A jelentés szerint a válaszadók 32%-a hiányosságokkal szembesül a kiberbiztonsági funkciókat érintően jelenlegi vezérlőrendszereiben, szemben a 2025-ös 21%-kal. Ugyanakkor a válaszadók 74%-a szerint a kiberbiztonság és az informatikai koordináció kezelése összetettebbé vált.
A kutatás 561 fizikai biztonsági és kiberbiztonsági szakember – köztük hozzáférés-vezérlésért felelős adminisztrátorok, rendszerintegrátorok, telepítők és végfelhasználók megkérdezésével készült.
A jelentett infrastrukturális hiányosságok ellenére a válaszadók 86%-a mondta, hogy szervezeteik aktívan dolgoznak azon, hogy naprakészek legyenek a változó kiberbiztonsági és adatvédelmi szabványokkal.
„A szervezetek felismerik a csatlakoztatott hozzáférés-vezérlő rendszereket érintő kiberbiztonsági kockázatokat, de a meglévő infrastruktúra nem mindig tart lépést a fejlődéssel” – mondta Steve Lucas, a Mercury Security értékesítési alelnöke. „Ahogy a felhasználók a modernizációra törekszenek, a meglévő befektetéseiket is meg akarják védeni. Ez egyre fontosabbá teszi az interoperabilitást, és nagyobb hangsúlyt fektet az olyan vezérlőplatformok kiválasztására, amelyek képesek megfelelni a jelenlegi biztonsági követelményeknek, miközben rugalmasságot biztosítanak a jövő kihívásainak támogatásához.”
A kontrollerek nagyobb szerepet vállalnak
A felmérés szerint a válaszadók 78%-a tartja fontosnak vagy kritikusnak a vezérlőt a fizikai hozzáférés-vezérlési rendszerstratégiájuk szempontjából, szemben a 2025-ös 72%-kal.
Ahogy a vezérlők egyre több eszközt, rendszert és alkalmazást kapcsolnak össze a biztonsági környezetben, a szervezetek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az infrastruktúrára, amely képes megfelelni a jelenlegi követelményeknek, miközben idővel további képességeket is képes befogadni.
Az interoperabilitás jelentős szerepet játszik ezekben a döntésekben. A válaszadók 69 százaléka ezt kritikus tényezőként jelölte meg a vezérlők beszerzésében, míg 82% szerint a visszafelé és előre irányuló kompatibilitás fontos a jövőbeli infrastruktúra-tervezéshez.
A felhő iránti érdeklődés meghaladja a telepítések számát
A válaszadók 56%-a említette a felhőalapú kapcsolatot a kontrollervásárlást befolyásoló tényezőként, szemben a 2025-ös 50%-kal.
A jelenlegi telepítések nem érték el ezt a szintet. A válaszadók negyvenegy százaléka mondta, hogy vezérlőik felhőalapúak, míg 26% a felhőalapú képességet hiányzó képességként jelölte meg a meglévő rendszereikből. Az eredmények azt mutatják, hogy a felhőalapú képességek iránti kereslet gyorsabban növekszik, mint a meglévő vezérlőinfrastruktúrán belüli telepítésük.
A mesterséges intelligencia és az edge computing további igényeket támaszt
A felmérés azt is megállapította, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az olyan technológiák iránt, amelyek további követelményeket támaszthatnak a hozzáférés-vezérlési infrastruktúrával szemben.
A viselkedéselemzést és az anomáliadetektálást a válaszadók 56%-a említette 2026-ban, szemben a 2025-ös 44%-kal. Az arcfelismerést 60%, míg 50% a prediktív biztonságot és a fenyegetésmegelőzést említette.
Ahogy ezek az alkalmazások fejlődnek, a vezérlők kiválasztása egyre inkább figyelembe veszi a feldolgozási teljesítményt, a tárhelyet, a csatlakoztathatóságot, a kiberbiztonságot és az integrációs architektúrát.
A teljes jelentés innen tölthető le.
Kapcsolódó cikkek:
