Biztonságtechnikai szabványok 2015 április

Biztonságtechnikai szabványok 2015. április

A letölthető lista – a szakmában közismerten- két dokumentumot tartalmaz: az ajánlott szakterületi szabványokat tervezőknek, illetve az érvényes biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok teljes körét.  További szomorú kiegészítő információ: magyar nyelven vélhetően most utolsó alkalommal.

Sajnos, az a több éves gyakorlat (2005-2012 között), mely az SZVMSZK részéről anyagi támogatás formájában biztosította a biztonságtechnikai szabványok magyar nyelven történő megjelentetését , a Belügyminisztérium jogszabály módosítása miatt megszakadt.  A szakmai kamarai tagság önkéntessé tételét követően a befizetett tagdíj összege –sajnos – nem teszi lehetővé az EU-s szabványok magyar nyelven történő megjelentetésének további anyagi támogatását.
Ennek „eredményeként”, hamarosan, a már eddig magyarul megjelent szabványok is kiváltásra kerülnek az újonnan, angol nyelven megjelenő szabványok által!
Változás azonban a jövőre vonatkozóan az is, hogy a jövőben már nemcsak az európai, hanem a nemzetközi szabványkidolgozó szervezetek által kidolgozott biztonságtechnikai (és rokon szakterületekre vonatkozó) szabványai is ismertetésre kerülnek.

Letölthető szabványok:

Érvényben lévő biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok 2015 I. 

Ajánlott szabványok szakterületenként tervezőknek 2015 I. 

További információk:

Móré Attila
Tel.: 06 30 222 9225
E-mail: amore@tvt.hu

Kapcsolódó cikkek:

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

A szabványokról általában

2014. I. negyedévében érvényes szabványok 2014. I. negyedévében érvényes szabványok 

A kormány végre meghatározta a minimális rezsióradíjat

A kormány végre meghatározta a minimális rezsióradíjat!

A kormány a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység minimális, általános forgalmi adó nélküli rezsióradíjának jövő évi legkisebb mértékét 1889 forintban határozta meg – a rendelettervezet a kormány honlapján jelent meg. Október 21 –i cikkünkben számoltunk be arról a problémáról, hogy a kormány a szakmai érdekképviselettől elvonva, saját kompetenciában kívánja meghatározni a minimális rezsióradíj mértékét, amely döntést viszont vonakodik meghozni és ezt a szakma joggal nehezményezi. A döntés ezek szerint végül is megszületett.

Lássuk akkor a konkrétumokat. A főbb tételek közül az alapbér 679 forint, a munkáltatói járulék 242 forint. Az ügyvitel, munkahelyi vezetés-irányítás költség a rezsióradíjból 460 forint, míg a munkahelyi szociális szolgáltatás 52, az iparűzési adó 60, a társasági nyereségadó 4 forint. A tervezet mellékletben tartalmazza a minimális rezsióradíj kiszámítási módját is.
 
A kormány július eleji döntésével tette kötelezővé a minimális rezsióradíj alkalmazását a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál is. A kamara reméli, hogy a szabályozás eredményeként a szolgáltatás minősége is javulni fog.
 
A parlament februárban fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását, amelyben aránytalanul alacsony árnak minősül a vagyonvédelmi szolgáltatásnál az az ajánlati ár, amely nem éri el a minimális rezsióradíj kötelező mértékét. 

Forrás: MTI/BP

Kapcsolódó cikkek:

Változatlanul nincs szabályozva a vagyonvédelmi rezsióradíj minimum

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése 

Változatlanul nincs szabályozva a vagyonvédelmi rezsióradíj minimum

Változatlanul nincs szabályozva a vagyonvédelmi rezsióradíj minimum

Közismert tény, hogy a vagyonvédelmi szakmában virágzik a fekete foglalkoztatás és a korrupció, ezért a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj megállapítását – legalábbis a szavak szintjén – már tavasszal is, persze leginkább a választások előtt – kiemelt jelentőségűnek ítélte a kabinet. A szakma egyre türelmetlenebbül várja a szabályozást. A témában a legfrissebb hír az, hogy a kormány tovább halasztja a döntést és saját hatáskörben kívánja a kapcsolódó rendeletet kialakítani Pintér Sándor belügyminiszter információja alapján.

Elég érthetetlennek tűnik, hogy vajon miért tartja éppen most elengedhetetlenül fontosnak a kormány azt, hogy saját maga határozza meg azt az összeget amelynél kevesebb óradíjat nem kérhetnek a cégek a vagyonőreik munkájáért. A dolog leginkább azért furcsa, mert általános tapasztalat és leginkább a közbeszerzéseknél, hogy a nyertes ajánlatokban szereplő vállalási díjak gyakran a minimálbérre sem nyújtanak, nyújtottak fedezetet, nemhogy a közterhekkel növelt minimálbérre (egyébként a szakmai kamara honlapján folyamatosan megtalálhatók a minimális vállalási díjak). Azaz a hatóságok (nem ritkán minisztériumok, bíróságok stb.) jártak élen a vállalási díjak irreális alacsony szinten tartásában. Tudunk 700, 750 Ft-os vállalási díjakról is, akkor, amikor a fent jelzett minimálbér és közterhei kifizetéséhez minimum 1100 /óra árra lenne szükség.

Óvatos optimizmusra adott okot a módosított vagyonvédelmi törvény, amely egyáltalán megteremtette a minimális rezsióradíj bevezetésének a lehetőségét, a folyamat viszont a kapcsolódó kormányrendelet közzétételét követően sajnálatosan elakadt. Azóta a szakma az óradíjat konkretizáló belügyi rendeletre vár, ami viszont abban az esetben, ha szabályozást a kormány saját hatáskörébe vonja nem születhet meg, mert ehhez ismét módosítani kell a vagyonvédelmi törvényt, amelyik jelenlegi formájában a belügyminiszter kompetenciájába tartja a rendelet alkotást. Így viszont reális lehetőség az, hogy szabályozás a jövő évre tolódik.
A történet tehát „ róka fogta csuka ” amiben gyaníthatóan változatlanul működnek szűk csoportérdekek, egyébként nem kizárhatóan szakmai oldalról is.

kapcsolódó cikkek:

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése 

 

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

2014. II. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2014. II. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

 

A szabványok mellett letölthető Móré Attila előadása is a biztonságtechnikai szabványokról.

 

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok, 2014. II. negyedév

 

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2014. II. negyedév

 

Móré Attila előadása a szabványokról

 

A szabványokról általában

A szabványokról általában

 

Sokat hallani manapság az „európai integráció”, az „európai irányelvek (direktívák)”, a „harmonizált szabványok” kifejezéseket. Modern, felvilágosult, európai gondolkodást feltételezünk használóiról. Tisztában vagyunk-e azzal valójában, hogy miket is rejtenek ezek a kifejezések, hogy ezen szavak mögött milyen fogalmi háttér húzódik meg?

EU irányelvek

Az európai irányelvek (direktívák) valamennyi tagországban egyenértékű, törvényerejű jogszabályok. Az Európai Unió tagországainak ezeket a direktívákat kötelességük jogszabályként bevezetni, és az ezeknek ellentmondó nemzeti jogszabályokat visszavonni (https://osha.europa.eu/hu/legislation/directives/directives-intro). Ez az eljárás az Európai Unió minden tagországára, így Magyarországra nézve is kötelező. Az úgynevezett „új megközelítésű” irányelvek csak termékekre vonatkozó alapvető követelményeket (az élet, az egészség, a vagyon, a környezet védelme stb.) tartalmaznak

Harmonizált szabványok

A harmonizált európai szabványok azok az európai termékszabványok, amelyek az „új megközelítésű” európai irányelv(ek)ben szereplő „lényeges” követelmények teljesülését biztosítják, az „új megközelítésű” irányelvekkel (direktívákkal) harmonizálnak, azzal összhangban állnak. Harmonizált európai szabvány csak termékszabvány – a termékre követelményeket (is) tartalmazó szabvány – lehet, de nem minden európai termékszabvány harmonizált, mert vannak olyan termékek is, amelyek szabványa nem szükséges, hogy az „új megközelítésű” irányelveknek megfeleljenek, vagy rájuk vonatkozó „új megközelítésű” irányelvek nincsenek is. A harmonizált európai szabvány alapját egy vagy több „új megközelítésű” irányelvi (direktíva) követelmény biztosítja, a nem-harmonizált európai szabvány mögött nincs ilyen követelmény. A harmonizált szabványok aránya 2013-ban az összes Cenelec szabványra vonatkoztatva 26%. Lényeges különbség még, hogy a harmonizált szabványtól való eltérés csak akkor megengedett, ha az eltérés bizonyíthatóan legalább a szabványban szereplő követelményekkel azonos, vagy annál magasabb biztonsági szintet nyújt, nem-harmonizált szabvány esetén ez nem követelmény.

CE-jelölés

A CE-jelölés, a termékek EU irányelvek (direktívák) szerinti megfelelőségét jelölő szimbólum.

 Az európai piacon olyan termékek forgalmazhatók a legkönnyebben, amelyek a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)nak és ezáltal egy, esetleg több „új megközelítésű” irányelvnek is megfelelnek. A gyártó vagy a termék forgalmazója csak az ilyen terméket láthatja el a CE-jelöléssel, de csak akkor, ha az EU Bizottság által kijelölt valamely, EU tagállamban található „notifikáló szervezet”-től a CE-jel használatát engedélyező okiratot megszerezte, vagy a terméken – saját maga – elvégezte a szükséges vizsgálatokat, és dokumentáltan igazolni tudja a vonatkozó direktívának való megfelelőséget. A CE-jelölést jogosan viselő termék forgalmazását az EU tagországokban megtiltani, megakadályozni, korlátozni nem szabad, tehát bármely tagállamban a forgalmazáshoz semmilyen nemzeti engedély (tanúsítvány) beszerzése nem szükséges. Nem titkolt célja tehát a CE-jelölésnek, az áruk szabad áramlásának biztosítása az Unión belül.

A biztonság fogalma

A biztonság „veszélyektől vagy bántódástól mentes (zavartalan) állapot”. Műszaki értelmezés szerint a biztonság egy objektum (vállalat, intézmény, bank, üzem, munkahely, termelőeszköz, lakás, nyaraló stb.) olyan állapotát jelenti, amelynek rendellenes működése, meghibásodása esetén az emberekre és más objektumokra veszélyes következmények nem lépnek fel, nem történik baleset vagy jelentős anyagi kár (esetleg katasztrófa). A biztonságra egyaránt veszélyt jelenthetnek a vagyon és személy(ek) elleni támadások (betörés, rablás, gyújtogatás stb.), a munkabalesetek vagy egészségre ártalmas környezeti hatások, a veszélyes anyagok nem megfelelő kezelése, a tűz- és robbanásveszély, az ipari és a természeti katasztrófák. Még egyszerűbben a biztonság: a fenyegetettség hiánya, vagy a fenyegetettség kivédésének képessége.

Biztonságtechnika

Biztonságtechnikának nevezzük tehát a műszaki tudományok azon területét, amelynek célja a különböző objektumok és rendszerek biztonságának növelése, az embert érő káros hatások és a vagyoni kár bekövetkezési kockázatának csökkentése, igénybe véve ehhez műszaki, szervezési, egészségügyi, gazdasági intézkedéseket és eszközöket.

Szabványok

Az 1995. évi XXVIII. törvény értelmében a Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), státusza köztestület, amelynek célja a hazai termékek és szolgáltatások hosszú távú piaci versenyképességének elősegítése és fenntartása hazai, európai és nemzetközi szinten. Fő tevékenységei a szabványosítás, a tájékoztatás, a tanúsítás és az oktatás.

A szabvány(osítás) definíciója az 1995-ös törvény szerint

  • „A szabványosítás olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat nyújt fennálló vagy várható problémákra.”
  • „A szabványosítás eredménye a szabvány, amely az előzőekből következően elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz.”

A szabvány definíciója a Magyar Mérnöki Kamara megfogalmazásában

  • „Elismert szervezet által jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.”

Kik alkotják a szabványokat?

Nemzetközi szabványügyi szervezetek

  • ISO International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)
  • IEC International Electrotechnical Commission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság)

Európai szabványügyi szervezetek

  • CEN Comité Europèen de Normalisation (Európai Szabványügyi Bizottság)
  • CENELEC Comité Europèen de Normalisation Electrotechnique (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság)
  • ETSI European Telecommunications Standards Institute (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet)

 A szűkebben értelmezett biztonságtechnikára (riasztórendszerekre) vonatkozó szabványokat az IEC-CENELEC szervezetek dolgozzák ki. A tagországoknak szavazati és vétójoguk, valamint az esetleges módosításokra javaslattételi lehetőségük van, melyek természetesen súlyozva kerülnek figyelembevételre az adott tagország népességi adatai alapján.

  • A CENELEC szabványok 69 százaléka azonos az IEC szabványokkal,
  • 6 százaléka kismértékben módosított IEC szabvány, amíg
  • 25 százaléka „tiszta” európai szabvány (például MSZ 2364, amely kevésbé részletes, mint a már hatályon kívül helyezett MSZ 1600 család jelentős része, alkalmazásához magasabb szakértelem szükséges, nagyobb felelősségvállalást kíván.

Ezért születtek, segítségként olyan szakmai irányelvek Magyarországon, mint például a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által kidolgozott Villamos Biztonsági Szakmai Elvárások (VBSZE), amelyek a szabványokban szűkszavúan, általánosan, nem mindig egyértelműen megfogalmazott követelmények kielégítésének egyik lehetséges módját írják le, azaz aki ezen a szakmai irányelv szerint tevékenykedik, annak eredménye meg fog felelni a szabványokban elvárt követelményeknek.

A CENELEC-nek az MSZT 2002. június 1-je óta teljes jogú tagja. Természetesen a tagság nem csak jogokat, hanem kötelezettségeket is ró az MSZT-re. Ilyen például, hogy a CENELEC szabványok nemzeti szinten történő bevezetése (honosítása) általában 6 hónapon belül meg kell, hogy történjen. Fontos tudni, hogy ma, a több mint 6300 (2013) CENELEC által kidolgozott szabvány 99 százaléka már honosított, magyar nemzeti szabvány.

A szabványokról általában

Milyen európai szabványok léteznek?

Az európai szabványok (a CEN, a CELENEC és az ESTI által jóváhagyott és közzétett szabványok) közös jellemzői, hogy alkalmazásuk önkéntes. Az európai szabványokat a nemzeti szabványügyi (tag)szervezeteknek kötelességük bevezetni (honosítani). A bevezetés módja lehet fordításos, vagy jóváhagyó közleményes (Magyarországon, angol nyelvű megjelentetés magyar nyelvű címoldallal). Az európai szabványok hivatalos nyelvei: angol, német, francia, melyekből az MSZT az angol változatot jelenteti meg, azonban megrendelésre hozzáférhető a többi hivatalos nyelvű változat is.

Az leggyakrabban alkalmazott európai szabványok (kibocsátói jelük szerint) lehetnek

  • EN (European Standard, európai szabvány)
  • ENV (European Prestandard, európai előszabvány)
  • HD (Harmonised Document, harmonizált dokumentum) 

Fontosabb tulajdonságaik

  • EN – Nemzeti szinten kötelező bevezetés: fordítással, jóváhagyó közleménnyel történik. Az ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.
  • ENV – Előszabvány, átmeneti alkalmazásra, olyan műszaki területeken, ahol a fejlődés nagyon gyors és sürgős szükség van valamilyen irányelvre. Nemzeti szinten kívánatos a bevezetése valamilyen módon. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása nem szükséges.
  • HD – Nemzeti szinten bevezetése kötelező. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.

Lényeges szabványjellegű dokumentum még az úgynevezett Technical Specification (TS), azaz Műszaki Előírás, amely egyrészt az előszabványhoz hasonlóan szabályoz egy-egy részterületet vagy eszközkövetelményt fogalmaz meg, de általában 3 év után, az alkalmazási tapasztalatok figyelembe vételével történő módosításokat követően EN-szabvánnyá válik. Másik alkalmazási területei az olyan szakterületek, nemzeti hagyományok, szokások, kialakult szakmai gyakorlatok, amely területe(ke)n az EU tagországoknak nem sikerült teljes kompromisszumra jutni, azaz konszenzussal létrehozott szabványt alkotni, így az „csak” TS-ként kerül kiadásra. Egy TS megjelenéséről tájékoztatást kell megjelentetnie minden tagállam szabványügyi szervezetének, de bevezetésük nem kötelező. Ha van az adott szakterületre nemzeti szabályozás, annak visszavonása sem szükséges, ha azonban a szabványügyi szervezeten belül működő, illetékes műszaki bizottság jónak látja, javaslatára be kell vezetni, ekkor azonban ugyanolyan jogállású dokumentummá válik, mint egy honosított EN-szabvány.

20130208 szabvany

2014. I. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2014. I. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai és kapcsolódó szabványok, 2014. I. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2014. I. negyedév

2013. IV. negyedévében érvényes szabványok

2013. IV. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2013. IV. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai szabványok, 2013. IV. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2013. IV. negyedév

 

Új ISO szabvány készül a magánbiztonsági cégek számára

Új ISO szabvány készül a magánbiztonsági cégek számára

Az ASIS International 2013. augusztusában bejelentette, hogy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO, International Organization for Standardization) hamarosan megkezdi egy új, nemzetközi szabvány alapján az ANSI/ASIS.PSC.1: 2012 minőségbiztosítási rendszer kidolgozását a magánbiztonság területén dolgozó cégek számára (Management System for Quality of Private Security Company Operations – Requirements with Guidance).

„A magánbiztonság területén dolgozó cégek fontos szerepet játszanak a magas kockázatú területeken, mint az állami, az infrastruktúra-védelemi, katasztrófa-elhárítási és a segélyszervezeti területeken” – tájékoztatott Marc Sigel biztos, az ASIS szabványokért felelős munkatársa, aki egyben az elnöke az ISO projektbizottságnak.

„Ez az új szabvány segíti magánbiztonsági cégeknek partnereik ésszerű megközelítését, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújthassanak, megfelelően kezeljék a kockázatokat, és megfeleljenek a Nemzetközi Magatartási Kódexnek (ICOC, International Code of Conduct), valamint a Montreáli Emberi Jogi Egyezménynek (Montreux Document, Human Rights Codes) és a jogi előírásoknak” – tette hozzá Marc Sigel.

Forrás: ASIS (https://www.asisonline.org/Standards-Guidelines/Pages/default.aspx)

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalati

Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tették a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Német Ferencet, az SzVMSzK elnökét kérdeztük a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatiról.

Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel – tájékoztatta a Securinfo.hu oldalt még az év elején Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke

 Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke 

A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.

Kérdésünkre Német Ferenc kifejtette, a vizsgázók felkészültsége kifejezetten jó, látszik rajtuk, hogy ebből élnek, ez a szakmájuk, így nem volt nehéz elsajátítaniuk a tananyagot. A tananyagról a vizsgázók elmondták, hogy a jól megszerkesztett anyag nagyban megkönnyítette a felkészülést. Az elnök hozzátette, akik már részt vettek a vizsgán, jó véleménnyel vannak róla, szükségesnek érezték tudásuk frissítését. .

Eddig 14 ezren regisztráltak a személy- és vagyonőrök képzésére. Majd Német Ferenc hozzátette, nem elég regisztrálni, figyelmesen el kell olvasni a folyamatábrát, és annak megfelelően tovább haladni a rendszerben, hogy minden információ eljusson a személy- és vagyonőrökhöz, mert csak így tudnak hozzáférni a tananyaghoz és bejelentkezni a vizsgára.

A bejelentkezések alapján látható, hogy augusztus végéig 4500 személy- és vagyonőr teszi le a vizsgát, közel kétharmaduk a munkahelyén, a cégekhez kihelyezett vizsgahelyeken számol be tudásáról.

A vizsgát 2014. május 31-ig kell letennie minden személy- és vagyonőrnek, aki továbbra is szeretné szakmáját gyakorolni. A regisztrációnak nincs külön meghatározott határideje, de ajánlott még idén bejelentkezni, mert a tananyag elsajátítása is időt igényel, és kell találni szabad vizsgaidőpontot is. Még körülbelül 60 ezer jelentkező várható.

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke hozzátette, érzékelhető, hogy közelednek a választások. Hirtelen fontos lett a vagyonőrök jövedelme, foglalkoztatása. Olyanoknak is, akik eddig nem sokat törődtek a sorsukkal. A felfokozott politikai hangulat néha többet árt a szakmának, mint amennyit használ. Majd külön kiemelte, nagyra értékeli a magyar vagyonőrök helytállását az árvízi védekezésben. A vagyonvédelemben körülbelül 100 ezer ember dolgozik. Az ő munkájuk felbecsülhetetlen jelentőségű hozzáadott értékkel bír, amely a háttérben zajlik: az utcákon, bevásároló központokban, bankokban, telephelyeken. Ezek az emberek az árvízi védekezésben is emberfeletti teljesítményt nyújtottak: az ő erőfeszítéseiknek is köszönhetően minimalizálható volt az anyagi kár. A magyar vagyonőrök kötelességtudatból mentek ki a gátra, és nem azért, hogy a tévében szerepeljenek.

Kapcsolódó írásaink

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?

A 2012. évi CXX. törvény

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

 

2013. III. negyedévében érvényes szabványok (Kép: kumc.edu

2013. III. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2013. III. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

 

 

 

Érvényben lévő és kidolgozás alatt álló biztonságtechnikai szabványok, 2013. III. negyedév

 

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2013. III. negyedév

2013. II. negyedévében érvényes szabványok, kumc.edu

2013. II. negyedévében érvényes szabványok

Letölthetők 2013. II. negyedévében érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, valamint a javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére.

Érvényben lévő biztonságtechnikai és kidolgozás alatt álló szabványok, 2013 II. negyedév

Javasolt szabványok szakterületenként, tervezők, telepítők, karbantartók és üzemeltetők részére, 2013 II. negyedév

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke

Miért fontos a kötelező képzés a személy- és vagyonőröknek?

2013-ban minden személy- és vagyonőrnek képzésen kell részt vennie. Ezzel kapcsolatban sok kérdés merült fel, és vannak jócskán félreértések is. Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke válaszolt a Securinfo.hu kérdéseire.

A 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik. Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az addig nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.
A képzés árát jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.

 Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke 

Securinfo.hu – Sokan úgy gondolják, hogy csak pénzszerzés a kamara vagy az állam számára a kötelező személy- és vagyonőrképzés, és soknak tartják a képzés díját is.

Német Ferenc – Hadd osszam meg az olvasókkal, rengeteg munkánkba és hatalmas erőfeszítésünkbe került, hogy a kötelező képzés ára végül viszonylag alacsony lett. Ennek az összegnek a többszöröséről indultunk. Tudom, vannak háztartások, ahol nehéz még ezt az összeget is kigazdálkodni, de higgyék el, hogy a jövőbe fektetett energia nem vész el, hanem sokszorosan megtérül. Ez a pénz egyébként nem a kamara működésére, hanem a tanagyag összeállítására, az oktatók díjazására, terembérletre kell. Kiszámoltuk: egy órát 240 forintból kell megtartani, aki vállalja ennyiért várjuk, jöjjön hozzánk órát tartani.

Securinfo.hu – „Egyszer már levizsgáztam, miért kell újra vizsgát tennem, hiszen a jogosítványt sem kell újabb vizsgával megerősíteni.” – hangzik a következő érv a kötelező személy- és vagyonőr képzéssel szemben.

Német Ferenc – Nos, ez tévedés, ugyanis csak az „úrvezetői” jogosítványt nem kell megújítani vizsgával. A hivatásosoknak újra és újra vizsgát kell tenniük, minél nagyobb a felelősségük, annál komolyabb ez a vizsga, és azt sem adják ingyen. Tudomásul kell venni, hogy a XXI. században élünk, és az élethosszig tartó tanulás a mai európai kultúra egyik alapelve! Számos más szakmákban dolgozóknak, így például a túlfizetettnek aligha nevezhető pedagógusoknak is meg kell újítaniuk tudásukat.

Securinfo.hu – Sokan kérik számon a kamarát azért, mert kevés pénzért kell dolgozniuk, mert rosszak a munkafeltételek, mert az alvállalkozói láncban elvész a felelősség és a pénz. Még sorolhatnám tovább, de mi is a kamara feladata?

Német Ferenc – Először is, tegyünk tisztába néhány dolgot. Mi nem a kamara: nem vagyunk szakszervezet, nem vagyunk jogalkotók, sem hatóság vagy munkaügyi bíróság. A kamara feladata, hogy a szakmaiságot képviselve hozzájáruljon a közbiztonság javításához és a vagyonvédelmi iparág megtisztulásához. Ezt oktatással, képzéssel, a beérkezet panaszok kezelésével és a cégek minősítésével éri el. Ezeket a feladatokat és jogosítványokat kapta a kamara a jogalkotótól, ezekben van jogunk eljárni. Gigantikus pótcselekvésnek vagyunk szemtanúi: egyes szakszervezetek a saját impotenciájukat ránk akarják verni. Képtelenek megvédeni tagjaikat a visszaélésektől és ezért bűnbakot keresnek. A kamara azonban kevéssé alkalmas erre a szerepre, mert egészen egyszerűen nincsenek szakszervezeti jogosítványaink, ha akarnánk, sem végezhetnénk az ő feladataikat.

Securinfo.hu – Hogyan foglalná össze egyszerűen és röviden, miért is van szükség a személy- és vagyonőrök képzésére?

Német Ferenc – A tudás a versenyképesség alapja, aki nem naprakész, lemarad, nem lesz munkája. A képzés egyik oka a biztonság, a személy- és vagyonőr saját biztonsága és a rábízott emberek biztonsága. A West Balkánban történt tragédia után a biztonsági őrök nem tartották magukat felelősnek. Vagy a Váci úti Tescóban, amikor a lövöldözőtől – miután meglőtte a biztonsági őrt – a fegyverét az egyik vásárló vette el. De az Allee bevásárlóközpontban sem állt a helyzet magaslatán az a biztonsági őr, akit meglőttek. Megfelelő képzés után, a tudás birtokában nem fordulhattak volna elő ezek az esetek. Emellett sok jogszabályváltozás volt az utóbbi időben. A személy- és vagyonőröknek pedig minden nap alkalmazniuk, még pedig helyesen kell alkalmazniuk a jogszabályokat. Ezek időről időre változnak, így tudásunkat is frissen kell tartanunk.

Securinfo.hu – Mely – a szakmát is érintő – jogszabályok változtak az utóbbi időben?

Német Ferenc – A magyar Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a magánbiztonsági szektornak és ezen belül személy- és vagyonőri szakmánknak is presztízst kíván teremteni. A 2012. évi CXX. törvény és az annak végrehajtásáról gondoskodó 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet értelmében a vagyonőröknek meg kell ismerniük a megváltozott jogszabályi környezetet, köztük új jogaikat és kötelességeiket. A már említettek mellett változott az alaptörvény, a büntető törvénykönyv, a polgári törvénykönyv, a szabálysértési törvény.

Securinfo.hu – Mi módon történik a képzés?

Német Ferenc – A legfontosabb, hogy a képzésen való részvétel kötelező. Teljesíteni két módon lehet: az elektronikus tananyag egyéni feldolgozásával vagy csoportos képzés keretében. Tanulni és vizsgázni a kamara megyei szervezeteinél és a vállalkozásoknál lehet. A képzésre jelentkezni elektronikusan kell a www.kabinetedu.hu oldalon. Ha valakinek az egyéni jelentkezés során bármiféle problémája támad, a kamarában vagy a munkahelyén segítenek neki. A képzésre való jelentkezés a honlapon lépésről lépésre könnyen elvégezhető. A tananyag egyéni feldolgozását a rendszer érzékeli. Igény szerint többször is és egy-egy alkalommal bármeddig foglalkozhat a személy- és vagyonőr a tananyaggal. A személy- és vagyonőr csak akkor férhet hozzá a vizsganaptárhoz, ha már átvette a tananyagot. A tandíj csekken és átutalással is befizethető.

Securinfo.hu – Hogy zajlik a vizsga?

Német Ferenc – A vizsgára jelentkezés szintén elektronikusan történik. A vizsga menete a következő: a személy- és vagyonőr a választott időpontban elmegy a helyszínre, a személyi igazolványát feltétlenül vigye magával. Az első négy órában gyakorlati oktatás lesz, majd a bizottság előtt vizsgázik, először a gyakorlati és a szóbeli vizsgafeladatok közül húz egyet-egyet. A vizsga minősítése megfelelt vagy nem megfelelt lehet. Ha megfelelt mind a két vizsgafeladatból, a helyszínen megkapja a tanúsítványt. Ha valamelyik vizsgarész nem sikerül, akkor meg kell ismételnie a vizsgát egy másik időpontban, és a vizsgadíjat, az 1930 forintot csekken be kell fizetnie. Csak abból a vizsgarészből kell újra vizsgázni, amelyik nem sikerült. A vizsga napján kézhez kapja a tanúsítványt, a tandíjról szóló számlát és a felnőttképzési szerződést is.

Kapcsolódó írásaink

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Magánbiztonsági fórum

A Belügyminisztérium közleménye a személy- és vagyonőrök képzése kapcsán

A 2012. évi CXX. törvény

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

 

Dr. Dános Valér és Német Ferenc

Kötelező képzés a személy- és vagyonőrök részére

Az új jogszabályok, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet kötelezővé tette a képzést a személy- és vagyonőrök számára. Ezzel a lépéssel a vagyonvédelem hatékonyságát és elismertségét kívánta növelni a jogalkotó.

Az utóbbi években megváltoztak a vagyonvédelemre vonatkozó előírások, így fontos, hogy minden személy- és vagyonőr tisztában legyen jogaival és kötelességeivel. A képzésen 2014. május 31-ig minden munkavállalónak részt kell vennie, aki személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkezik.
Aki nem teszi le a határidő végéig a vizsgát, az nem vállalhat munkát a személy- és vagyonvédelem területén, amíg meg nem szerzi a tanúsítványt.

A képzés költségét jogszabály írja elő, ez 9663 forint, a vizsga díja pedig 1932 forint.
A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) tagdíjat fizető tagjai részére a tagdíj erejéig (6200 forint), több mint 50 százalékos kedvezményt nyújt a tanfolyam díjából.

A jogalkotó
Dr. Dános Valér tábornok, a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság (BM OKTF) főigazgatója, aki irányította az előírások képzésről szóló részének elkészítését, kifejtette, mivel a személy- és vagyonőr közfelügyeletet ellátó személy, a cél az, hogy mindenki azonos felkészítésben és azonos színvonalú vizsgán vegyen részt. A rendelet megalkotásakor kiszámították, hogy a képzés piaci ára – mindent egybevetve – több mint 25 ezer forint lenne. Azonban ezt az árat túl magasnak találták, így a kamara infrastruktúrájára alapozva állapították meg a jóval alacsonyabb képzési árat. Jelenleg közel 80 ezer személy- és vagyonőrt tartanak nyilván, így komoly feladat hárul a kamarára az idei évben.

 

Dr. Dános Valér és Német Ferenc

A kamara
Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke elmondta, a 2012. évi CXX. törvény és végrehajtási rendelete, a 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet jelentősen átalakította a kamra életét. Mivel nő az igény a közbiztonság iránt, egyre nagyobb szerep hárul a magánbiztonságra és ezen belül a személy- és vagyonőrökre, és ezzel párhuzamosan egyre inkább nő a szakma presztízse. A képzéssel felkészítik a személy- és vagyonőröket, hogy a növekvő igényeknek megfelelően lássák el munkájukat és arra is, hogy ők maguk ne váljanak áldozattá. A képzésre a megbízók részéről is igény van, munkájuk során folyamatosan egyeztetnek a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületével (MBVE).

A megbízó
Fialka György, az MBVE elnöke a Securinfót arról tájékoztatta, hogy a biztonsági vezetők már 2000 óta szorgalmazzák a személy- és vagyonőrök egységes képzését és vizsgáztatását. Az elnök úgy látja, tovább kell menni: a középvezetők és a vezetők számára ki kellene alakítani egy kreditrendszerű képzést. A személy- és vagyonőrök számára pedig szakmai előéletüket és képzetségüket tartalmazó kártyát kellene rendszeresíteni.

Képzés és vizsgák
Birtalan Géza, az SzVMSzK oktatásért és szakképzésért felelős elnökhelyettese tájékoztatása szerint a képzés elméleti részét on-line tanulhatják meg a személy- és vagyonőrök, majd a gyakorlati oktatás után vizsgáznak le. A gyakorlati képzés és a vizsgák a vállalkozásoknál lesznek, így a személy- és vagyonőröknek nem kell utazniuk. A vállalkozások és kamarák helyi szervezetei segítséget nyújtanak az on-line tanuláshoz is, de a személy- és vagyonőrök kérhetnek élő képzést is.

 

Miért érdeke a személy- és vagyonőröknek a képzés?

