Drón használat – szabályozási kérdések I.

A pilóta nélküli légi jármű rendszerek, eszközök (UAS, UAV), közkedveltebb néven drónok fejlesztésének, dinamikus térhódításának a periódusát éljük.  Az MBF kongresszusról beszámoló cikkünkben hangsúlyoztuk, hogy a fejlődés léptékét, csak a 70 – es évek PC forradalmához lehet hasonlítani,  mert a kezdeti katonai, rendvédelmi felhasználási területeket messze meghaladva terjednek a civil szférában is, így pl. az infrastruktúra ellenőrzés – védelem és a légi fotós technika területén. A felhasználásnak szinte csak a fejlesztőkfantáziája szabhat határt, ugyanakkor jelentős biztonsági kockázatok is jelentkeznek, ezért a használatuk szabályozása elkerülhetetlen. Induló cikksorozatunk ezt a kérdéskört próbálja áttekinteni.

A dróntechnika érzékelhetően már rövid távon is forradalmasítani fogja az alacsony légtérben folyó légi tevékenységet, használatuk ugyanakkor jelentős biztonsági kockázatokat is felvet, itthon elsősorban a repülésbiztonsági de adatvédelmi területen is stb. A figyelmetlenség és a szakszerűtlen kezelés komoly baleseteket idézhet elő, de még a légi forgalmat is veszélyeztetheti, arról nem is beszélve, hogy a technikákkal minden nehézség nélkül lehet „behatolni” az ember privát szférájába. A szabályozás egységes EU-s rendszerének kialakítása és bevezetése tehát elkerülhetetlen, melynek meg kell határoznia a legális alkalmazások feltételrendszerét – beleértve az adatvédelmi, repülésbiztonsági és felelősségbiztosítási kérdéseket is -, valamint az illegális alkalmazások elleni fellépés módját egyaránt.   A témában a „használati engedélyeket” kiadó Nemzeti KözlekedésiHatóság (NKH) véleményét kérdeztük. (adatvédelmi  kérdésekre egy következő cikkünkben térünk ki)

A következő témákról kértünk tájékoztatást

Szerettünk volna, pontosabb és akár naprakész adatokat kapni az engedélykérésekszámáról, engedélyek felépítéséről, tartalmáról, jellegzetes típus problémákról,  elutasított tanulságos esetekről és arról, hogy véleményük szerint ma hogyan áll az engedélyezett és aténylegesen repülő drónok arányszáma a hazai légtérben. De kérdeztük egyúttal  a tervezett szabályozás legfrissebb helyzetét is.

Az NKH kommunikációs osztályának válaszából idézünk.

Illetékes: az NKH Légügyi Hatósága

Minden pilóta nélküli légijármű – függetlenül a felhasználás céljától – a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy ún. lajstromozásra nem kötelezett légijárműnek tekintendő. A NKH Légügyi Hatósága a hivatalos honlapon is megtalálható jogi szabályzók alapján adja a “drónok” kereskedelmi célú használatára vonatkozó engedélyeit.

A pilóta nélküli légi jármű rendszerek alkalmazásakor a NKH Légügyi Hatósága által alkalmazott jogi szabályzók mellet több más Hatóság (pl.: a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) és egyéb szervezet által támasztott követelményeket is figyelembe kell venni.
További részletek: https://www.nkh.gov.hu/web/legugyi-hivatal/pilota-nelkuli-legijarmuvek-uav/uas-uzemeltetese

Az engedélyezés menete

A pilóta nélküli légijárművel történő munkavégzéshez egy tevékenységi és a munkaterület függvényében egy eseti vagy korlátozott légtér engedély iránti kérelmet kell a Hivatalhoz benyújtani. Az engedélyezési eljárás normál ügyintézési határideje 21 nap. Különösen a légtér engedélyek kiadása egyéb szakhatósági állásfoglalásokat, biztonsági elemzéseket is igényelhetnek a kérelmezett légtér típusának figyelembevételével.

