Rés a pajzson. A tűzvédelmi rendszerek hibái, bevezető gondolatok.

„Rés a pajzson” induló cikksorozatunk célja első körben a  tűzvédelmi rendszerek tervezése, telepítése kapcsán előforduló típushibák összegyűjtése és egy meghatározott szisztéma szerinti rendszerezése, közreadása. Cikkeinkkel a tervezők, kivitelezők, üzemeltetők, karbantartók munkáját igyekszünk segíteni, egyben reményeink szerint a felhasználók számára is hasznos ismereteket nyújthatunk. Sorozatunk –terveink szerint- egymástól elkülönülő, de mégis egymáshoz szorosan kapcsolódó részekből épül fel. Az anyagok összegyűjtésében a szakma kiválóságai segítik munkánkat, amit így, ezúttal is köszönünk.

Rés a pajzson. A tűzvédelmi rendszerek hibái, bevezető gondolatok.

A komplex tűzvédelmi rendszer felépítése

Rés a pajzson. A tűzvédelmi rendszerek hibái, bevezető gondolatok.

Kezdjük nagyon röviden egy fogalmi értelmezéssel. Egy tűzvédelmi rendszer komplexnek mondható, ha aktív és passzív elemeket egyaránt tartalmaz. Az aktív elemek a különböző jelző, oltó és légtechnikai rendszerek. Passzív összetevők közé tartoznak a tűz és füstgátló építészeti szerkezeti elemek, például tűzgátló ajtó, -üvegszerkezet, -fal, -födém stb. vagy füstgátló ajtó, -ablak, füst kötényfal stb. Anyagok pl. tűzgátló, illetve égéskésleltető szigetelő és tömítő anyagok, habarcsok. A rendszer részeit képezik a vészkijáratot, tűzvédelmi információkat szolgáltató táblák és jelzések. Persze ez a komplexitás adott épület tűzvédelme kapcsán (egyébként kívánatos módon) sajnos csak optimális esetben valósul meg.

Igényesség, előrelátás, együttműködés

Minden építőipari tervezés és kivitelezés, így a tűzvédelem technika kapcsán is vannak betartandó alap irányelvek a munka során ezek az igényesség, az előrelátás és az együttműködés!  Az igényes munkavégzés esetén kevesebb a korrekciós, javítási és a szerviz szükséglet, na és persze az sem elhanyagolható, hogy az általunk végzett munka lesz a vállalkozásunk névjegye.

Rés a pajzson. A tűzvédelmi rendszerek hibái, bevezető gondolatok.

Az előrelátás vagy, más szóval a munka ütemezésének a tervezése azért fontos, mert nem egyedül dolgozunk az adott projekten, hanem rajtunk kívül még sok más szakember végzi a munkáját. Ezért mindenkinek látnia kell előre, hogy ki, mikor, merre fog tartani az elvégzendő feladatában, annak érdekében, hogy mi is annak megfelelően tudjuk ütemezni saját feladatainkat. Ebből következik a helyszínen dolgozó csapatok közötti együttműködés fontossága is, a szükséges mértékű kommunikáció.

Egy kicsit beszéljünk bővebben az együttműködésről mint irányelvről

Információk, kívánalmak, tervek egyeztetésének hiánya

Egy tűzvédelmi rendszer tervezése előtt szükség van a megrendelő és a tűztervező közötti egyeztetésre. Ez műszaki és anyagi kérdések tisztázást jelenti. Műszaki vonatkozásban a tervezőnek jelentős a szerepe, mivel ő van tisztában a jogszabályi korlátokkal. Így ezen, korlátok között terelgetheti a megrendelő kívánalmait. A másik nagy kérdés a bekerülési összeg, melyet a megrendelő az esetek többségében megpróbál minimalizálni. A tervezőnek ugyanakkor ragaszkodnia kell a szabályozásban előírt minimál tartalmak megvalósításához, ez persze gyakran teremt konfliktushelyzetet.

Néhány esetben a kivitelezés minősége azért nem sikerül a kívánt szintűre, mert előfordul, hogy az egymással kapcsolatban lévő, egymástól szorosan függő felek nem végeznek a projekt egészére kiterjedő adategyeztetést. Az egymással együttműködni köteles felek amint már említettem a megrendelő, tűztervező, tűzvédelmi rendszer kivitelező, villamos és épületgépészeti rendszer tervező, Építészmérnök, a munkaterületen más kivitelezést végzők.