  • A 2012. évi CXX. törvény és a 68/2012 (XII. 14.) BM rendelet új kötelezettségeket ír elő a vagyonőrök részére, akiknek meg kell ismerkedniük új munkafeltételeikkel.
  • A jól képzett vagyonőr magasabb színvonalon végzi a munkáját, így biztosabb az állása.
  • A vagyonőr jogot alkalmaz, ezért lépést kell tartania a jogszabályi környezet változásaival, hiszen a feladata mások jogainak védelme és a jogszabályok betartatása.
  • A vagyonőrnek tudnia kell, milyen helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmaznia, meddig terjednek lehetőségei. A szakszerűtlen intézkedésnek súlyos következményei lehetnek a vagyonőrre nézve is: amennyiben hatáskörét átlépi az adott helyzetben, akár letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetik!

 

Miért érdeke a képzés a vagyonvédelmi szakmának?

  • Nagyszámú panasz érkezik a vagyonőrök munkájára, ez pedig rossz fényt vet az egész szakmára: számos alkalommal követelt emberéletet és okozott sérülést rendezvények szakszerűtlen biztosítása (például West Balkán).
  • Az idén megújuló panaszkezelési rendszer a minősítési rendszerrel együtt hatékony eszköz lesz a kamara kezében, amely segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a rendszeresen előforduló szakmai hibákat, etikai vétségeket szankcionáljon.
  • A minősítési rendszer tisztítja a szakmát és jobb munkafeltételeket, magasabb életszínvonalat biztosít a munkatársak számára. A rendszeresen előforduló szakmai hibák meg fognak jelenni a kiegészítő képzés tananyagában és ez által emelkedik a szakma színvonala.

 

Milyen közérdek fűződik a képzéshez?

  • A felkészült magánbiztonsági iparág hatékonyan tudja segíteni a közhatalom munkáját, hozzájárulva ezzel is a közbiztonság javulásához, az állampolgárok komfortérzetének növekedéséhez.

 

 

 

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezete
1135 Budapest, Szegedi út 37–39.
Telefon: +36 (1) 422–0079
Fax: +36 (1) 220–8921
E-mail: titkarsag@szvmszk.hu

A Belügyminisztérium és az SZVMSZK megállapodása

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet

A rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet.

Módosult a személy- és vagyonőrök kötelező képzésének határideje: 2014. május 31-ig kell letenni a vizsgát.

A 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet letöltése

 

Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről

 

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése (Fotó: EUobserver.com)

Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése

Ellentmondásos a jogi megítélése annak, ha a beszélgetés egyik résztvevője készít hangfelvételt anélkül, hogy erről a másik tudna. Sem a jogalkotásban, sem a jogalkalmazásban nem tisztázott ez a cselekmény.

A hangfelvétel rögzítésének három fontos jogi vonatkozása lehet: az adatvédelmi jog, a polgári jog és a büntetőjog területén.
Az előadó az olyan hangfelvételek jogi megítélésről beszélt, amelyet a személyesen folytatott vagy a távközlési rendszer útján zajló beszélgetés résztvevője készít, a kommunikációban résztvevő fél vagy felek hozzájárulása nélkül.

Adatvédelem
Az adatvédelem szempontjából nézve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határoz meg néhány, a tárgyhoz kapcsolódó fogalmat.
Személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is.
Az adatkezelés fogalma pedig így hangzik: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
Személyes adat két esetben kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy azt törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

Polgári jog
A Polgári törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény szerint „A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.” [80. § (1)] Valamint „A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.” [75. § (1)] A bírói gyakorlat pedig azt mutatja a BH 2008. 266. bírósági határozat szerint: „Hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül. A jogsértőt terheli annak bizonyítása, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű.”

 

 

Visszaélés személyes adattal
A hangfelvétel készítése csak kivételesen valósíthat meg bűncselekményt: a Büntető törvénykönyv 177/A. § (1) szerint: Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

  • jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
  • az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Büntető törvénykönyv 263/B. § határozza meg a „Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel” fogalmát is, mégpedig:
Aki

  • engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket előállít, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt,
  • olyan haditechnikai terméket, amelynek forgalmát jogszabály tiltja, előállít, megszerez, felhasznál, tart vagy átad, illetve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
  • engedély vagy Nemzetközi Importigazolás, vagy ezeket helyettesítő okmányok nélkül, illetve az engedély vagy a Nemzetközi Importigazolás kereteit túllépve haditechnikai terméket vagy kettős felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Közösség vámterületén belüli átadását, illetőleg külföldre haditechnikai szolgáltatást nyújt,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Lehallgató eszköz
Akusztikus lehallgató eszközök fogalmát a160/2011. (VIII. 18.) kormányrendelet írja le:
Akusztikus lehallgató eszköznek minősül minden olyan akusztikus információ megismerésére, rögzítésére, továbbítására alkalmas elektronikus, szoftveres, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, amely a kommunikációban részt vevők bármelyikének tudta és beleegyezése nélkül, titkosan, illetve rejtetten alkalmazható, így különösen:

  • lehallgatási célra tervezett, előállított, vagy forgalmazott mikrofon, illesztő, rögzítő, illetve továbbító eszköz;
  • lézer- vagy infravörös sugárzást felhasználó, illetve mikrohullámú vagy ultrahangos működési elvet alkalmazó technikai lehallgató rendszer;
  • rejtett, álcázott, illetve megtévesztésre alkalmas hangrögzítő vagy hangtovábbító eszköz, azok tartozékai.

Ez alól kivétel a polgári felhasználásra tervezett irodai vagy szórakoztató elektronikai eszköz és tartozékai.

A Büntető törvénykönyv határozza mag a Magántikok jogosulatlan megismerése fogalmát is a 178/A. § (1) pontjában:
Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából

  • másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja,
  • másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti,
  • másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti,
  • hírközlő berendezés útján, illetőleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti,

bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Büntetőeljárás jog
De árnyalja a képet, ha a büntetőeljárás jogi aspektusait vizsgáljuk a kérdésnek. A büntetőeljárásról szóló 1998. XIX. Törvény 75. § (1) bekezdése szerint: „A bizonyítás során a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő tisztázására kell törekedni.”
78. § (1) bekezdése szerint: „A büntetőeljárásban szabadon felhasználható a törvényben meghatározott minden bizonyítási eszköz, és szabadon alkalmazható minden bizonyítási eljárás.”
115. § (2) bekezdése szerint: „Tárgyi bizonyítási eszköz az irat, a rajz és minden olyan tárgy, amely műszaki, vegyi vagy más eljárással adatokat rögzít.”
Azonban a 78. § (4) bekezdése szerint: „Nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg.”
Viszont a 2000. 296. számú Elvi bírósági határozat azt mondja ki, hogy „A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait.”
Valamint a 1985. 57. bírósági határozatban az áll, hogy

  • „Ha a lakó a falon áthallatszó hangos kijelentéseket tesz a szomszédos lakás lakójának személyével kapcsolatban, és ez utóbbi erről a saját lakásában elhelyezett hangfelvevő berendezéssel felvételt készít, ez a magatartás nem jelent más jogvédte érdekkörében történő illetéktelen behatolást (jogsértést).”
  • „A bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért – az egyébként is jogsértés nélkül készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha ez a hangfelvétel felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik.”

A Bírósági Döntések Tára 2009. 2126-ban ez áll:
„Nem hivatkozhat sikerrel alanyi jogsértésre – hangfelvételével való visszaélésre – a fél, ha e jogérvényesítéssel valótlan, hamis tényállítását akarja leplezni, és az igazságot tartalmazó nyilatkozatának a felhasználását kívánja személyiségi jogvédelem tárgyává tenni.”

A Bírósági Döntések Tára 2011. 2442. pedig kimondja:
„Nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel készítése, avagy felhasználása, amennyiben arra közvetlenül fenyegető vagy már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a képmás vagy hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet.”

Tehát az adatvédelmi és a polgári jog tiltja az érintett tudta nélkül hangfelvétel készítését, azonban büntető ügyben, mint bizonyítékot föl lehet használni. Példaként említette az előadó a csepeli kettősgyilkosságot, ahol a bizonyítás során a bíróságon figyelembe vették a gyilkosságot megörökítő hangfelvételt.

 

Írta Timaffy Lilla dr. Mészáros Bence PhD, a Pécsi TudományegyetemBüntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszéke adjunktusának előadása alapján, amely a  Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara szervezésében a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából tartott konferencián hangzott el az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész- és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán 2012. november 22-én.

