A dolgozók elkötelezettsége a biztonság maximális betartására.
• Pénz – ez sarkalatos kérdés, hiszen az eljárási díjak nem kis összegeket jelentenek, szükséges az éves kötelező képzés, fejlesztések, légi közlekedési szakértő bevonása.
• Védelmi terv, képzési terv, minőségbiztosítási program készítése, védelmi berendezések az ellenőrzéshez, technológiai utasítás készítése, kötelezettségvállalás a cég minden partnerétől, amelynek átadják az árut.
• Nagyon fontos a kapcsolat a hatóságokkal – Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Repülőtéri Rendőr Igazgatóság Légiközlekedés-Védelmi Osztály –, amelyek sok segítséget tudnak adni a minősítés eléréséhez.

Tekintse meg az előadásról készült videót!

Jogszabály határozza meg, ki lehet védelmi tiszt: munkavállalónak kell lennie, közvetlen ellenőrzési és utasítási jogkörrel kell rendelkeznie, más szervezetnél nem tölthet be védelmi pozíciót, külön képzésben kell részesülnie.
A védelmi tervet a Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá, ebben fel kell tüntetni többek között azt, hogyan zajlik az ellenőrzés, az áru és a termék mozgásának ellenőrzése, hogyan védik szállítás közben, milyen dokumentációk kísérik, hogyan adják át. A sérült áru kezelése magasabb kockázatot jelent, erre külön eljárást kell kidolgozni.
A védelmi berendezéseket is Nemzeti Közlekedési Hatóság hagyja jóvá, a technológiát pedig a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.
A védelmi személyzethez írásban kell jelentkezni, a felvételi eljárás során fontos személyazonosság megállapítása, a képességei megismerése, 5 évre visszamenőleg a bűnügyi háttér, a foglalkoztatási háttér, korábbi munkahelyek megismerése. A védelmi tevékenységtől eltérő munkát végzők külön képzést kapnak.

Az euró bankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását csak bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások végezhetik.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) „A modern kor biztonsága” címmel tartotta meg az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Karral közösen azt a konferenciát, amelyen Eur. Ing. Frank György MSc, címzetes docens, az SzVMSzK Szakmai Kollégiuma elnöke: „Az euró készpénz, euróövezethez tartozó tagállamok közötti, határon átnyúló, üzletszerű közúti szállítás műszaki szabályai az Európai Parlament és a Tanács rendelete alapján” címmel tartott előadást.

Az SzVMSzK, figyelemmel az Európai Parlament és a Tanács1214/2011/EU (2011. november 16.) rendeletére, meghívást küldött ahazai pénzszállítást végző cégek részére, abból a meggondolásból, hogy a pénzszállító cégek a védelemigényüket, a védelmi terveiket a konferencián elhangzottak alapján is tekintsék át, mivel egy vállalkozás csak a rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén végezheti euró bankjegyek határon átnyúló közúti szállítását. Írásunkban Frank György előadásának néhány gondolatát idézzük.

Golyóálló mellény

A rendelet 16. cikke c) pontjában foglaltak szerint valamely pénzszállító vállalkozás euró bankjegyek határon átnyúló, közúti szállítását csak úgy végezheti, ha „…a pénzszállító jármű vezetőfülkéjét a járműben tartózkodó pénzszállító biztonsági személyzet minden tagját golyóálló mellénnyel láttak el, amely megfelel legalább a NIJ IIIA VPAM szabvány 5. osztályának vagy azzal egyenértékű szabványnak.”

A vezetőfülke páncélzata

A pénzszállító jármű vezetőfülkéjének páncélzata a rendelet V. fejezetében leírtak szerint „…a szállítást végző jármű vezetőfülkéje olyan páncélzattal rendelkezzen, amely (…) ellenáll a 7,62 mm × 39 mm kaliberű, Kalasnyikov típusú fegyverek lövedékének, a vasmaggal és (lemezelt) acélköpennyel rendelkező, 7,97 gramm (+/– 0,1 gramm) tömegű lövedéknek, legalább 700 méter/másodperces sebességnek, a 10 méteres (+/– 0,5 méter) lőtávolságnak.”

Elnökségi határozat

Az SzVMSzK 58/2013. (08. 27.) számú elnökségi határozata szerint:

• A Szakmai Kollégium Élőerős Szekció Pénzszállító Tagozata (tagozat) tartja a munkakapcsolatot az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével.
• A tagozat tagja lehet az a vállalkozás, amely rendelkezik a pénzszállítói tevékenység végzéséhez szükséges, rendőrség által kiadott érvényes működési engedéllyel, az SzVMSzK nyilvántartásába vette és a vállalkozás cégjegyzésre jogosult személye benyújtotta írásban a kamara elnökének a Szakmai Kollégium Élőerős Szekció Pénzszállító Tagozatába való felvételi kérelmét.
• A tagozat dolgozza fel a magyar pénzszállítói szakma észrevételeit, javaslatait az EU-rendeletben megjelölt EU Bizottság (Brüsszel) részére.
• A tagozat javaslatára, az SzVMSzK elnöksége választja meg, a pénzszállító vállalkozást végző tagok közül, két fő képviselőt az EU Bizottságba-Brüsszel (rendelet 25. cikk (1) bekezdés).
• A tagozat biztosítja az EU Bizottság (Brüsszel) részére a tagállamokkal előírt konzultációt (rendelet 26. cikk).

A személy- és vagyonőrök, a recepciósok vagy bárki, aki vásárlóval, ügyféllel foglalkozik, gyakran kerülhet konfliktushelyzetbe. Érdemes tréninggel fölkészülni, hogy ebből a konfliktushelyzetből ne alakuljon ki agresszió.

Bárkivel előfordulhat, hogy agresszióval fenyegető konfliktushelyzetben rosszul reagál, és ahelyett, hogy megfékezné az indulatos embert, tovább rontja a helyzetet. Az agresszióval fenyegető ügyféllel, vásárlóval szemben a személy- és vagyonőrnek, recepciósnak, ügyintézőnek, eladónak nem szabad a helyzetet tovább rontania, hanem meg kell nyugtatnia a másik felet, és meg kell előznie a fizikai agresszió kialakulását. Georg Spöttle, az Őrmester trénere három lépésben adja meg, mit kell ilyen helyzetben tenni.

1. Ismerjük fel a másik testbeszédét!
2. Ügyeljünk saját testbeszédünkre!
3. Ne szorítsuk sarokba az agresszív felet!

Ismerjük fel a másik testbeszédét!

A testbeszéd azt jelenti, hogy szavak nélkül arckifejezésünkkel, mozdulatainkkal, testtartásunkkal, megjelenésünkkel kifejezzük gondolatainkat, érzelmeinket. Bár mindannyian gyakoroljuk és értjük is a testbeszédet, mégis nehéz tudatosan alkalmazni az elemeit. Konfliktushelyzetben az első lépés, hogy felismerjük, mit közvetít a velünk szemben álló testbeszéde. Utána arra kell figyelni, hogy miként válaszolunk erre, sem az „áldozat” testtartás, sem pedig a „támadó” testtartás nem vezet célra. Kerülni kell heves, fenyegetésre utaló gesztikulációt is. A mosoly és a kézfogásra nyújtott kéz az esetek többségében már célravezető.

Ügyeljünk saját testbeszédünkre!

A karba tett kéz az ügyfél számára azt jelzi, hogy „bezártunk”, nem juthat közel hozzánk kérésével, gondjával – kerüljük ezt a testtartást. De ha lazán hátradőlünk székünkben hanyagul kinyújtott lábbal, azt sugalljuk, nem vesszük komolyan a velünk szemben állót. Ha kerüljük a másik fél tekintetét, nem nézünk a szemébe vagy egész mással foglalkozunk, akkor azt sugalljuk, nem vagyunk kíváncsiak gondjaira. Ez pedig már agressziót gerjeszthet a másikban. Az ajánlott testhelyzet: az előrehajló felsőtest, a szemkontaktus, a nyílt, magabiztos testtartás azt jelzi, hogy odafigyelünk a másik félre, és komolyan vesszük őt.

Ne szorítsuk sarokba az agresszív felet!

Aki sarokba szorítva érzi magát, az támad. Ha a problémás, reklamáló ügyfélre túl nagy nyomást gyakorolunk, akkor agresszív reakciót váltunk ki belőle. Ez pedig mindig nagyobb lesz a mi akciónknál. Íme, egy példa: az eladó csak a jogi lehetőségeket sorolja föl, mint termékcsere vagy vásárlási utalvány, de erre a vásárló már fenyeget és sérteget. Ha erre szintén fenyegetés a válasz, hogy „hívom a biztonsági őröket”, ő már fizikailag is támadni fog, csak hogy uralja a helyzetet.
Ezért fontos elkerülni, hogy sarokba szorítva érezze magát a másik fél. Adjunk neki utat a „meneküléshez”. Kínáljuk hellyel, kávéval és ajánljuk fel, hogy közösen keressünk megoldást a gondjára.

Konfliktuskezelő képzés

Az elméletben ismert helyzeteket gyakorolni is kell, hogy adott, éles helyzetben megfelelően alkalmazhassuk a helyes lépéseket. Így ajánlott a személy- és vagyonőrök számára, hogy évente részt vegyenek konfliktusmegelőző képzésen, ahol megtanulhatják és gyakorolhatják is tudatosan, eszközként kezelni a szavakat, a testbeszédet, a mimikát és a gesztikulációt. Ezek pedig majd segítenek kezelni a kényes helyzeteket. Ennek köszönhetően pedig csökkenhet a munkahelyi stressz, több örömöt lelhetünk majd hivatásunkban, és így közérzetünk is javul.