Az adatok egyeztetéséről a TvMI  (Tűzvédelmi Műszaki Irányelv) világosan rendelkezik utasításba adva  következőket:

  • „a megrendelő, tűzvédelmi hatóság, elfogadó szerv, egyéb harmadik fél által támasztott követelmények tisztázása;
  • a TJB (Beépített Tűzjelző Berendezés) tervezéséhez szükséges adatok, információk és dokumentációk pontosítása;
  • a jogszabályban, nemzeti szabványban, TvMI-ben nem szabályozott követelmények tisztázása;
  • a jogszabályban, nemzeti szabványban, hatósági előírásban és e TvMI-ben nem szabályozott kérdések tisztázása;
  • az építésügyi tűzvédelmi tervező által készített tűzvédelmi műszaki leírásban a

TJB-nek a létesítmény, épület, kockázati egység, tűzszakasz tűzvédelmi rendszerében elvárt szerepének tisztázása;

  • a TvMI-ben foglalt szabálytól való eltérés esetén az azonos biztonságot nyújtómegoldás megállapítása;
  • a kivitelezés bármely szakaszában, a terv megvalósítását akadályozó körülmények kiküszöbölése.” (1)

Néhány példa:

  • Esett már meg, hogy adott projekt elején a helyszíni bejárásnál lényeges megállapítások írásban való lejegyzése elmaradt. Ez a tervezés, majd a kivitelezés szakaszában okozhat problémát, mivel fontos szempontok érvényesítése is hiányozhat a tervekből.
  • Előzetes helyszínbejárás alkalmával nem mérik fel körültekintően, hogy a tervezett  rendszert por és egyéb szennyezésnek kitett helységben (üzemrészben) kívánják elhelyezni, aminek az eredménye lehet, hogy a tűzjelző rendszer sűrűn ad le téves riasztásokat.
  • Olyan épület esete, mely két ötemeletes toronyszerű részből és az ezt összekötő háromemeletes épületrészből állt. A tervező helyszíni szemle hiányában a két torony közötti negyedik és ötödik emeletre is tervezett érzékelőket.
  • A kivitelezés végső stádiumában fedezik fel, hogy adott tűzszakasz határon nem építettek be tűzgátló épületszerkezetet.

A minőség életmentő szempont lehet!

Biztonságvédelem és különösen tűzvédelem vonatkozásában ne engedjünk a minőségből. Általánosságban véve a megrendelők viszonyulása a kérdéshez közismerten problémás, hiszen az elv, hogy ennek a területnek az áttekintésére és megoldására lehetőleg a legkevesebb idő, energia és pénz menjen. Ez sajnos még a tűzvédelmi területre is érvényes, ahol egyébként látjuk (fent), hogy szigorú szabályozás határozza meg a teendőket, illetve a beépítésre kerülő technikák körét és minőségi paramétereit. Miért van ez? Azért, mert nincsenek azzal tisztában, hogy a biztonsági rendszer, védjen behatolás vagy tűz ellen, életmentő jelentőségű lehet. Ezért nem szabad átgondolatlan döntést hozni a tervező, a kivitelezők, üzembe helyezők és karbantartók személyével, az alkalmazandó rendszerek minőségével kapcsolatosan, csak önmagában a költséghatékonyságra hivatkozva. Ugyan több pénz maradhat zsebben, de ezzel a biztonság szintje is csökkenhet.

Rés a pajzson. A tűzvédelmi rendszerek hibái, bevezető gondolatok.

Gyakran előforduló hiba, hogy már elavult technológia kerül beépítésre, amely hatékonysága és védelme rég elmarad az újak mellett, viszont az ára kedvezőbb, de az üzemeltetése drágább, gyorsabban meghibásodik nem, vagy csak nehezen lehet alkatrészt találni hozzá, ez a fenntartási költségek növekedéséhez vezet, de előfordulhat, az is hogy a teljes rendszert le kell cserélni.

Sokan akkor döbbennek rá a tűzvédelmi rendszerek megbízható üzemelésének a fontosságára, amikor a kár már bekövetkezett, történjen magán vagy ipari szférában.

A jogszabályok terén sincs minden rendben. Előfordul, hogy egy adott terület szabályozását ellátó több jogszabály közül néhány ellent mond egymásnak, amely persze nehezítheti a tervező, kivitelező, üzemeltető munkát. (A szabályozási anomáliákra az egyes rendszerek tárgyalása során még több alkalommal is kitérünk).

Felhasznált irodalom:
(1)TvMI 5.1:2015.03.05. 4.2.1. pont

Kapcsolódó cikkek:
Gondolkodjon előre…
Új Bosch tűzjelző termékcsalád – javuló érzékelési teljesítmény
Gyors, hatékony oltógázzal működő rendszer

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?