 

ORFK–SZVMSZK megállapodás

ORFK–SZVMSZK megállapodás

Az Országos Rendőr-főkapitányság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara együttműködési megállapodását 2012. június 6-án írták alá.

 

Szám: 10643-25/2012.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (a továbbiakban: SzVMSzK)
1135 Budapest, Szegedi út 37-39., valamint

az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) 1139 Budapest, Teve u. 4-6. (a
továbbiakban együtt: Felek) között.

A Felek, egyetértve abban, hogy az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása a jogszabályok betartását, a szakma tisztulási folyamatának felerősítését szolgálja, az alábbi együttműködési megállapodást kötik.

Általános rendelkezések
1. A Felek tevékenységét és együttműködését meghatározó főjogszabályok:

  1. a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény,
  2. a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozóitevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet,
  3. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
  4. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,
  5. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
  6. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény.

 

2. A megállapodás célja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység végzésével kapcsolatos jogsértések felderítése és visszaszorítása érdekében a Felek tevékenységének összehangolása, egymás tevékenységének kölcsönös segítése.

A Felek jogai és kötelezettségei

3. A megállapodás végrehajtásában részt vesznek:

  1. az SzVMSzK és területi szervei;
  2. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv esetében (a továbbiakban: Rendőrség) az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok, valamint a rendőrkapitányságok.

4. Az együttműködés szintjei:

  1. az SzVMSzK és az ORFK hatáskörébe tartozik az együttműködés egészére vonatkozó, illetve a kiemelten kezelendő feladatok meghatározása;
  2. az SzVMSzK területi szervei és a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok, illetve a rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozik a rendszeres, szükség esetén a folyamatos kapcsolattartás, együttműködésük általános, illetve a helyi viszonyokból adódó feladatainak meghatározása, a konkrét feladat végrehajtásában a napi feladatok meghatározása, a koordináció és konzultáció folyamatosságának biztosítása.

5. A soronkívüliséget igénylő együttműködés – annak jellegéből következően – azon a szervezeti szinten realizálódik, amely a döntéshez szükséges információk birtokában maradéktalanul szolgálja az eredményességet.

6. Az együttműködés során a Felek között felmerülő vitás kérdésekben az együttműködésre
kijelölt megfelelő szintű vezetők egyeztetést követően döntenek.

7. Abban az esetben, ha a rendőrkapitányság a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése során kamarai taggal szemben etikai vétségről szerez tudomást, a vonatkozó jogszabályok keretein belül haladéktalanul értesíti az SzVMSzK illetékes területi szervezetét, és átadja az etikaieljárás megindításához szükséges információkat.

8. Az SzVMSzK és a területi szervei a tudomásukra jutott bűncselekmények, valamint a Rendőrség hatáskörébe tartozó szabálysértések gyanúja esetén az eljárás lefolytatására illetékes rendőri szervnél feljelentést tesznek.

9. A Rendőrség vállalja, hogy hatáskörébe tartozó olyan bűncselekményekben vagy súlyosabb szabálysértésekben, amelyekben vagyonőrnek a szolgálati feladatai ellátásával kapcsolatban szerepe volt, a Rendőrség segítséget nyújt az SzVMSzK-nak a helyzetértékeléshez és a vagyonőri tevékenység elemzéséhez.

10. A Rendőrség vállalja, hogy a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység engedélyezése, az igazolvány kiadása igazgatási szolgáltatási díjának befizetésére szolgáló csekkeket az SzVMSzK rendelkezésére bocsátja abból a célból, hogy azokat az először az SzVMSzK-nál jelentkezők a szükséges nyomtatványokkal együtt az SzVMSzK területi szerveinél is átvehessék.

11. A Rendőrség vállalja, hogy az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztálya által elkészített nyomtatványokat, tájékoztatókat –letölthetőmódon – megjeleníti a http://www.police.huoldalon.

12. Az SzVMSzK vállalja, hogy területi szervei tájékoztatják a tagokat és a vállalkozások képviselőit (vezető tisztségviselőit) a rendőrkapitányságok ügyfélfogadási rendjéről, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság ügyintézőjének elérhetőségéről, továbbá a kérelem-űrlapok, kitöltési útmutatók, az eljárási képviseleti nyomtatvány és a szolgáltatási díj befizetését szolgáló csekk átadásával elősegítik a kérelmezők felesleges sorban állásának elkerülését. 13. A Rendőrség gondoskodik arról, hogy a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok az érvényüket vesztő igazolványok meghosszabbítására irányuló eljárásokban a kérelmek csoportos beszedésével biztosítják a kérelmek gyorsintézését.

14. A Rendőrség a 13. pontban foglaltak végrehajtása érdekében vállalja, hogy

  1. a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok az illetékességi területükön működő (fiókteleppel rendelkező) vállalkozás ügyintézőjétől átveszik az irányításuk alá tartozó rendőrkapitányságok hatáskörébe tartozó (az ott lakóhellyel rendelkező), a vállalkozás által foglalkoztatott természetes személyek igazolvány iránti kérelmeit, azok mellékleteit, ORFK valamint a kérelmezőnek a vállalkozás ügyintézője részére írásban adott eljárási képviseleti megbízását, majd az iratokat az eljárásra illetékes rendőrkapitányságnak továbbítják;
  2. a kérelmek átvételére – az ügyintézés zsúfoltságának elkerülése érdekében – ütemezetten, cégenként, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság ügyintézőjével előre egyeztetett időpontban kerül sor;
  3. a rendőrkapitányságok a kérelem elutasításáról szóló döntést kizárólag az ügyfél részére továbbítják;
  4. a számítógépen előállított igazolványokat az ORFK a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságokhoz küldi vissza, amelyek gondoskodnak az igazolványoknak a vállalkozások képviselői részére történő dokumentált átadására;
  5. szükség és lehetőség szerint a rendőrkapitányságokon elkülönített ügyfélfogadás keretében fogadják az ügyfeleket.

15. A Felek a tárgykörben szervezett szakmai rendezvényekre, továbbképzésekre, konferenciákra egymás képviselőit meghívják. Az együttműködésen alapuló eredményeikről kölcsönösen tájékoztatják egymást, illetve a médián keresztül a nyilvánosságot.

16. A Felek a Rendőrség bűnmegelőzési tevékenységének elősegítése érdekében lehetőségeik szerint közös rendezvények, kiadványok útján mutatják be az állampolgárok számára az őket fenyegető– különös tekintettel a vagyon elleni – bűncselekmények megelőzésének lehetőségeit.

17. A Felek törekednek arra, hogy

  1. az SzVMSzK és a Rendőrség megfelelőszintű szervei közötti együttes, illetve közös kommunikáció kerüljön kialakításra;
  2. az egymás közötti információáramlásról, tárgyalásokról, álláspontjukról – összehangolt kommunikáció útján – egyeztetnek.

18. A Felek egymás véleményére, álláspontjára a megállapodásban nem szereplő harmadik felek (pl. elektronikus, írott sajtó) irányába a kiadott eseti közleményekben hivatkozhatnak, arról egymással lehetőség szerint előzetesen egyeztetnek, illetve utólag tájékoztatják egymást.

19. A 17. pontban foglaltak végrehajtására a kommunikációs területet érintőkijelölt kapcsolattartók:

  1. az SzVMSzK részéről az SzVMSzK mindenkori kommunikációs vezetője;
  2. az ORFK részéről az ORFK Hivatal Szóvivői Iroda.

 

Záró rendelkezések

20. A Felek a megállapodás tartalmát érintőjogszabályok változása esetén kölcsönösen kezdeményezik a megállapodás szükséges módosításait.

21. A Felek bármelyike jogosult jelen megállapodást – 30 napos felmondási határidővel – írásban felmondani.

22. A Felek a megállapodásban rögzítettek végrehajtásával kapcsolatos tapasztalataikat évente – a tárgyévet követőév március 31. napjáig – közösen értékelik.

23. A megállapodás az aláírását követő5. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a Felek között 2006. július 6-án létrejött együttműködési megállapodás, valamint az azt módosító, 2009. augusztus 14-én létrejött együttműködési megállapodás hatályát veszti.

24. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapodás hatályba lépését követően az abban foglaltakról tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szerveiket, valamint arra, hogy a megállapodás végrehajtási szintjei szerint kapcsolattartó személyeket jelölnek ki, és erről egymást tájékoztatják.