A tevékenységi engedély maximálisan három hónapra adható ki, amely az érvényesség időtartamán belül kiterjeszthető, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható. A munkavégzéshez szükséges légtér engedélyek munkaterületenként kerülnek kiadmányozásra.
Abban az esetben, ha a kérelmezett munkavégzés célja mérőkamerás távérzékelés, a Hivatal által kiadott tevékenységi engedély birtokában a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet értelmében, kérelmet kell benyújtani a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatához is.

Hobbi felhasználás: nem kell hatósági engedély (A szerk.: ?!)

Ami a kizárólag magáncélú – hobbi célú – felhasználást illeti, külön hatósági engedély beszerzését pillanatnyilag nem igényli. Ugyanakkor, a légijármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légiközlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében, és figyelemmel az engedélyköteles tevékenységek végrehajtásának feltételeire, kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévő területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni.
napelemes dron

A szabályozás helyzete

Az Európai Unió tagállamai jelenleg nemzeti hatáskörben dönthetnek a 150 kg maximális felszállósúly alatti távirányított légijármű-rendszerek alkalmazásának feltételeiről. A magyar jogszabály szakmai háttéranyagának előkészítését tavaly kezdte meg egy, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetésével működő munkacsoport. A szakemberek természetesen figyelembe veszik a nemzetközi előírásokat (különösen az Európai Unió és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabályait), több európai ország kapcsolódó követelményrendszerét tanulmányozzák. A majdani jogszabály várhatóan nem törvény, hanem miniszteri rendelet lesz, elfogadásának és kiadásának pontos ütemezése csak a későbbiekben határozható meg. A tervezetről tájékoztatni kell majd az Európai Bizottságot és a tagállamokat. Az ún. notifikációs eljárás időtartama a közösségi szabályozás párhuzamosan zajló kialakítása miatt a megszokott három hónapnál akár jelentősen hosszabb is lehet.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére ugyanis uniós szinten közös stratégia és egységes előírások készülhetnek a távirányított légijármű-rendszerek biztonságos és fenntartható polgári felhasználásának kereteiről. Az elmúlt években rohamosan fejlődő technológia legígéretesebb alkalmazási területei az infrastruktúraellenőrzés és a légi felvételek készítése. A korszerű eszközök hosszabb távon az árufuvarozásban, végül pedig akár a személyszállításban is megjelenhetnek majd.

Magyarország támogatja egy erős és versenyképes gyártó- és szolgáltatóipar kialakulási feltételeinek megteremtését célzó közös stratégia megalkotását. Fontos, hogy olyan uniós előírások szülessenek, amelyeknek megfelelve a magyar fejlesztők is sikeresen vehetnek részt a világpiacon folyó versenyben. A piacnyitáshoz szükséges egységes szabályoknak a légiközlekedés- és adatvédelemmel, az állampolgárok jogaival kapcsolatos kockázatokat is kezelniük kell.

A tervezett uniós szabályozás megalkotása során a repülésbiztonság elsődleges szerepe mellett különös figyelemmel kell lenni arra, hogy az előírások milyen felszálló súlyú távirányított légijárművekre vonatkozzanak. A meghatározandó értéknek úgy kell segítenie az egységes európai piac kialakítását, hogy közben ne gátolja a helyi fejlesztéseket.

Több száz civil drón, hetente 3-4 engedély

Jelenleg több száz civil drón van Magyarországon, hetente 3-4 engedélykiadással kapcsolatos kérelem érkezik a Légügyi Hivatalhoz.
Tipikus problémaként említhető, hogy sokan úgy vélik, mivel “csak” alacsonyan (15-30m magasan) akarnak repülni, ezért nem veszélyeztetnek más légijárművet, de a rendőr-, mentő- valamint mezőgazdasági légijárművek  is közlekedhetnek ilyen magasságban.

Sorozatunk második részében, a drón fejlesztés és kereskedelem területével foglalkozó szakértő véleményét kérjük a szabályozás problémaköréről (A szerk.).

kapcsolódó cikk:

Impressziók az MBF V. kecskeméti konferenciájáról. Cél a biztonsági kockázatok megelőzése, irány, a tudatos tervezés! 

Írjon kommentet

Vélemény, hozzászólás?