25. A Felek kezdeményezik jelen megállapodás tükrében az irányításuk alá tartozó szerveiknél kötött megállapodások felülvizsgálatát és módosítását, amelyekben a helyi sajátosságoknak megfelelő feladataikat és a kapcsolattartásért felelős személyeket határozzák meg.

 

Német Ferenc, az SzVMSzK elnöke a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara részéről

dr. Hatala József rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány az Országos Rendőr-főkapitányság részéről

 

Budapest, 2012. június 06.

Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről

 

Az SzVMSzK feladatait meghatározó törvények

Az SzVMSzK feladatait meghatározó törvények

Eddig négy törvényben határozták meg a jogalkotók a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara feladatait. Ezek: 1998. évi IV. törvény, 2005. évi CXXXIII. törvény, 2011. évi XXIV. törvény, 2012. évi CXX törvény. E törvényeknek a kamara feladataira vonatkozó részeket mutatjuk be.

 

 

1998. évi IV. törvény

A kamara feladatai
23. § (1) A kamara

  1. a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá elősegíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjen;
  2. megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit;
  3. véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érintő jogszabályokról;
  4. kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;
  5. megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait;
  6. etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben. Határozatban figyelmezteti a megbízók érdekeivel ellentétes tevékenységet folytató és ezzel a szakma jó hírnevét sértő tagjait, és ezt az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon nyilvánosságra hozza;
  7. a kamara tagjairól névjegyzéket vezet és erről statisztikai adatokat szolgáltat;
  8. előzetes nyilvántartásba veszi a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói vállalkozást kezdeni kívánó egyéni, társas vállalkozásokat megvizsgálja, hogy rendelkeznek-e a vállalkozás indításához szükséges, a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározott elégséges feltételekkel és erről a vállalkozónak igazolást ad;
  9. kezdeményezi a tagjai tevékenységéhez kapcsolódó biztosító egyesület létrehozását;
  10. tagjai tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;
  11. hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, illetve tagjai érdekében más személyeknek;
  12. kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;
  13. ajánlásokat dolgoz ki a tevékenységek végzéséért járó díjak alsó díjtételének meghatározására.

 

2005. évi CXXXIII. törvény

A kamara feladatai
38. § (1) A kamara

    1. a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit, illetve a hivatásukból eredő, e törvényben biztosított jogaikat, továbbá elősegíti, hogy a tevékenység végzése a hatályos jogszabályok, valamint a kamara által megalkotott etikai szabályok alapján történjen;
    2. megalkotja a kamara alapszabályát, kidolgozza a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásának szakmai irányelveit, ajánlásokat dolgoz ki a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire;
    3. véleményt nyilvánít a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;
    4. kidolgozza a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjeit, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban;
    5. megalkotja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység etikai szabályait;
    6. etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben;
    7. a kamara természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet, és ezekről statisztikai adatokat szolgáltat;
    8. tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;
    9. hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek
    10. kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;
    11. kezdeményezi szabványok kiadását;
    12. kiadja a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervezői engedélyt, évenként közzéteszi a tervezői névjegyzéket, ellenőrzi az általa kiadott tervezői engedélyekben foglaltak és a szakmai előírások betartását;
    13. tagjai támogatására –a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott szabályok szerint– segélyalapot hoz létre és használ fel;
    14. választott bíróságot működtet, mediációs szolgáltatást nyújt;
    15. meghatározza a vagyonvédelmi biztonságtechnikai és mechanikai rendszer telepítése során szükséges, ahhoz kapcsolódó segédmunka és más, kisegítő jellegű tevékenység azon formáit, amelyek működési engedély és kamarai tagság hiányában is végezhetők.

 

2011. évi XXIV. törvény

A kamara feladatai
38. § (1) A kamara

  1. az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, a kamara testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit;
  2. megalkotja a kamara alapszabályát, közreműködik az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlásának szakmai irányelvei, továbbá a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire vonatkozó ajánlások kidolgozásában;
  3. véleményt nyilvánít az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;
  4. az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító, külön jogszabályban meghatározott szakképesítések tekintetében a rendészetért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban, valamint javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, a szakmai vizsgaszabályzatra, a szakmai vizsga szervezését engedélyező, valamint a vizsgaszervezési tevékenységek ellenőrzése során szakértőként kirendelhető személyekre;
  5. megalkotja a kamara etikai szabályait;
  6. etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben;
  7. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség megszűnéséig vagy megszüntetéséig, és ezekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat;
  8. tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;
  9. hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek;
  10. kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;
  11. kezdeményezi szabványok kiadását;
  12. tagjai támogatására – a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott szabályok szerint – segélyalapot hoz létre és használ fel;

 

2012. évi CXX törvényt követően

A kamara feladatai
38. § (1) A kamara

  1. az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, a kamara testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit;
  2. megalkotja a kamara alapszabályát, közreműködik az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlásának szakmai irányelvei, továbbá a szolgáltatások teljesítésének szakmai követelményeire vonatkozó ajánlások kidolgozásában;
  3. véleményt nyilvánít az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket érintő jogszabályokról, kezdeményezi jogszabályok kiadását;
  4. az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító, külön jogszabályban meghatározott szakképesítések tekintetében a rendészetért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szakmai minősítő rendszert, közreműködik a szakképzésben és a vizsgáztatásban, valamint javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, a szakmai vizsgaszabályzatra, a szakmai vizsga szervezését engedélyező, valamint a vizsgaszervezési tevékenységek ellenőrzése során szakértőként kirendelhető személyekre;
  5. megalkotja a kamara etikai szabályait;
  6. etikai eljárást folytat le az etikai szabályokat megszegő tagokkal szemben;
  7. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség megszűnéséig vagy megszüntetéséig, és ezekről – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai adatokat szolgáltat;
  8. tagjai, valamint az általa nyilvántartott vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó konferenciákat, kiállításokat, vásárokat és más rendezvényeket szervez, önkormányzati szabályzatának megfelelően minősíti és felügyeli tagjai vásári, kiállítási megjelenését, tevékenységét;
  9. hazai és nemzetközi szakmai és jogi információkat gyűjt és ezekről tájékoztatást ad tagjainak, az általa nyilvántartott vállalkozásoknak, illetve tagjai és a nyilvántartott vállalkozások érdekében más személyeknek;
  10. kapcsolatot tart az illetékes gazdasági kamarákkal, továbbá a hasonló jellegű hazai és külföldi szakmai kamarákkal és szövetségekkel;
  11. kezdeményezi szabványok kiadását;
  12. valamennyi személy- és vagyonőr tekintetében elbírálja az e törvény 26–29. §-aiban meghatározott jogosultságok gyakorlásával szemben benyújtott, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott panaszt;
  13. tagjai támogatására – a kamara önkormányzati szabályzataiban meghatározott szabályok szerint – segélyalapot hoz létre és használ fel;

 

Részletes írásunk a személy- és vagyonőrök kötelező képzéséről

Forrás: Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara

Az OTÉK és a vagyonvédelem (Kép forrása: www.weldmeshfence.com)

OTÉK és a vagyonvédelem

2013. január 1-jén lép hatályba az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, ismertebb nevén az OTÉK. Most először bekerült a rendeletbe a vagyonvédelem is.

Vagyonvédelemmel az OTÉK 56/A. paragrafusa foglalkozik, amely először is kimondja, hogy már a tervezéskor figyelembe kell venni a majdani épületben elhelyezett vagyontárgyak biztonságát. Majd az építés és a fenntartás során is szem előtt kell tartani a biztonságot. A vagyonbiztonság mértéke feleljen meg az ott rendeltetésszerűen elhelyezett vagyontárgyak értékének és fontosságának. A vagyonbiztonság mértéke háromszintű: általános, fokozott vagy kiemelt lehet.


 

A szintekre vonatkozó előírások

  • az általános vagyonbiztonsági mérték esetén az egyszerű zárás, bekerítés vagy ennek megfelelő kivilágítás megléte,
  • fokozott vagyonbiztonsági mérték esetén a kivilágítás és a zárás, bekerítés, amely olyan legyen, hogy a jogtalan behatolót az általánosnál nagyobb személyi és tárgyi felkészültsége mellett is gátolja meg az építmény területére történő bejutásban,
  • kiemelt vagyonbiztonsági mérték esetén olyan anyagok, szerkezetek és berendezések alkalmazása, amelyek a támadó speciális felkészültsége ellen is kellő biztonságot nyújtanak.

A vagyonbiztonsági követelményeket az egész építményre vonatkozó összefüggések figyelembevételével kell meghatározni és kialakítani. Ez vonatkozik az elhelyezésre, a megközelítésre, a falazatokra, a födémszerkezetekre, a tetőzetre, a nyílászáró szerkezetekre, a zárakra, a bekerítésre, a megvilágításra, a közlekedési részekre és valamennyi helyiségre.

Az épületek egyes területeire, helyiségeire a vagyonbiztonság mértéke az építmény egészére meghatározott vagyonbiztonságétól eltérően fokozottabb is lehet.

Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban

Biztonságtechnikai szabványok az Európai Unióban

Az Európai Unió egyik alapelve, hogy az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának megteremtése érdekében az Unió területén azonos szabványok érvényesüljenek. Ennek megfelelően Magyarországon is, a megjelenést követően általában hat hónapon belül nemzeti szabványként bevezetik az európai szabványügyi szervezetek (CEN, CENELEC, ETSI) által egyetértésben megalkotott szabványokat. Írásunk a hazai biztonságtechnikai szabványok helyzetét tekinti át, és tárgyalja, hogy mit is jelent: a szabványok alkalmazása önkéntes.

Mottó “A bíróságon a legjobb védőügyvéd a szabvány.”

A szabvány fogalma a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerint:

  • 1. számú melléklet (1) pont: A szabványosítás olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra azzal a céllal, hogy a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb legyen.
  • 4. § (1) A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

Másfelől viszont a szabványosítás a minőséget biztosító gazdaságirányítás eszköze. A felhasználó és a fogyasztó érdekében végzett szabályozó, egységesítő tevékenység. A szabványnak a tudomány, a műszaki gyakorlat és a tapasztalat letisztult eredményein kell alapulnia, és a közösség érdekeit optimálisan kell szolgálnia.

Forrás: europa.eu

Magyar Szabványügyi Testület
Az 1995. évi XXVIII. törvény értelmében a Magyar Köztársaság nemzeti szabványügyi szervezete a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), státusza köztestület, amelynek célja a hazai termékek és szolgáltatások hosszú távú piaci versenyképességének elősegítése és fenntartása hazai, európai és nemzetközi szinten.
Fő területei:

  • a szabványosítás,
  • a tájékoztatás,
  • a tanúsítás és
  • az oktatás.

 

Fontos, hogy az Európai Unióban egységesen, minden tagországban az egyes szakterületekre vonatkozó szabványok képezzék a műszaki-technikai igények alapját. Az európai szabványok alkalmazása önkéntes, ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenki azt tehet, amit csak akar. A régi porosz-orosz rendszer szerint: „minden tilos, ami nincs megengedve”. Ma azonban az angolszász felfogás érvényesül Európában, azaz: „minden megengedett, ami nem tilos, de mindenért egyéni felelősséget kell vállalni”.

Így tehát a már idézett 1995. XXVIII. törvény szerint:
6. §
(1) A nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.
(2) Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek.

A szabványok jogszabállyal történő kötelezővé tétele tilos, mert ez ellenkezik a szabványosítás egyik legfontosabb alapelvével, az önkéntességgel, amely alapelv értelemszerűen megjelenik a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvényben és az MSZT működési szabályaiban is. A kötelezővé tett szabványok a kereskedelem műszaki akadályát képezik. A külkereskedelemben zavarokat okoz, ha a szabvány az egyik országban kötelező, a másik országban pedig nem, így a piac szereplői számára a gazdasági szabályozók nem lennének egységesek, mivel a hazai és a külső piacokra történő gyártás során a vizsgálati és az értékesítési feltételek különbözőek lennének.

Ma érvényes előírások, amelyekre tekintettel kell lenni mindennapi munka során
Villamos termék (gyártmány) esetén a termékfelelősségi törvény, az 1993. évi X. törvény 9. §-a szerint: „A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.”

Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A BTK (1978. évi IV. törvény) 171. §-a szerint: „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy testi sértést okoz, vétséget követ el …”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bíróságok álláspontja szerint szakmai szabály mindig van: ha van írásban lefektetett kötelező szabály, akkor az; ha nincs ilyen, akkor a nem kötelező előírás:

  • a szóban elhangzott utasítás,
  • a kialakult szakmai gyakorlat vagy
  • végső esetben az igazságügyi szakértő erre vonatkozó (utólagos) vélelme.

 

Tehát, akkor kötelező vagy sem a szabvány alkalmazása?
Ha nincs más előírás, akkor a gyakorlatban kötelezőnek tekinthető, és mivel az „önkéntes”, nem kötelező szabvány is szakmai szabály, amelynek előírásai mértékadókká válnak a veszélyeztetés elbírálása során. Sőt egyes szerződések keretében az önkéntes szabvány is kötelezővé tehető.
A harmonizált szabványok biztonsági előírásainak alkalmazásától csak abban az esetben szabad eltérni, ha valaki ezektől egyértelműen eltérő megoldást alkot, és kijelenti, hogy vállalja a felelősséget azért, hogy az(ok) legalább a szabvány(ok)ban szereplő előírással azonos biztonsági szintet nyújt(anak).

Biztonságtechnikai szabványok
A biztonságtechnikát érintő szabványok jelentős része az MSZ EN 5013x-x sorozatban „riasztórendszerek” alatt találhatók meg. Ezek felölelik a behatolás- és támadásjelző-rendszerek, a zárt láncú televízió, azaz a videotechnikai megfigyelőrendszerek, a beléptetőrendszerek, a segélyhívó- és riasztásátviteli-rendszerek követelményeit. Kiegészítő szabványsorozat az MSZ EN 50518-x, amely a felügyeleti és riasztásfogadó központokkal szembeni igényeket tartalmazza. Az Euralarm az 1970-ben alapított európai tűzvédelmi és biztonságtechnikai gyártók és telepítők szövetsége jelenleg 14 országból körülbelül 700 tagot számlál. A szövetség tagjai az európai piacon évente több mint 3,5 milliárd euró forgalmat bonyolítanak. Ez körülbelül 70 százaléka a teljes európai biztonságtechnikai piacnak.

Nemzetközi szabványügyi szervezetek

  • ISO International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet)
  • IEC International Electrotechnical Commission (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság)
  • ITU International Telecommunication Union (Nemzetközi Távközlési Egyesület)

 

Európai szabványügyi szervezetek

  • CEN Comité Europèen de Normalisation (Európai Szabványügyi Bizottság)
  • CENELEC Comité Europèen de Normalisation Electrotechnique (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság)
  • ETSI European Telecommunications Standards Institute (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet)

 

Az európai szabványok kibocsátói jelük szerint

  • EN (European Standard) Nemzeti szinten kötelező a bevezetése: fordítással, jóváhagyó közleménnyel. Az ütköző nemzeti szabványokat kötelező visszavonni.
  • ENV (European Prestandard, előszabvány) Átmeneti alkalmazásra van, olyan műszaki területeken, ahol a fejlődés nagyon gyors, és sürgős szükség van valamilyen irányelvre. Nemzeti szinten – valamilyen módon – kívánatos a bevezetése. Nem szükséges az ütköző nemzeti szabványok visszavonása.
  • HD (Harmonised Document, harmonizált dokumentum) Nemzeti szinten bevezetése kötelező. Ütköző nemzeti szabványok visszavonása kötelező.
  • TS (Technical Specification, műszaki előírás) Nem kötelező a nemzeti szinten történő bevezetése. Ha mégis bevezetik, akkor olyan jogállású, mint az EN, tehát ütköző szabványok visszavonása kötelező.

 

English

Security Engineering Standards In European Union
One of the fundaments of the European Union, in compliance with creating the free movement of goods and services, is applying the same standards within the European Union. In accordance with this, six months after their publication, European standards are normally introduced in Hungary as well as national standards on the basis of the consensus by the European Standards Organizations (CEN, CENELEC, ETSI). It would also be important that these standards should constitute the basis of all technical and technological requirements in every EU member states. However, adopting the standards of the EU is voluntary. Most of the standards of security engineering can be found in the serial of MSZ EN 5013x-x under the title of ‘alarm systems’. This contains the requirements of intrusion and hold-up systems, CCTV, namely the video surveillance systems, access control systems, social alarm and alarm transmission systems. MSZ EN 50518-x is the additional serial of security standards which contains the requirements of monitoring and alarm receiving centers.

Lap teteje